|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 26
|
|
|
|
2018-06-17 19:17:06, vasárnap
|
|
|
Keserű a Karácsony, mert nincsenek velünk
azok akik velünk éltek, kiket szerettünk,
s akik létükkel beragyogták ezt a földi életet,
amire most sűrűn hulló könnyünk rápereg.
Keserű a Karácsony, s minden újabb év,
mert nem érezhetjük már a múlt szeretetét,
azt a mély szeretetet, ami akkor elveszett,
mikor az égi csillageső hullani kezdett.
Bármily ragyogó is a díszes zöld-fenyő,
lelkünk mélyén szürke marad, könnyben remegő,
mert a fenyőfa legszebb éke már odafenn ragyog,
ott ahol világlanak a fényes csillagok.
Kun Magdolna
|
|
|
0 komment
, kategória: KUN MAGDOLNA 4. |
|
|
|
|
|
2018-06-17 19:14:58, vasárnap
|
|
|
Nekem minden egyes nap fájdalmat terem,
így csupa könnyből áll az egész életem.
De nem baj Istenem, bátran viselem,
mert ez nem változtathat szeretetemen.
Amíg más mosolyog, és felhőtlen kacag,
az én szívem lassacskán szálára szakad.
Ám inkább szívem legyen ily megtört roncsdarab,
mint hogy lelketlenül éljem a mindennapokat.
Aki érezni és szeretni tud, az folyton könnyezik,
mert megtanulta, becsülni a szív érzéseit,
azt az érzést, mely egy napon kiváltság lehet
azok felett kikből hiányzik az ember-szeretet.
Kun Magdolna
|
|
|
0 komment
, kategória: KUN MAGDOLNA 4. |
|
|
|
|
|
2018-06-17 19:12:59, vasárnap
|
|
|
Ölelj, szeress úgy mint még soha,
a világ fájdalmának se legyen nyoma.
Az ég is beleremegjen, s villámok
cikázzanak tova. Szállj velem, ne
kérdezd mikor, hova,csak érjünk oda.
Ölelj úgy mintha lényem lényed volna,
egybeforrva, gyémántként izzana a kohóba.
Szeress, mint borostyán a házat, melynek
falát szerelemmel öleli körül, s ha Téged is
körbefon, lényed nem menekül.
Ölelj a tenger haragjával, mikor az orkánt
kisértve egekig emeli habjait és féktelen
viharos széllel repítve elsodorja az ember
maradék álmait. Szeress, ahogy a nap is
szikrát szór a földre, megfürdetve a gyönyörbe.
Kun Magdolna
|
|
|
0 komment
, kategória: KUN MAGDOLNA 4. |
|
|
|
|
|
2018-06-17 19:08:29, vasárnap
|
|
|
A szeretet átlépi az időt,
átlépi a csillagokat és
át a végtelent,
mert a szeretetnek
nincs határozott helye,
sem mérhető, célirányos útja,
hisz annak távolsága
mindig attól függ,
mily kitartón dobban
a szívben odabenn.
Kun Magdolna
|
|
|
0 komment
, kategória: KUN MAGDOLNA 4. |
|
|
|
|
|
2018-06-17 18:55:53, vasárnap
|
|
|
Elfáradt a szó, s a dal,
akárcsak a test.
Könny-hegedűn zokog fel
minden nap és est,
mert nem csendül már virágdalt
a sehol sem volt nyár,
csak néhány ősz-levél az,
mi körbe muzsikál.
S míg búcsúzenét játszik
az idő és a szív,
egy elkallódott álomvilág
télbe szenderít
Kun Magdolna
|
|
|
0 komment
, kategória: KUN MAGDOLNA 4. |
|
|
|
|
|
2018-06-17 18:46:42, vasárnap
|
|
|
Nem az a koldus, kinek rongyos a ruhája,
és fésületlen tincs tapad borostás arcára,
hanem az a koldus, ki sosem érzi át,
milyen, ha a nyomorúság sárga földig ás.
Sosem az a koldus, ki az utcán kéreget,
ki szemetes kukákból kincset gyűjtöget,
az a rongyos koldus, kinek érzéketlen lelke
félrefordul attól, ki kegyelmét kereste.
Én tudom, az előkelő helynek is van
olyan útiránya, mely zuhanó pózt vesz fel,
ha eljön az ítélet utolsó órája.
Kun Magdolna
|
|
|
0 komment
, kategória: KUN MAGDOLNA 4. |
|
|
|
|
|
2018-06-17 18:45:18, vasárnap
|
|
|
Hiába hullnak könnyeink
a múló évekért,
hiába kérjük számon, miért fogy az erő,
sosem leszünk többek,
mint az a csapdába csalt pillanat,
melynek uralmát lopta
az örök-álom idő.
Kun Magdolna
|
|
|
0 komment
, kategória: KUN MAGDOLNA 4. |
|
|
|
|
|
2018-06-17 18:29:12, vasárnap
|
|
|
Amikor egy másik illatnyomon jársz,
mondd, mért felejted el, hogy szerettük egymást,
hisz te tudhattad legjobban, ezt a röpke életet
tőled láttam élhetőnek, emberségesnek.
Amikor megdobbanó szíved más irányba húz,
mondd, miért tagadod meg, hogy volt egy közös út,
út, melyen kéz a kézben jártunk évhosszak alatt,
lerombolva magunk előtt az akadályokat.
Amikor szenvedélytől, vágytól már mérföldekre jársz,
mert alábbhagyott benned a benső lobogás,
hát én akkor érzem igazán, hogy minden elveszett
abból az érzésből, mely téged illetett.
Kun Magdolna
|
|
|
0 komment
, kategória: KUN MAGDOLNA 4. |
|
|
|
|
|
2018-06-17 18:18:43, vasárnap
|
|
|
Állj fel akkor is, ha lábad vérző sebén
átgázol az egész forrongó világ,
és mint egy eszeveszett madár,
repülj-repülj a végtelenen át.
Ne nézd azt sem, hogy szárnyad töri
a dühödt sorscsapás,
mert önnön erődben szíved is dobog,
s míg szíved dobogását akaratod hajtja,
nincs az a mélység, amin a lábad
át ne ugorhatna.
Kun Magdolna
|
|
|
0 komment
, kategória: KUN MAGDOLNA 4. |
|
|
|
|
|
2018-06-17 18:00:56, vasárnap
|
|
|
Ma, a szív vezette
kezem helyett írótollamat.
Az lehelt a papírlapra,
könnysóhajokat.
Annak csendes dobbanása
dalolt rímmeséket,
amelyekbe anyám lelke
bele-bele vérzett.
Mert éreztem, hogy hallgatta
ott fenn a karzaton,
hogy vált dallammá
a szó az ajkamon,
s éreztem, hogy elszorult a torka,
mikor sűrűn hulló csillagkönnyét
sírta fel a múltja,
hisz az még most is fájja,
hogy olyan
végtelenül hosszú út
két szív távolsága
Kun Magdolna
|
|
|
0 komment
, kategória: KUN MAGDOLNA 4. |
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 26
|
|
|
|
2018. Június
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
672 db bejegyzés |
e év: |
5306 db bejegyzés |
Összes: |
34589 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 525
- e Hét: 4603
- e Hónap: 26870
- e Év: 159424
|
|
|