Regisztráció  Belépés
schuro.blog.xfree.hu
Mondd el és elfelejtem; mutasd meg és megjegyzem; engedd, hogy csináljam és megértem. schuro ...
2011.11.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
A Büdy-vár
  2018-05-06 22:14:28, vasárnap
 
  A vizenyős területen rejtőző Büdy-vár Tiszahát vidékének egyetlen, még magyarországi területen emelkedő erőssége a Vámosatya községtől félórányi gyaloglásra.




A vár a Vámosatya és Gelénes településeket összekötő úttól délre fekszik, egy alacsony dombon, Vámosatyától kb. 1, Gelénestől 1,5 kilométerre. A dombot 150-200 méteres körzetben zsombékos terület övezi.

A régészeti feltárások és a vár birtoklástörténete alapján valószínűsíthető, hogy a várat 1537 és 1547 között emeltette Büdy Mihály munkácsi várnagy és beregi főispán hogy a hétszáz forintért megvásárolt vámosatyai birtokának uradalmi központját képezze. 1557-ben az Erdély-párti Balassa Menyhért által felállított sereg - a hadászatilag jelentős Munkács várának ostromára vonultában - ellenállást nem tapasztalva elfoglalta az újonnan létesített kicsiny erődítményt, melyből Büdy Mihály úr sietve elmenekült, majd később, a béke időszakában ismét visszaköltözött. 1564-ben újabb ellenséges sereg háborgatta a várat, ekkor Báthori István vette ostrom alá. A csekély létszámú helyőrség rövid ellenállás után, szabad elvonulás fejében feladta állásait. Két esztendő múlva János Zsigmond - választott magyar király, Erdély ura - a legbizalmasabb udvari köréhez tartozó Csáky Mihály kancellárnak adományozta.




A Büdy família később mégis visszaszerezte jogos tulajdonát, amit Habsburg Rudolf német-római császár és magyar király is megerősítette egy 1578-as okiratában. A következő évtizedekben is ennek a családnak a leszármazottai lakták a katonai szempontból jelentéktelen várat, melynek sorsa a környékbeli nagyobb erődítményektől {Munkács, Ungvár, Huszt, Szatmár} függött.

A XVII. század elejétől a Büdy família férfiágon való kihalása miatt több kisnemesi család osztozott meg a vár egyes helyiségein és a hozzá tartozó nagybirtokon. Egy 1603-as adat szerint Kubinyi István földesúr lakott benne szolgaszemélyzetével. A Habsburg császári ház önkényuralma idején kis létszámú őrsége kardcsapás nélkül kaput nyitott az erdélyi seregeknek, így falai között állomásoztak Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György vitézei is. Pusztulásának pontosabb körülményei nem maradtak fenn, valószínűleg egy ostrom során dőltek romba falai és épületei. Többé nem állították helyre, egy 1660-as feljegyzés szerint már várrom.

Az elmúlt évszázadok időjárási viszontagságai párosulva a környékbeli lakosság bontásaival javarészt eltüntették az egykori védőművet, melynek maradékát 2006-ban kezdte feltárni egy régészcsapat.
 
 
0 komment , kategória:  Épületek, Tájak, Városok  
Kreatív háztartási eszközök
  2018-05-06 22:12:01, vasárnap
 
  Habverő tisztító






Teniszlabda gyűjtő eszköz




Evita Beauty Whip Soap japán arclemosó hab egy spéci kinyomófejjel, amivel tökéletes rózsa habot nyomhatsz a tenyeredbe.






Polygons, 2 különböző nagyságban, 4 különböző formában és méretben összehajtható/-zárható mérőkanál.






Vicces macskás akasztó.






Clever Cutter okos olló, zöldségekhez, húsokhoz, sajtokhoz és süteményekhez. Nincs szükség vágódeszkára, így helyet takaríthat meg vele.






Lefolyótisztító pálca.






Praktikus olaj permetező.




Hagyma és zöldség aprító. Csak nyomod és vágod: a hagymát, könnyek nélkül, és bármilyen zöldséget, gyümölcsöt, percek alatt.




A Heng Balance Lamp fantázianevű kollekcióban, egyszerű és letisztult formavilágú keret közé kifeszíthető és mágnesesség segítségével összetartó golyóval kapcsolgathatjuk be/ki a lámpákat.





 
 
0 komment , kategória:  A kreativitás gyűjteménye.  
Kiváló ötletek a városok utcáin
  2018-05-06 21:54:17, vasárnap
 
 







































 
 
0 komment , kategória:  A kreativitás gyűjteménye.  
A Gesztes vára.
  2018-05-06 21:33:20, vasárnap
 
  Várgesztes (Gesztes) közelében, a Vértes hegység erdei között bújik meg egy laposabb hegycsúcson Gesztes vára.




