Regisztráció  Belépés
schuro.blog.xfree.hu
Mondd el és elfelejtem; mutasd meg és megjegyzem; engedd, hogy csináljam és megértem. schuro ...
2011.11.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
Bámulatos virágcsokros torták
  2018-05-04 22:33:36, péntek
 
  A szöuli székhelyű sütőipari szakács, Atelier Soo leginkább esküvőkre készíti eme kis csodákat. Bámulatos virágcsokor-torták, melyek egytől egyig művészi alkotások. Lenyűgöző színek, formák, méretek és textúrák, nehéz elhinni, hogy ezek nem igazi virágok.









































 
 
0 komment , kategória:  Művészet:  
A Csillagvár
  2018-05-04 22:14:36, péntek
 
  A Balaton déli partján, Balatonszentgyörgy község központjától kb. 2,5 kilométerre délkeletre egy magaslaton emelkedik a messziről komor erődítménynek látszó Csillagvár, melyet 1957-ben műemlékké nyilvánítottak.




Az egykori dokumentumok szerint bizonyossággal állítható, hogy a nevét négyágú, csillag alakú alaprajzáról kapó épületet csak jóval a török háborúk után, 1820-1821 között emelték. Tulajdonosa Festetics László gróf, eredetileg a környező erdőségeiben élő vadállatok miatt vadászháznak rendezte be. Az akkori romantikus korszaknak megfelelően, négy esztendő múltán már árokkal és magas sánctöltéssel egészítették ki, így már valóban egy középkori végvárra hasonlított az objektum.

A vár földszintjén a 16. századi somogyi tájon állandó háborús viszonyokat teremtő török megszállás korszakának kiállítása tekinthető meg, egy-egy pillanatképet ábrázolva panoptikumszerűen. Így láthatjuk a falusi plébánossal vitatkozó várkapitányt, valamint a borral és hússal lakomázó végvári katonák figuráit, amiket korabeli ruhák és fegyverek másolatai tesznek élethűvé. A belső terem sarkából letekinthetünk a harminc méter mély kút víztükrére. A felső szinten különböző egyenruhákba öltöztetett babák sorakoznak, egyebek közt a magyar huszárság történetét mutatva be: mintegy 150 huszárfigurán tanulmányozhatjuk a régi egyenruhákat. A kazamataszer pincében baba- és plüssállat-kiállítás várja a látogatókat.

A Csillagvár körül kialakított másfél hektáros parkban a művészeti alkotótáborban készített műtárgyakat szemlélhetjük meg. A karámokban tartott őshonos magyar állatok voltak elődeink fő táplálékai. Nem csak ették őket, de ruházatuk alapanyagait is ezek adták, és még csontjaikból is készítettek használati tárgyakat. Az állatok belépti díj ellenében hajkurászhatók, illetve simogathatók.

A parkban sajátos játszóteret alakítottak ki autógumi-hintákkal, továbbá fatornyokkal, nyaktilóval és más, a középkorra utaló érdekességekkel. A falakon, illetve mellettük a paraszti élet különféle használati tárgyait helyezték el, valamint van még a területen egy Trianon-emlékmű és egy olyan emlékmű is, amely a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról tartott népszavazásra emlékeztet. Kialakítottak egy kisebb kovácsműhelyt is, amelyben ki-ki maga próbálkozhat ízlésének és képességeinek megfelelő tárgyak előállításával.

A Csillagvár egész évben (kivéve november, december, január és február) minden nap várja látogatóit, akik a szabadtéri színpadon a "Csillagvári Esték" rendezvénysorozatát is megtekinthetik.
 
 
0 komment , kategória:  Épületek, Tájak, Városok  
Az Essegvár romjai
  2018-05-04 22:13:30, péntek
 
  Az Essegvár romjai Bánd községben találhatóak, Veszprémtől nyugatra (12 km), Herendtől keletre (4 km) Veszprém megyében. A 8-as főúton közelíthető meg.

Essegvár légi felvételen




A vár romjait Bánd község határában, a Séd patak mellett emelkedő mészkőszirt nyugati végén találjuk. A faluból kis turistaúton közelíthetjük meg.

