Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
125 éve hunyt el Erkel Ferenc
  2018-06-14 20:45:25, csütörtök
 
 





125 ÉVE HUNYT EL ERKEL FERENC


Százhuszonöt éve, 1893. június 15-én halt meg Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője. A jubileum alkalmából Erkel-emlékévet tartanak.


1810. november 7-én született Gyulán, német eredetű zenészcsaládban. Gimnáziumi és zenei tanulmányait Nagyváradon, majd Pozsonyban végezte, ahol egész életére meghatározó élményt jelentett számára Bihari János verbunkos zenéje és a városban fellépő Liszt Ferenc virtuóz zongorajátéka. Tizennyolc évesen került Kolozsvárra zenetanárnak, ahol zongoraművészként és zeneszerzőként is ismert lett, szerzeményeibe a polihisztor Brassai Sámuel bíztatására emelt be magyaros motívumokat. Pesten 1834-ben mutatkozott be, egy évvel később véglegesen itt telepedett le, de szülővárosába, főként nyaranta, gyakran visszatért.

1835-ben a Budai Magyar Színjátszó Társulathoz szerződött karmesternek, innen a Pesti Magyar Színházhoz hívták, ahol 1838 januárjában vezényelt először. Két év múlva itt mutatták be első operáját, a Bátori Máriát; ennek színlapján nevezték először Nemzeti Színháznak az intézményt. A Bátori Mária zenetörténeti jelentőségét az adja, hogy magyar mű volt, magyar nyelven, magyar énekesekkel, 2002-ben ez a mű nyitotta meg az Erkel-operák kritikai kiadásának sorát. A szövegkönyvet Dugonics András színműve alapján Egressy Béni írta, az ősbemutatón István herceget a zeneszerző öccse, Erkel József alakította. A témát Erkel, miként a későbbiekben is, a magyar történelemből merítette, de feldolgozása már ekkor sem felelt meg a hivatalosságnak. Pályafutása alkonyán Podmaniczky Frigyes báró, az Operaház intendánsa szemére is vetette az idős mesternek: "Annyi dalműve közül egy sem volt, amelyet valamely ünnepélyes alkalommal elő lehetett volna adni. Király- vagy királynégyilkolás, az aristocratia elleni zendülés, nemzetiségi harcok s torzsalkodás nélkül nem lehetett egyetlen librettója sem."

Erkel 1843-ban nem indulhatott a Szózat megzenésítésére kiírt pályázaton, mert a zsűri tagja volt, de Egressy Béni győztes kompozícióját ő hangszerelte zenekarra. A következő évben viszont megnyerte a Himnusz megzenésítésére kiírt pályázatot, nemzeti imánkat azóta az ő zenéjével énekeljük (szintén ezen a napon:1844. 06. 15.). Ugyancsak 1844-ben született - Egressy szövegkönyvére - első jelentős operája, egyben az első magyar nemzeti opera, a Hunyadi László, 1848. március 15-én este a zenedráma Meghalt a cselszövő című kórusát énekelték a Nemzeti Színházban.

A szabadságharc leverése utáni időszak a személyes csapások miatt is élete legnehezebb időszakának bizonyult: elvesztette édesapját, lányát és öccsét, házassága felbomlott, komorrá és rideggé vált. Erkel, aki kiváló sakkozó is volt, ezekben az években a pesti sakk-kör és a Filharmóniai Társaság életre hívásán fáradozott. Az elsőt nem engedték a Bach-huszárok, de a zenei társulat 1853-ban megkezdhette működését, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara (BFTZ) volt az első magyar hivatásos szimfonikus együttes.

Az önkényuralom enyhültével, 1861-ben került színre a Katona József drámája alapján, Egressy Béni szövegkönyvére készült Bánk bán, melynek zenéjét a legenda szerint a gyulai Almásy-kastély parkjában, egy öreg fa alatt szerezte. Legnagyobb történelmi operánk bemutatója hatalmas sikert aratott, egyben a zsarnokság elleni tiltakozássá vált, Bánk Hazám, hazám című áriája önálló életre kelt. Erkel későbbi operái, a Sarolta, a Dózsa György, a Brankovics György, a Névtelen hősök már nem tettek szert ilyen népszerűségre. A komponista hetvenöt éves volt, amikor az újonnan felépült Operaházban bemutatták kilencedik operáját, az István királyt. Az intézmény megnyitására rendelt, de csak a következő évben bemutatott művet 1885-ben tizenháromszor játszották, de - hatalmas költségigénye miatt - eredeti formájában csak Erkel születésének bicentenáriumán, 2010-ben Komáromban szólaltatták meg újra. Az opera 2013-ban államalapító szent királyunk halálának 975. és szentté avatásának 930. évfordulóján a margitszigeti szabadtéri színpadon kelt ismét életre, helyreállított változata 2014-ben jelent meg CD-n. Utolsó operáját Jókai Mór nyomán Kemény Simonról kezdte írni, de már nem jutott a munka végére.