A 13. század végén a Csák nemzetség több kővárat is emeltetett birtokai védelmére, közéjük tartozott a jelenlegi vár helyén létesített korai erődítmény is. Bár az anarchikus belháború során Károly Róbertet támogatták a trónért folytatott harcában, az uralkodó mégis félt a hatalmát veszélyeztető újabb főúri birtokkoncentrációtól, ezért 1326-ban más földekért cserébe megszerezte Gesztest.

A vár első említése 1332-ből maradt fenn. Korabeli adatok szerint 1342 körül Nagy Lajos király utasítására teljesen lebontották a Csák nemzetség várát, hogy helyébe egy kényelmesebb lakhatást biztosító vadászkastélyt emeljenek, amely a továbbiakban, a vadakban bővelkedő vértesi vadászterületet sűrűn felkereső uralkodó rezidenciájául szolgált. 1410 körül Luxemburgi Zsigmond király elzálogosította más váruradalmakkal együtt Hohenzollern Frigyes brandenburgi őrgrófnak, később a Rozgonyi család, majd az Újlakiak tulajdonába került át.

A 16. században már a török hódítók fenyegették a Dunántúl középső részét is, amelynek Bécs felé vezető hadászati fontosságú útjait zárta le a kicsiny vértesi királyi végvárak sora. 1529-ben még sikerrel verte vissza egy martalóc lovasportya rohamát az őrsége, de 1543-ban már a vár feladására kényszerültek. A magyarok hamarosan visszafoglalták, de 1558-ban ismét török kézre jutott. Egy 1577-es zsoldlista szerint helyőrségét 134 gyalogos katona látta el (nagyrészt a törökök szolgálatába szegődött délvidéki szerbek). Utolsó katonai akcióként, az 1683 őszén Bécs városa alatti katasztrofális török vereség hatására, kardcsapás nélkül kiürítették az Oszmán Birodalom katonái.




Gazdátlan védőműveit és épületeit a lakosság kezdte lebontani, sőt gróf Esterházy József földesúr engedélyével köveiből készítették el a majki kamalduli rendház épületegyüttesét is. 1795-ben a várat már romként említették. 1877-ben Rómer Flóris - a magyar műemlékvédelem atyja - felmérési rajzokat készített romjairól, majd 1942-ben Lux Géza és Csányi Károly kutatta a várat. 1932-ben a Munka Turista Egylet turistaházat épített a vár délnyugati részén.

Az állagmegóvásra csak az 1960-as években került sor. A belső vár épülettömbjében turistaszálló és vendéglő üzemelt, míg a külső vár falai szinte az alapokig lepusztultak. Az épület 1996-ig állami tulajdonban volt, ezt követően megyei önkormányzati tulajdonba került, ahonnan 2012. január elsején az önkormányzat ismét állami tulajdonba adta, a vagyonkezelője a megyei Ingatlankezelő Központ volt. 2013. október 31-től a vagyonkezelő a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Komárom-Esztergom Megyei Kirendeltsége. A turistaszálló és vendéglő 2013. november 1-jén bezárt,[1] mivel a vár állaga - az állami támogatás teljes hiánya folytán - életveszélyessé vált, azóta a vár nem látogatható. Az életveszélyes részek kárenyhítési munkálatait 2014. tavaszán tervezték elkezdeni.




A mai Várgesztes községtől délre álló Gesztesi vár helyén először a Vértes hegység egyik vadászkastélya állhatott, és csak a XV. század vége felé szolgálhatott várként megerősített formájában.

A vár két részből: egy külső várfalból, és egy ahhoz kapcsolódó négyzet alakú toronyból és egy belső várból és a külső várfal és a belső vár közt levő várudvarból állt.

A belső vár alaprajza hosszan elnyúló téglalap, úgynevezett "háromsejtes" elrendezéssel; az északi oldalán pilléres, felvonóhidas bejárattal, a közelben a kapu védelmére szolgáló toronnyal.

A feltárásokkor végzett vizsgálatok szerint a vár és a hozzá tartozó védelmi rendszer építése négy korszakra bontható:

- Először csak a megerősített vadászkastély állt.

- Majd Zsigmond király korában (XIV. század) átépítették. Ekkor épült meg a belső vár második emelete.

- 1543 és 1558 között a vár bejáratát erősítették meg, és a pilléreken álló felvonóhídhoz két "farkasvermet" is építettek.

- Később, mikor a vár török uralom alá került a törökök kazamatasort építettek a belső vár bejárata és a nyugati torony közötti szakaszon. Ekkor épülhetett a külső homlokzathoz toldott több kemence és a déli homlokzathoz csatlakozó torony is.
 
 
0 komment , kategória:  Épületek, Tájak, Városok  
A Vitányvár
  2018-05-06 21:28:13, vasárnap
 
  A Vitányvár egy vár Vértessomlón.

