Belépés
vorosrozsa66.blog.xfree.hu
"Nyisd ki a szemed a szépségnek körülötted, nyisd meg az elméd az élet csodáinak, nyisd meg a szíved azoknak, akik szeretnek és mindig légy hű önmagadhoz!&... Drót Erika
1966.11.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 35 
Reményik Sándor: Mindhalálig
  2018-06-27 19:30:23, szerda
 
 




Reményik Sándor: Mindhalálig


Most mélységekből szakad fel a szó
S nem csinált virág, nem papírhajó,
De Óceán setétjén égő gálya,
Mit röpít a szív tajtékos dagálya,
A mélybe le s a mélyből újra fel,
Ma szólni nem lehet, s ma szólni kell:
Szeretlek, népem, mindhalálig.

Egy érzés szunnyadt bennem hangtalan,
Némán, keményen, mint kőben az arany,
Most csákány töri, bontja, fejti föl
Az érzést, mely üdvözít - és öl
S mártíromságot szenvedtet velem:
Mi ez? Szokás, nyelv vagy történelem,
E szó: Szeretlek mindhalálig?!

Száz hajszáleren szívódik belém,
És száz ösvényen felé kúszom én,
És száz formában kísért engemet,
Mint langy szellő, mint Számum-lehelet:
Alakoskodik, rejtőzik, tagad,
Míg egyszer egy órában kifakad:
Szeretlek, népem, mindhalálig!

Tudtam én ezt? Nem tudtam ezt soha:
Nem így: míg jött a sors, a mostoha,
És megmutatta, hogy Te: én vagyok,
S ha Te sorvadsz el, én is elhalok,
Mint a levél, ha elszárad a fa,
Mint a gyermek, kit elhágy az anya.
Szeretlek, népem, mindhalálig.

Ha te nem vagy, nincs álom, illat, szín
Az élet babyloni vizein.
Nincs fáklya, mit a szív magasra tartson,
És ülünk egyformán a szürke parton:
Alélt lelkek, egy alélt földtekén...
És ha te nem vagy, nincs e költemény:
Szeretlek, népem, mindhalálig.

Mi vagy te nékem? Szomjamra ital,
Sebemre ír és bánatomra dal,
Tűzhely, amelyhez térni soh'se késem.
Márvány, amelybe álmaimat vésem.
Át egen, földön, folyón, tengeren,
Rögön, hanton, koporsófödelen:
Szeretlek mindhalálig, nemzetem!
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - REMÉNYIK SÁNDOR  
Angyal a város felett
  2018-06-27 19:23:55, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  ANGYALOK és TÜNDÉREK  
Szép estét kívánok!
  2018-06-27 19:21:19, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  SZÉP ESTÉT,JÓ ÉJSZAKÁT!!!!  
Fájdalom -csepp
  2018-06-27 19:18:04, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  KÉPEK - VÍZES HATÁSÚ KÉPEK  
Reményik Sándor - Már nem fáj más...
  2018-06-27 18:45:53, szerda
 
 




Reményik Sándor - Már nem fáj más...


Már nem fáj más,
Csak az fáj mindíg jobban,
Hogy égő sebeim
Olyan világtól-idegen sebek,
És a szívem más szenvedők szívével
Nem egy ütemre dobban.
Már nem fáj más,
Csak az fáj mindíg jobban,
Hogy önmagamba lassan visszanőttem.
Betokozódtam, elszigetelődtem.
Mint a temetkező selyembogár:
Magam a selymeimbe beleszőttem.

Szeretnék egyszer lepke lenni még.
Öröm mézét, búbánat harmatát
Az arany élet-réten vinni szét.
Leszállani minden virágkehelybe,
S megtapintni a virágok szívét.
Szeretnék egyszer hívő, hevülő,
Lengő, lebegő lepke lenni még.
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - REMÉNYIK SÁNDOR  
Szakáts Márta - A tulipán imája
  2018-06-27 18:42:44, szerda
 
 




Szakáts Márta - A tulipán imája



Uram, Te szórtad rám sugarad,
mikor csak csíra voltam, és
locsoltál az Élet vízével bimbó
koromban, ezért gyorsan nőttem,
frissen, üdén, és boldog vagyok,
hogy magamban ilyen szép tavaszt
hordozhatok. Törékeny hat pártám
kelyhet alkot, melyben reszket
harmatos ajándékod. Fényes
kelyhem feléd tárom míg
szeretetről, békéről álmodok. A
sötétség elől szirmaim bezárom, de
a védtelen bogárnak menhelynek
kitárom. Ha föld színéről letűnök,
egy szép tavaszi napon
országodban újra kinövök.
Ámen

 
 
0 komment , kategória:  VIRÁGOK VERSBEN  
Reményik Sándor - Tőlem...
  2018-06-27 18:34:35, szerda
 
 




Reményik Sándor - Tőlem...