Erkel kiváló karmester is volt: az Operaház ünnepélyes megnyitásán 1884-ben ő vezényelte a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását. Ő dirigálta nálunk először Beethoven kilencedik és Schumann első szimfóniáját, az operák közül Beethoven Fidelióját és Wagner Tannhäuserét. Ő emelte be a magyar operába a verbunkost, a csárdást és a népies műdalt, operáinak több áriája “népdallá" lett. Erkel használt először cimbalmot operazenekarban, a Bánk bán bemutatóján a szólamot tizenöt éves Sándor fia játszotta, mert a zenekar tagjai közül senki sem értett a hangszerhez.

A zeneszerzőt 1865-ben "az országos daláregylet örökös főkarmesterévé" választották. Az 1875-ben megnyílt Zeneakadémia első igazgatójaként kilenc tárgyat oktatott, olykor Liszt Ferencet helyettesítve. Karmesteri működésének ötvenedik évfordulóját fényes külsőségek közepette ülték meg, utoljára nyolcvanadik születésnapján lépett színpadra, Mozart d-moll zongoraversenyét játszotta. 1888-ban Gyula díszpolgára lett.

Erkel Ferenc 1893. június 15-én halt meg Budapesten. Gyulán 2011-ben adták át felújított szülő- és emlékházát, a város több intézménye is nevét őrzi, s 1921 óta rendszeresen megrendezik az Erkel Ferenc Emlékversenyt. A nevét viselő budapesti Erkel Színház a hatéves felújítást követően 2013-ban Erkel születésnapján nyílt meg hivatalosan, és az ő nevét viseli az egyik legrangosabb magyar zenei díj.

Forrás: MTI.hu
Forrás: wikipedia







Magyar Himnusz

Link


Így szólt százezrek ajkáról a Magyar és a Székely Himnusz

Link


125 éve hunyt el Erkel Ferenc - Magyar Rádió Hangtár

Link


Sírja



Szobra Gyulán



Szülőháza






  
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
Már nem a magyarok nyilaitól kell félni
  2018-06-14 20:00:44, csütörtök
 
 










MÁR NEM A MAGYAROK NYILAITÓL KELL FÉLNI
Magyar Idők // Csizmadia László - 2018. június 14.


"A magyar-szerb uniós külső határ védelmével Magyarország Németországot is védi, Magyarország bizonyos értelemben nekünk végzi el a munkát uniós külső határa védelmével."

(Angela Merkel, német kancellár - ARD német országos köztelevízió - 2018.06.10.)


A IX. században megleptük a világot innovatív hadművészetünkkel. Gyakran hangzott el a nyugati emberek szájából, hogy ,,A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!" Gyorsaság, helyzetfelismerés, majd észszerű reagálás jellemezte csatáinkat. Több mint ezer év elteltével az akkori ellenfeleink szövetségessé váltak. A haditechnika napról napra fejlődik, Európa védelme elsősorban a NATO-ra hárult, a kelet-közép-európai országok anyagi erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a hadászati védelem terén aktív, egyenrangú szereplők lehessenek.

Az Európát is védő Észak-atlanti Szövetség irányításának kulcsa jelenleg az Egyesült Államok és az európai nagyhatalmak kezében van. Az európai emberek sorsát elsősorban mégis az irányadó politikai cselekvés határozza meg. Az Euró­pai Unió békéje azon múlik, hogy képes-e hidat építeni Amerika és Ázsia között anélkül, hogy bármelyikkel konfliktusba keveredne.

A kontinenseket és lakóikat gazdasági téren az egymásra utaltság jellemzi. Európa gazdasága világhatalmi tényező, ezt a pozíciót kell megőriznünk. Sokszínű gazdasági erőhatással kell jelezni stabilitásunkat, amely alapot ad az egységes és eredményes politikai fellépéshez. Európa testét a nemzetállamok éltetik, szerepük ugyanaz, mint az emberi testben az életfontosságú szerveknek.