Vitányvár légifotón




A Vértes hegység északi lejtőjén, Körtvélyespuszta fölött, Vértessomló községtől keletre a 417 m magas Nyerges-hegy közelében egy erdővel borított kisebb kúp tetején találjuk a szabálytalan, megközelítően ötszög alaprajzú, belsőtornyos, ,,háromsejtes" elrendezésű, kis területű vár romjait. A környező fák ejtik fogságba, csak akkor látható, ha igen közel járunk hozzá. A kilátás viszont kárpótol bennünket, amit a várból látunk a környező dombokra, Vértessomló és Környe falukra nézve.

Vitányvár




A belső várnak két 2,5 m falvastagságú tornya és a kettő között egy udvara volt, melynek külső falai mintegy 6 m magasan épültek. Az északnyugati torony északnyugati oldalán egy további épületrész is a belső vár része lehetett. További kisebb épületrészek az udvarban a védőfalak mellett helyezkedhettek el. A 20. század végéig mindkét torony a részben falkorona magasságáig (helyenként kb. 15 m magasan) állt, felül a védőoromzat maradványaival. Nagyméretű ablaknyílásaiban kőkeretes, gótikus ablakok láthatók. Ma is megfigyelhetők az emeleteket elválasztó fafödémek helyei és boltozatok nyomai.

A belső várat mintegy 4,5 m átlagszélességű falszoros vette körül, a védőfalat kívül árok és sánc övezte, majd 15-20 méterre újabb árok húzódott, ezzel is erősítve a vár védelmét.

A vár keletkezéseinek idejét és építőjének nevét nem ismerjük. Feltehetően az itt birtokos Csák nemzetség egyik tagja építhette a tatárjárás után. Várnagyként a Gutkeled nemzetségből származó II. Mihályt 1319-1324-ben említik okleveleink, és mint királyi vár "Castrum Vitam, Vytam, Wyttam" alakban 1379-ben szerepel iratainkban.

Luxemburgi Zsigmond 1410-ben Hohenzollern Frigyesnek zálogosította el. Albert király 1437-ben Rozgonyi Istvánnak adta zálogba a várat, majd ennek fia, János I. Ulászló királytól adományként is megkapta. 1445-ben Újlaki Miklós foglalta el, 1448-tól zálogként bírta, 1453-ban ismét a Rozgonyiak birtokába kerül. 1493-ban Egerváry László horvát báné, majd Egerváry István magtalan halála után, 1512-ben Kanizsai György horvát bán szerezte meg, akitől Kanizsai László országbíró örökölte. A kettős királyság idején János király parancsára 1534-ben, a fehérvári keresztesek konventje Héderváry István és fiait, Lőrincet s Györgyöt iktatta be "castri Wyttham in Albensi" birtokába.

A Szép Ilonka-forrás a Vértesben




A török először 1529-ben ostromolta, majd 1543-ban el is foglalta. Később magyar kézre került, de 1559-ben újra a töröké, akiktől 1566-ban sikerült ugyan visszafoglalni, a következő évben azonban már újra a török birtokolta. Véglegesen Pálffy Miklós szabadította fel 1597-ben, és a következő évben felrobbantották, megakadályozva ezzel, hogy a török a vár falai közé befészkelhesse magát. A 18. századtól az Esterházy család tulajdona volt. Anyagát építési célokra használták fel.
 
 
0 komment , kategória:  Épületek, Tájak, Városok  
A Vitorlázó kövek titka
  2018-05-06 21:14:53, vasárnap
 
  Death Valley Észak-Amerika legforróbb és legszárazabb vidéke, mely számos természeti csodát rejt, de mind közül a legrejtélyesebbek a "vitorlázó kövek".




A völgy egyik leghíresebb látványossága a rejtélyesen mozgó kövek, melyek legnagyobb számban a Racetrack Playa (Versenypálya-síkság), egy kiszáradt tómeder területén találhatók. A terület teljesen sík és vízszintes, a 4,5 km-re lévő két vége között csak 4 cm(!) a magasságkülönbség. Az év nagy részén száraz, néhány cm-es darabokra töredezett agyagréteg borítja, növényzete nincs.




Az év nagy részében száraz agyagréteggel borított síkság, ahol esőzéskor a közeli hegyoldalról leömlő víz rövid ideig sekély kis tavat alakít ki. A hegyekben a heves esőzés hatására kisebb nagyobb szikladarabok szakadnak le, melyek a síkságon rejtélyes vándorlásba kezdenek. A sziklák mérete a számítógép egerétől a mikrohullámú sütőig terjed. A kövek elszórtan hevernek a síkságon, és nagyon sok mögött a talajba bemélyedő, a csigák nyomvonalára emlékeztető sáv látható. Egyes nyomvonalak egyenesek, és csak pár méter hosszúak, mások akár futballpálya hosszúságúak, és kecsesen elhajlanak, vagy akár éles szögben megtörnek. Tehát nem csoda, hogy sokáig rejtély övezte a Földön sehol máshol elő nem forduló jelenséget: a mozgó sziklákat. A természetes magyarázatokon túl, (pl. gravitációs anomáliák) gyakran merültek fel természetfölötti elméletek, mint a földönkívüliek és a halottak szellemei.