A vár romjai




A vár szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, mintegy 60x70 m nagyságú területen helyezkedik el. Első körfalai, a várudvart övező, a védőfalhoz támaszkodó, fából készült lakó- és egyéb épületek a 13. században épülhettek, feltehetően 1270 környékén, melyeket a 14. században építettek át kőépületekre, mindenekelőtt az északi oldalon valaha állt 1332-től már ismert Szent György várkápolnát. Első írásos említése 1309-re datálódik, Igmándi Lőrinc ekkor eladja a Castrum Scegh néven említett várat egy Lőrinte nevű előkelőnek. Az ő utódai vették fel később az Essegvári családnevet. Lőrinte Károly Róbert pártjára állt, így Kőszegi Iván a félelmetes dunántúli oligarcha hadba vonult ellene. A támadók elfoglalták az erődítményt, és foglyul ejtették a birtokost és lófarkon hurcolva végeztek ki. Négy év múlva azonban a királyi hadak visszafoglalták a várat, melyet a király az uralkodóhoz hű Lőrinte fiának, Tamásnak juttatott vissza. A 15. században készültek el a fal elé ugró külső tornyok, egy-egy nagyobb épület, a keleti, valamint a nyugati falnál a lakóépületek és egyéb helyiségek. Lehetséges, hogy ekkor épült meg a lovagterem is. A vár udvarának északi részén állt a ciszterna.

Essegvár öregtornya nyugat felől




Az Essegváriak a trónkövetelő Nápolyi László táborához csatlakoztak, Zsigmond király elkobozta tőlük a várat és a bakonyi erdőispánság igazgatása alá vonta. Az 1440-es években I. Albert király halála után támadt belháborús időszakban Himfy Tamás veszprémi püspök fegyvereseivel elfoglalta a várat, amit csak a bátaszéki csatában kivívott győzelem után tudott visszaszerezni a királypárti Essegvári család. A trónra lépő I. Ulászló mind a Rozgonyiakat, mind az Essegváriakat birtokba helyezte, ami újabb pereskedésekhez vezetett. Végül 1472-ben Essegvári György szerezte ténylegesen vissza az erődítményt családja számára. 1499-ben Essegvári Ferenc feleségül vette Himfy Orsolyát, akinek kezével együtt megkapta a döbröntei váruradalmat. Rövidesen a kényelmesebb lakhatást biztosító Döbröntére költöztek, Essegvárat elhanyagolták.

Az öregtorony délnyugat felől




A vár pusztulásának körülményei ismeretlenek, valószínű, hogy a Veszprémet 1552-ben ostromló török sereg egyik portyázó lovascsapata pusztította el. A gazdátlan romokat többé nem építették újjá, anyagait a környékbeli lakosság hordta el lakóházai újjáépítéséhez. 1641-ben ismét említik a várat, amikor Dömölki András az ellen tiltakozik, hogy őt Gorop Ferenc nagyprépost eltiltotta a romos Essegvár használatától.

A vár öregtornya és falai dél felől




A pusztuló várból csak a keleti oldalon egy négyszögletes torony, a hozzá délről és keletről csatlakozó kevés falmaradvány látható, az egykori épületek megmaradt alapfalai a föld alatt vannak. Feltárása és az ezzel párhuzamos műemléki megóvó munkálatok 2003-ban megkezdődtek. Előbb a délkeleti torony feltárása és restaurálása történt meg, majd a keleti és déli falak napvilágra hozatala.

A torony a várat keletről határoló kis völgy felől




Az öregtorony belső tere




Lőrés az öregtorony bejáratánál



 
 
0 komment , kategória:  Épületek, Tájak, Városok  
Berzence vára
  2018-05-04 22:12:20, péntek
 
  Berzence település fölött emelkedett a középkorban Berzence vára, melynek mára csak csekély maradványai látszanak.




A falu fölött álló várat 1406-ban Zsigmond király oklevele említette először, ekkor adta a király Berzenczei Lóránd fia Györgynek új adományul szolgálataiért az őseitől örökölt Berzencze várát és birtokát. A várat 1468-ban szenterzsébeti Forster György szerezte meg a Berzenceiektől és újjáépítette. 1473-ban ,,castellum et fortelitium Berzencze" néven említették az oklevelek. 1478-ban a néhai Berzenczei László után maradt birtokot szentgyörgyi Vincze Péter és Berzenczei László özvegye vette zálogba, tőlük azonban Forster György visszaváltotta. 1481-ben Forster György a tolnai Bornemissza Jánost osztályos testvérévé fogadta 4000 forint fejében és Berzencze, Szent-Erzsébet várak és tartozékaik felébe beengedte. 1490-ben Forster György halála után, örökösödési szerződés alapján ,,castrum in facie poss. Berzencze" Foster György özvegyéé, Ilona asszonyé lett.




