Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Lys-Noir: Akácnyílás
  2018-06-01 08:19:54, péntek
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Lys-Noir /Guttmann Irén  
M. Korniss Aranka: Ha csókoltad . . .
  2018-06-01 08:18:23, péntek
 
  M. Korniss Aranka: Ha csókoltad . . .

Ha csókoltad vonagló meleg ajkam,
Én megcsókoltam kezedet;
S ha csókot szórtál rebbenő szememre.
Én híven visszadtam,
Százszorosán - nem mondok sokat -
Minden csókodat!

S körül suhogtak bár parittyakövek,
Gőggel emeltem föl fejem,
S veled kergettem verejtékes arccal
Kóborló üstökösnek
Zivatarok kuszált egén át
Lengő uszályát . . .

S ha egyetlen foszlánya, csillogása
Forró kezed közt megmaradt.
Ujjongva szikrázott föl két szememben
S visszhangzott erdőn s tarka réten
A nevetésem

S ha te sírtál befelé, férfimódra:
Melegen és asszonyosan,
Sűrűn zuhogó záporként omolva
Hullt bő könyem békódra,
Melytől erős térded megrogygyan
Nehéz utadban.

És rójjuk együtt fényben vagy borúra
Mint két középkori lovag,
Kik egymással szoros ércláncra fűzve
Mentek a háborúba:
A győzelem dús mámorába -
Vagy a halálba !

Tolnavármegye, 1904. nov. 6.
 
 
0 komment , kategória:  M. Korniss Aranka  
Sárffy Elek: Egy kápolna romjainál
  2018-06-01 08:16:53, péntek
 
  Sárffy Elek:

Egy kápolna romjainál

- Elégia. -


Szomorú emléke az ősi időnek
Roskadozol immár, falaid ledőlnek,
A susogó szellő jár-kel azok között,
Hová a pusztulás szelleme költözött.

lm eljöttem hozzád, látogatni jöttem.
Ó, de minő érzés lep meg itt körödben !
Ézés, mely csakhamar búbánattá vállik,
Mely gyötörni fogja lelkemet sokáig.

Oh, hisz magyar vagyok (büszke vagyok rája)
S a magyar embernek busúlás a párja
Vesse őt a sors bár a világ végére,
Csak ez marad vele egész életébe . . .

Csak ez a barátja . . . De nem szállok tovább,
Visszatér oh bús rom, gondolatom hozzád,
Merengek elhagyott, gyászos környékeden,
Nincs itt, mi a lelket vidítná, semmisem !

Mint az öreg fejről a fehér hajszálak,
Úgy hull egy-egy köve kormos, vén falának;
Végre, mint az a fej kopasz lesz egészen,
Akként ez a földdel egyenlővé lészen.

Sötét falai közt hallgat a természet,
Körüle még az is busúlásba mélyed.
Nincs itt sem madárdal, sem patak csörgése,
Nem járnak itt méhek vígan döngicsélve;

Nem futnak lepkékért itt játszó gyermekek,
Sem kis leányok, hogy virágot tépjenek,
Néha jön egy szellő bús sóhajtozással,
Megpihen s csakhamar más vidékre szárnyal.

Oh, ez a bús szellő hazám sóhajtása,
Hosszában, széltében e földet bejárja.
És csak azt susogja minden egyes romnál:
Hej, nem úgy van most, mint mikor még te voltál !

Hej. bizony nem úgy van, a mint vada régen,
Aláhanyatlottál, hazám, dicsőségben !
Felvilágra hatott máskor ragyogásod.
Hej! most annak már csak romjait találod !

És ime ! újra e bús romhoz jutottam.
Bár messze vidéken jártam gondolatban.
Szép szülőföldemen kaladozott lelkem,
Honnét gyászos sorsom elszakított engem !

Képzeletemmel a múlt időkbe szállok,
Mikor ez a bús rom még épségben állott,
Midőn a kis harang hívogató hangja
A buzgó híveket imádkozni csalta.