Amikor a nyugati országok közül több ismét a magyaroktól félti a jövőjét, elfelejtik, hogy a világ óráról órára változik. A változásokra történő reagálás konstruktív hozzá­állással a hadászatban, a gazdaságban, de legfőképpen a politikában meghatározó tényező. E téren ismét felbukkantak a magyarok, úgy tűnik, megint rajtunk a sor.

A szellemi honvédelem erejével az európai politika belső csataterén próbáljuk megmutatni képességeinket. Tehetjük, mert Szent István király óta része vagyunk a nyugati civilizáció­nak. Tudtunk változtatni az életmódunkon, tanultunk és kereszténnyé váltunk. Ennek is köszönhető, hogy hibáink, sikereink nem rínak ki Európa többi nemzetének sorából. Ha kellett, tűzzel-vassal védtük Nyugat-Európát, a 2015-ben megépített határvédelmi kerítés most már Angela Merkel kancellár szerint is ezt szolgálja.

Lehajtott fejjel vezekeltünk hibánkért, ma is viseljük Euró­pában egyedülálló veszteségünket, országunk kétharmadának elcsatolását. Nálunk is hibásabb nemzetek már visszakapták, amit elvettek tőlük a győztesek. Nem szálltunk meg idegen földeket, nem szipolyoztunk ki ártatlan népeket. Szabadságunkat magunk vívtuk ki, példát mutatva a kelet-közép-európai polgároknak.

Amikor a történelem velünk szemben sokadszorra ismétli önmagát, érzékenységünk, ellenállásunk növekszik. Több leckét kaptunk, mint a nyugat-európai országok. Átéltük a bolsevizmust, fasizmust, nácizmust, és most megint egy beteg eszmeiség próbálja hatalmába keríteni Európa népeit. Ez a nyílt társadalom eszméje, amelynek általunk kéretlen vezetője Soros György.

Nem hagyhatjuk hitünk kigyomlálását, a zsidó-keresztény civilizáció lebombázását, őseink földjének idegenek általi megszállását. Szembesülünk a politikai, gazdasági és katonai globalizáció eszmeiségével és növekvő erejével. A pénzhatalmasok által uralt és fenntartott médiában előbújnak az álszolidaritás nézetei, azok ránk szabadítják az újkori illegális népvándorlást, amelynek következménye a modern kori rabszolgaság.

A 24. órában kell a népfelség elvét megvalósítva fellépni az igaz demokráciáért és a jogállamiságért. A szuverén nemzetek szövetségi rendszerét kell megreformálnunk, újjáépíteni a brüsszeli adminisztrációt, előtérbe helyezni Euró­pa határainak közös védelmét. A kontinens lakóinak fenntartható életét csak így lehet biztosítani.

2019-ben a nyugati világ népei szavaznak az új Európai Parlamentről. Vezetőik még nem, de ők jól tudják, hogy ma már nem a magyarok nyilaitól kell félni. Amikor a világ nyolc-tíz leggazdagabb emberének vagyona annyi, mint a szegénynek minősülő 3,2 milliárd polgáré, talán ideje lenne félni. Azonban nem szabad megijednünk attól, hogy a szupergazdagokat arra kényszerítsük, hogy amit elvettek, annak egy részét visszaadják.

Ideértve Soros György vagyonát is, az általa javasolt ,,Marshall-terv" így megvalósíthatóvá válna. Nem szabad Európát csatatérré változtatni, inkább a segélyeket kell szolidaritással elvinni a rászorulóknak.

A XXI. század elején bízunk abban, hogy az unió bölcs népei elutasítják azt a felfogást, miszerint a magyarok az ellenségeik. Az ellenségeket az illegális földfoglalók és felbujtóik közt kell keresni, sőt megtalálni. Embercsempészbandák, fegyverkereskedők, álcivil NGO-k, pénzmaffiózók szolgálatában álló médiaguruk és politikai gengszterek között működnek, céljuk Európa gyarmatosítása.

Tőlük ments meg, Uram, minket!

A szerző a CÖF-CÖKA elnöke












  
 
0 komment , kategória:  Média  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2018.05 2018. Június 2018.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 20 db bejegyzés
e év: 315 db bejegyzés
Összes: 4840 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 212
  • e Hét: 14537
  • e Hónap: 37025
  • e Év: 214900
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.