1566-ban Szigetvár elestének hírére a berzenczei vár őrsége megszökött, és ezért a török azonnal megszállta Berzence várát, és meg is erősítette. Az 1568-1569 évi török zsoldlajstrom szerint a vár őrsége 379 fő volt. 1594-ben a várat Zrínyi György visszafoglalta ugyan, de rövidesen ismét a török kézre került. Berzence várának 1618 évi megerősítése idején 349 főnyi őrség tartózkodott falai között. 1664-ben, a téli hadjárat során felszabadították, de jelentőségét vesztette, lassan pusztulásnak indult.




A várból mára már csak egy kerek alakú, tégla falú torony maradványai és az egykori vizesárok nyomai látszanak.











 
 
0 komment , kategória:  Épületek, Tájak, Városok  
Buják várának romjai egy
  2018-05-04 22:09:40, péntek
 
  Buják várának romjai egy 310 méter magas hegyen találhatóak a falutól északra, erdős hegyektől körülvéve.




A vár magja, az öregtorony valamikor a tatárjárás után épülhetett, de oklevélben először csak 1303-ban említik. 1317-ben Csák Máté parancsára Ibur fia István ostromolta, de nem tudta bevenni, mert Dénes fia Pál mester felmentő serege az ostrom feladásáre késztette.




1386-ban Mária királynő Garai Miklósnak adta, és ezt az adományt 1393-ban Zsigmond király is megerősítette. A Garai család kihaltával visszaszállt az uralkodóra. Zsigmond király 1424. május 20-án a szandai várral együtt feleségének, Borbála királynénak adományozta az erősséget és a környező birtokokat (Bér, Bokor, Boldog, Erdőtarcsa, Kutasó stb.). 1439-ben Albert király elkobozta a várat Borbálától, és Báthory Istvánnak adományozta.

Az 1440-es években a husziták sikertelenül ostromolták.

A mohácsi csatavesztés után 1528-ban Szapolyai János király a Báthoryak hűtlensége miatt Werbőczy Istvánnak adta, de 1551-ben már ismét egy Báthory (Báthory András) volt a birtokos. A Báthoriak építették ki a 16. század közepére (a török veszély növekedése miatt) a külső falgyűrűt. Az északi nagy körbástyát valószínűleg 1551 táján építtette Báthori András. Ő csak 1552-ig maradt a vár ura. Ali budai pasa július 19-én, alig öt napos ostrom után foglalta el a várat, mert az őrség egy része éjszaka elmenekült.




Az 1556-57-es zsoldlajstrom szerint a török várőrség 28 fős volt. 1593-ban Báthory István országbíró vezetésével sikerült visszafoglalniuk a magyaroknak. 1605-ben Bocskai István csapatai szállták meg. 1606-ban, a bécsi békével került újra királyi kézbe.




A Báthori-család kihaltával a Várady család és Bosnyák Tamás füleki kapitány birtokába jutott. 1663-ban a törökök újra elfoglalták, és 50 főnyi őrséget helyeztek el a várban. Néhány hónap múlva Balassa Imre gyarmati kapitány vezetésével magyar csapatok foglalták vissza a várat azzal a feltétellel, hogy a török őrséget hagyják szabadon elvonulni. A magyarok a megállapodás ellenére Csécse mellett megtámadták a kivonulókat, és legtöbbjüket megölték. Emiatt még abban az évben Martuzán aga hatvani parancsnok ostrom alá vette a várat, amit Berczely János várkapitány a szabad elvonulás feltételével feladott. Most a törökök támadták meg az elvonulókat, és mészárolták le legtöbbjüket. Ekkor még kijavították a várat a törökök, de néhány év múlva, valószínűleg 1666-ban felrobbantották. Többé nem volt katonai szerepe, azóta pusztuló rom.

A várban még ma is látható a török mecset falainak maradványa.
 
 
0 komment , kategória:  Épületek, Tájak, Városok  
A Füzérkő vára
  2018-05-04 22:08:34, péntek
 
  Füzérkő vára mára elpusztult vár a Bükk hegységben, Bükkzsérctől északra fekszik.

Itt ált Füzérkő vára




A vár a Füzér-kő (449 m) csúcsától mintegy 150 méterre északkeletre a hegygerinc egy kiemelkedő pontján található, a Hór-völgy és a Hosszú-völgy találkozásánál. A várból a középkorban Diósgyőrt Mezőkövesddel összekötő, Hór-völgyben haladó utat lehetett ellenőrizni.