S ime, mintha látnám az ájtatos népet,
A mint ajkain zeng hálaadó ének,
Látom a kereszten a megkínzott testet . . .
Önkénytelen én is hő imába kezdek:

Tartsd meg, oh népeket szemmel tartó Isten,
Hazámat mindenkor szeretetben hitben,
Leigázás, rabság soh'se érje többé,
És álljon, viruljon örökkön örökké !

(Kolozsvár.)

Veszprémi Független Hirlap, 1882. febr. 25.
 
 
0 komment , kategória:  Sárffy Elek  
Magyar Gyula: Azt sem sem tudom . . .
  2018-06-01 08:15:44, péntek
 
  Magyar Gyula:

Azt sem sem tudom . . .


Azt sem tudom, hogy mi fáj úgy,
Hogy a szivem miért dobog;
Csak azt hiszem, csak azt tudom,
Hogy ma-holnap már meghalok.

Valamelyik temetőben.
Valahol egy falu szélen,
Ásnak majd egy nyirkos gödröt
S elfektetnek benne szépen.

Oly jó lesz ott elnyugodni
Messze innen, távol innen;
Nem szenvedni többé semmit,
Sem a testben, sem a szívben

Hol a lélek álmodása.
Teremt majd egy szebb világot,
Minőt földi ember szeme
Ezideig még nem látott !

Ahol majd csak egy haza lesz,
A szabadság szent hazája,
Nem lesz király és nem császár,
Csak egy Isten szent jósága.

Olyan édes nyugalommal
Vágyom én e szép hazába,
Ahol nincsen emlékezés
S nincs a szívnek dobbanása !

Veszprémi Független Hirlap, 1882. jan. 15.
 
 
0 komment , kategória:  Magyar Gyula  
Gulyás Pál: Verstávirat Kassára
  2018-06-01 08:14:40, péntek
 
  Gulyás Pál:

Verstávirat Kassára

Sziklay Lászlónak, levél helyett.


*

Merre van Kassa?

Merre van Kassa? Nem tudom már,
csak azt tudom én, hogy te ott vagy.
Boldog az ősz felé futó nyár,
Boldogok, kik révbe jutottak.

Amerre jársz, ott sok torony van,
az ég ott sok árnyat terít -
állj meg egy este a nagy Dómban
s kérd vissza éltem napjait.

De mégse kérd! Add oda Néki
azt is, ami még hátra van.
Ő majd mindent csöndben megbékít,
Ő majd társam lesz társtalan.

*

Az Erikáról.

Most. is boldogan tekintek szét
a felhőt küldő Erikáról:
úgy őrzöm mint egy szent ereklyét
azt az egy boldog napot távol.

Ott pihentem a füves lejtőn,
emeltek a hegy vállai.
S röpítettek mindent felejtőn
a Nap hatalmas szárnyai.

*

Az Új Magyar Múzeumnak.

Legyetek újak s mindig újak,
mint hullámai a folyónak,
amely mindig új célra vágyik
s nem áll meg az egy - óhazáig!

Debrecen, 1943. július 8. csütörtök d. u.

Uj_magyar_museum 1943.
 
 
0 komment , kategória:  Gulyás Pál  
Petőfi István: Három rózsa.
  2018-06-01 08:12:43, péntek
 
  Petőfi István:

Három rózsa.


Három nyiló rózsa van, egy rózsa-ágon,
Egyaránt viritnak ősz, tél, tavasz s nyáron.
Olly pirosak, szépek!...
Örül szivem, lelkem mikor rájok nézek.

Szép, szerény virágok, - kedves jó leánykák, -
A pusztán elrejtve, mikint az ibolyák,
Virultok ti szépen;
Tündökölvén szívben, jóságban, erényben.

Mikor ugy köztetek néha helyet adtok,
Szinte elfeledem, hogy már árva vagyok;
Ugy nézem magamat,
Mint rózsabokorban egy fonnyadó galyat.

Itten születtetek, itt a csöndes pusztán,
Veletek virágit, örömét megosztván,
Mint édes anyátok,
Olly gyönyörrel tekint, mosolyog reátok.