A legelfogadottabb magyarázat szerint a fagyott talajnak szerepe lehet a jelenség létrejöttében, a kisebb súrlódás már lehetővé tenné a kövek megindulását. A hegyekből érkező víz a hideg éjszakák során megfagy, vékony jégréteg képződik és amennyiben az erős szelek bizonyos szögben érik a jégtakarót, a jég a beágyazódott kövekkel együtt elmozdulhat az alatta lévő nagyon vékony vízrétegen. Mérések szerint a jégréteg nélkül olyan erős szelekre lenne szükség (20kg kőhöz 280km/h, 300kg kőhöz 450km/h), amit soha nem mértek ezen a területen.




2013-ban a kutatók egy időjárás-figyelő állomást, több képrögzítő eszközt is telepítettek a tópartra, és 15 darab, GPS-jeladóval ellátott sziklát helyeztek el a síkon. Néhány hónap elteltével megtörtént, amire már oly régóta vártak, a 16 kilogrammig terjedő tömegű kövek percenként 2,7−5 métert megtéve indultak meg, amit rögzíteni is sikerült.




A vizsgálatok szerint valóban a korábban feltételezett körülmények összejátszása okozza a kövek mozgását. A síkság déli oldalán létrejött tó éjjelente befagyott, nappal pedig megolvadt. Amikor a Nap sugarai olvasztani kezdték a vékony felszíni jégréteget, az több tíz méteres darabokra vált szét. Bár a jégdarabok alig pár milliméter vastagok voltak, kiterjedésük miatt tekintélyes súllyal rendelkeztek. A folyamatos, 10−15 kilométer/órás szél ezeket a jéglapokat nekinyomta az alacsony vízből kiálló köveknek, és amikor elegendő jég torlódott fel ezek mögött, a szikladarabok mozgásba lendültek.




A mozgás megindulásához tehát alacsony vízszint, pontosan megfelelő jégvastagság, részleges olvadás és kitartó, ám nem túl erős szél szükségeltetett, amely tolta a köveket, ezek az erők akár több mázsás sziklákat is képesek lehetnek elmozdítani.









 
 
0 komment , kategória:  A természet csodái.  
Bátorkő vára
  2018-05-06 21:00:08, vasárnap
 
  Bátorkő vára Várpalotától északra mintegy 5 km-re, a Fajdas-hegység egyik völgyében, meredek és szűk területű sziklacsúcson találjuk Bátorkő vagy mai nevén Pusztapalota várának romjait.

Bátorkő vára télen




A vár a 13. század végén vagy a 14. század elején keletkezhetett, amikor a hatalmas Konth család birtoka volt. 1271-ből származik két oklevél is, amelyben a Szalók nemzetség birtokmegosztásával foglalkozva szerepel a "Tikolföld a Várad erdővel" megjelölés. Ez arra utal, hogy valószínűleg ekkor már áll Bátorkő vára.

Könczöl Imre szerint annak az 1288-ban kelt oklevélnek, amely "castro Bacurku" néven említ egy várat, és egyesek szerint ez Bátorkő első okleveles említése, elmélyült elemzése után igazolható, hogy nem erről a várról van szó.

Bátorkőt először 1326-ban említik oklevélben, amikor a Csákok a hozzá tartozó falvakkal és birtokokkal együtt elcserélik más várakért Károly Róbert királlyal. Ez az oklevél meghatározza azt is, hogy a vár "Tykolfeldeu" területén áll.

Egy 1409-ben keletkezett oklevél említi meg Keszi Balázst, mint "castellánus castri Bathorkw alias curialis in Palotha", vagyis Bátorkő várának várnagya és Palota udvarispánja.

Bátorkő a török hódoltság idején pusztult el, és csak ezután kapta a Pusztapalota nevet. Azt, hogy Bátorkő vára mikor pusztult el, nem tudjuk. Az utolsó okleveles adat 1559-ből maradt fenn. Feltehetően a XVI. század második felében már elhagyatott volt, és így fokozatosan romba dőlt. A XIX. században villámcsapás érte, amikor állaga még inkább leromlott.
 
 
0 komment , kategória:  Épületek, Tájak, Városok  
Boldog anyák napját,
  2018-05-06 20:35:26, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Munka  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
2018.04 2018. Május 2018.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 119 db bejegyzés
e év: 970 db bejegyzés
Összes: 38150 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2325
  • e Hét: 19643
  • e Hónap: 197087
  • e Év: 3181287
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.