Északnyugati várfal rom




A vártól nem messze fekvő cseppkőbarlangban 1932-ben őskori kőszerszámokat és cserépmaradványokat találtak. Füzérkő váráról egyetlen oklevél emlékezik meg: ebben IV. Béla 1248-ban engedély adott Lampert egri püspöknek, hogy a birtokában lévő Füzér-kőn vagy Kerek-kőn várat építsen. A vár minden bizonnyal néhány év múlva már elkészült. Pusztulásáról semmiféle adat nem maradt fenn, az hogy oklevél többé nem említi, utalhat arra, hogy rövid ideig használták.

Füzérkő várában régészeti kutatás nem volt, a romok kormeghatározását segítő kerámiatöredékek sem kerültek elő. Az oklevélből ismert püspöki várat a 20. század végén azonosították a füzérkői romokkal.

A várrom egy 24×15 méteres platón fekszik. Délkelet felől meredek szakadék övezi, a többi irányból egykor árok vette körül, mely mára feltöltődött és a várnál néhány méterrel alacsonyabb teraszt alkot. Északnyugati oldalán egy rövidebb szakaszon fennmaradt a várfalak alapozása.
 
 
0 komment , kategória:  Épületek, Tájak, Városok  
Az Odorvár
  2018-05-04 22:07:01, péntek
 
  Odorvár (vagy Ódorvár) egy elpusztult vár az Egri-Bükkalja területén, Cserépfalutól körülbelül öt kilométerre északnyugat felé fekszik, a Suba-lyuk nevű barlang közelében.




Odorvár a Bükki Nemzeti Park területén, a Hór-völgyében, a 660 méter magas Várhegy egy meredek, kiálló hegyormán, 594 méter magasságban fekszik. Észak felé a Bükk-fennsík ennél magasabb csúcsai megnehezítik a kilátást, ám a völgyben futó út innen kiválóan ellenőrizhető. Közelében számos barlang található, melyek közül legismertebb a déli oldalon fekvő Hajnóczy-barlang, illetve az Odorvári-barlang, más néven Odorvári-cseppkőbarlang (melyben már nincsenek cseppkövek). Az "odor" szó jelentése (odorjas - barlangos terület) is ezekre utal. A vár közelében kiépített tűzrakóhely, esőbeálló és információs tábla található.

A várról kevés információ maradt fenn. Építésének körülményeit és idejét nem ismerjük. Egyes elképzelések szerint már a kő-, majd vaskorban is lakott volt a terület, melynek bizonyítékai a várfalak alatti sáncmaradványok. A várat valószínűleg a tatárjárás után építették erődített vadászkastélyként, majd a közeli Cserép-vár pusztulása után vette át annak szerepét. Mások szerint csak a 15. században épült itt erősség. Kedvező fekvésének köszönhetően csekély katonai erővel is el tudta látni feladatát, a Hór-völgy védelmét. A 14. században több tulajdonosa is volt, közöttük az egri püspökkel. 1351-ből származik egyetlen okleveles említése is, melyben Erzsébet királyné megtiltotta Peskó ódori kapitánynak, hogy Cserépfalun és Bogácson dézsmát szedjen és lakóit "háborgassa". A 15. században Jan Giskra vezetésével husziták (zsebrákok - csehül: koldusok) foglalták el, majd innen irányították a környék falvaiba intézett portyáikat. 1472-ben Mátyás Fekete Seregének élén Magyar Balázs űzte ki őket és rombolta le a várat, mely ezután már nem épült fel, katonai szerepe később nem volt, bár Eger eleste után a törökök valószínűleg megszerezték.

A romokat régészeti kutatás máig sem tárta fel, ásatások hiányában pedig pontosabb története nem tisztázható.

A vár területe viszonylag kicsi, kb. 30x50 m, alakja nyújtott L betűre hasonlít. Egykori kinézetét ma már nagyon nehéz rekonstruálni. Bástyái és várárka valószínűleg nem volt, sáncainak nyomai épphogy felismerhetőek. Ezek a lankásabb északi és nyugati oldal felől volt szélesebb és mélyebb. Észak felé nyílott kapuja, dél felé pedig egy megfigyelőtornyot építettek. A falak alapzata mindössze 60-120 cm széles volt, valószínűleg csak alsó részük készült kőből, a vár többi részét palánk alkotta. Falmaradványainak egy része az 1950-es években omlott le. Épületmaradványok nem találhatóak, bár valószínűleg a lakó- és megfigyelőtornyok is kőből épültek.
 
 
0 komment , kategória:  Épületek, Tájak, Városok  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
2018.04 2018. Május 2018.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 3 db bejegyzés
e hónap: 119 db bejegyzés
e év: 963 db bejegyzés
Összes: 38143 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4799
  • e Hét: 4799
  • e Hónap: 182243
  • e Év: 3166443
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.