A zengő madarak tinéktek dalolnak,
A fák lombos ági reátok hajolnak,
S döngécselő méhek
Számotokra gyüjtik az aranyszin mézet.

A rét virágai közeledéstekre
Felétek hajolnak nyájas üdvözletre
S örömükben sirnak:
Szirmuk- s levelükön rezg az ezüst harmat.

Szegény virágokat nem soká gyász éri:
Elhagyandják őket ifju, szép testvéri;
S a berek madara
Ekkor ha megszólal, milly síró lesz dala!

Közeleg az idő; ...maholnap itt lesz már...
S elrepültök majd, - mint fészkéből a madár -
Kiesebb táj felé;
Egy tündér világba, melly a szerelemé.

Menjetek, menjetek! ...bár milly gyorsan szálltok,
Utolérnek testvér s szülői áldások,
Mint az alkony előtt
Nap piros sugári a távozó felhőt.

Boldogság közepett, a hazát s szent nevét
Imába foglalva ajkitok rebegjék,
S mint a Veszta-szűzek,
Ápoljátok éltét "honszerelmi" tűznek.

Az én életem, melly sötét volt, mint az éj,
Körötökben ime világosb szint cserél;
De nem is csodálom:
Fölöttem is egy nap, körültem is három.

- Közben legyen mondva, ...jót értem ki állhat?...
Szivemnek ennyi fénysugár meg is árthat;
S majd mitevő legyek?
Távozom, mint az éj, ha a nap közeleg! -

Arczotok rózsáit hagyjátok szemlélnem,
Lelkem hadd fürödjék szemetek fényében,
Mint a dülőfélben
Álló fűzfa ága a patak tükrében.

Ragyogjatok reám, mosolygjatok felém,
Mint kopár sziklára a nap midőn lemén;
S egy illyen pillanat
Vissza-varázsolja szép ifjuságomat.

Vasárnapi Ujság 1858. febr. 28.
 
 
0 komment , kategória:  Petőfi István  
Benedek Elek: Dal egy vén almafáról
  2018-06-01 08:11:44, péntek
 
  Benedek Elek:

Dal egy vén almafáról


Kertem szélén vén almafa,
Száraz levél zörg alatta.
Száraz levél, sárga levél:
Nagy szomoruságról beszél.

Volt almája kettő-három,
Az is lehullott a nyáron:
Csupasz, száraz minden ága,
Dalos madár nem száll rája.

Hogyha néha rá is röpül,
Félve néz a madár körül:
Érzi, haldoklóra szállott,
Továbbröppen, meg nem hál ott.

A gyermekek elkerülik,
Nem ád piros almát nekik.
Már rája mászni sem vágynak:
Ropognak a száraz ágak.

S áll a vén fa, áll magába,
Csak én vagyok a barátja:
Öreg ember, vén almafa...
Hej, hányszor ültem alatta!

Hányszor láttam lehajoltan,
Piros almával rakodtan!
Földet csókolt az almája,
Föl se kellett mászni rája!

A szomszédok mennyit lopták,
Hány ágát lehasították!
De ő nem törődött azzal,
Ujra kihajtott tavasszal.

Aztán teltek, multak évek,
Öregedett, majd meg vén lett,
S míg az én hajamra dér ült,
Az ő virága meggyérült.

Bezzeg most senki se bántja,
Kérgét csak az idő hántja.
Ott áll félig kiszáradtan,
Hű hozzá csak én maradtam.

Minden nap meglátogatom,
Kérgét meg-megsimogatom,
Egy-egy könnycsepp hull rája...
S ujra kihajt egy-két ága.
 
 
0 komment , kategória:  Benedek Elek  
Soós Lajos: Nincs már nékem . . .
  2018-06-01 08:10:50, péntek
 
  Soós Lajos:

Nincs már nékem . . .


Nincs már nékem itt világom !
Mért is élek e világon !
Mindenütt bú - fájdalom
Tépi, marczangolja lelkem:
Sorsharagnak átka nyom.

Mint Ahasver úgy bolyongok,
S nem lelek egy üde lombot -
Mely sátrába intene . . .
Oh ! tekints rám fénylakodból:
Irgalomnak istene !

Vedd egekbe hő fohászom !
Szánd, meg végre néma gyászom,
Kinaimnak tengerén;
Melynek hullám-torlatában :
Küzd a fulladó remény !

Adj pillámra sírni könyet,
Hogy enyhüljön, lenne könynyebb
Ez égő nyíl verte seb;
Melynél egy pokolnak kínja :
Sem lehet már terhesebb !

Avagy - vonj szememre álmot:
Melyre ébredés nem támad,
Több hajnalfény nem dereng;
S csókjától a szív begyógyul:
Felejtve - múltat, jelent . . .

Oh, jelöld ki síri ágyom:
Melyben elpihenni vágyom,
Megküzdvén bús harczomat;
S rejtsd el kebleden Nirvána -
A feledés fátyolába:
Könytől ázott arczomat !

Veszprémi Független Hirlap, 1886. máj. 22.
 
 
0 komment , kategória:  Soós Lajos  
Köblös Samu: Régi rege
  2018-06-01 08:09:45, péntek
 
  Köblös Samu:

Régi rege

I.

Egy büszke grófi várban
Egyik délután,
Langyos tavaszi napnak
Kora alkonyán
Csoda esett . . . virág feslett
Hófehér vázába,
Szöszke hajú grófkisasszony
Kebelében . . . rózsagalyon
Szerelem virága.

II.

A büszke grófi várban
Repült az öröm,
Csapongva arczról-arczra
Száll szüntelenül,
Testvér, anya - boldog már ha
Távolról is látják,
Szöszke hajú grófkisasszony
Kebelében . . . rózsagalyon
Szerelem virágát.

III.

A büszke grófi várban,
Mint a, vészharang,
Tör át fényes termeken
Durva férfi hang:
- Íly növényre . . . nincs szükségem
Irtsd ki szárát, magvát,
Mert különben én vágom el
Durva módon, estve-reggel
Szerelem virágát.

IV.

A büszke grófi, várban
Egyik délután,
Forrongás nyári napnak
Késő alkonyán;
Harang kondul . . . gyásznép indul
A széles úton -át ;
Elsiratni . . . elkísérni
Hosszú útra . . . sirba tenni.
Szerelem virágát.

V.

A büszke grófi várban
Lenn az udvaron,
Keserves nóta. járja
Őszi alkonyon:
- Szőke lányka . . . ablakába
Szép virágszál nyílott,
De az apja, reggel, este
Gonosz kézzel addig tépte,
Mig a sirba hullott.

VI.

A büszke grófi várban
Egyik délután
Hideg, didergő télnek
Késő alkonyán, -
Lövés zaja . . . s a vár ura
A földre roskadott,
Ajk nem, susog . . . mell nem zilál
Csak sziv felett . . . a jégvirág
Egy csokrot alkotott.

Kolozsvári Egyetemi Lapok, 1898. ápril 1.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Horváth Imre: Új ösvényen.
  2018-06-01 08:08:33, péntek
 
  Horváth Imre:

Új ösvényen.


Mesekönyvek tarka ser'ge
Került épen a kezembe,
A sok kép rám nevetett . . .
Gyermekévek tündérálma
S lelkem beléremegett.

A királyfi bús regéje . . .
Csipkerózsa, Hófehérke . . .
Az emlékek rajzanak.
Tündérország tárva-nyitva,
De a hősök néma sírba'
Örök álmot alszanak.

Rád vonom halotti lepled,
Elsiratlak, eltemetlek
Gyermekkorom: délibáb.
Rohanok már új ösvényen,
Akármi lesz is a bérem:
Babér, avagy - tövis ág.

Harangszó, 1920. júl. 18.
 
 
0 komment , kategória:  Horváth Imre  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2018.05 2018. Június 2018.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 219 db bejegyzés
e év: 1732 db bejegyzés
Összes: 31629 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2810
  • e Hét: 20802
  • e Hónap: 97248
  • e Év: 1182595
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.