Tőlem szerelmes dalt ne várjatok,
Én rajtam megfogant egy furcsa átok,
Ábrándos húrja nincs a hegedűmnek
És senkinek sem adok szerenádot.

Epedve búgó vágyak poétája
Én nem vagyok. Ne kelljek senkinek!
Nem trubadúrnak jöttem én ide
S nem küldtek engem rózsaligetek.

Az éj s a köd küldötte vagyok én,
A szakadékok üzennek egymásnak
Velem. És köt a kietlen parancs:
Magánosan az utak szélén álljak!

Hogy álljak, mint egy pusztai kereszt!
Hogy álljak, mint egy bús Memento Mori!
Hivatásom: az örök fájdalom
Ércbetűit az ős-gránitba róni.

Hogy járjam a lét tarolt erdejét,
És versenyt süvítsek a szabad széllel!
S egykor, ha minden dalom elapadt,
Hárfámat a sziklákon zúzzam széjjel!
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - REMÉNYIK SÁNDOR  
Reményik Sándor:Szív ......
  2018-06-27 18:31:47, szerda
 
 




Reményik Sándor:Szív ......



Szív - emberszív.
Csakolyan, mint a másé.
De mégis másnál rokontalanabb.
A végzet jegyese
S az elhagyatottságé.

Szív - magyar szív.
Szív-alakú sziget.
Körülnyaldossa bánat-óceán.
Körültombolja sötét gyűlölet.

Szív - figyeld a rendhagyó verését:
Néha szinte eláll.
Aztán jön egy óriás dobbanás,
A csillagokig fel - -
Azért sem a halál!

Szív - árva szív.
Hogy fogták kétmarokra
Ezt a szívet vaskesztyűs századok!
Hogy szorították irgalmatlanul!
És ime mégis, azértis dobog.

Nézd meg ezt a szívet:
Immáron teste sincs.
Csak puszta szív,
Kitépett szív.
De éppen így lett mérhetetlen kincs!

Ha bűne volt:
A testével elmult, megsemmisült.
A pusztában önmagára talált
A szegény szív
S minden vadrózsája megnemesült.

Vedd ma körül áradó szerelemmel
Ezt a szent, szív-alakú szigetet:
Magyar szív az,
Sokat szenvedett szív -:
Az én szívem, a te szíved.
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - REMÉNYIK SÁNDOR  
Reményik Sándor: Búzaföldön
  2018-06-27 18:29:21, szerda
 
 




Reményik Sándor: Búzaföldön


A dűlőúton megyek álmodozva,
Kalászok kétfelől, amerre látok,
Mint tengerből színes kis hajózászlók:
Ki-kivillannak a búzavirágok.

Ki-kivillannak kéken-pirosan,
Megannyi színes jel a halk hullámon,
Jeladások arról, hogy szép az élet
És csendes tengeren a csendes álom.

Kinyujtott kézzel csendesen megyek,
Percig kezem a kalász feje-alja
És áldón, mint az elsikló kalászt,
A tűnő életet is simogatja.
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - REMÉNYIK SÁNDOR  
Reményik Sándor - Csendes csodák
  2018-06-27 18:23:10, szerda
 
 




Reményik Sándor - Csendes csodák


Ne várd, hogy a föld meghasadjon,
És tűz nyelje el Sodomát.
A mindennap kicsiny csodái
Nagyobb és titkosabb csodák.
Tedd a kezedet a szívedre,
Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog,
Ez a finom kis kalapálás
Nem a legcsodálatosabb dolog?
Nézz a sötétkék végtelenbe,
Nézd a kis ezüstpontokat:
Nem csoda-e, hogy árva lelked
Feléjük szárnyat bontogat?
Nézd, árnyékod hogy fut előled,
Hogy nő, hogy törpül el veled,
Nem csoda ez? - s hogy tükröződni
Látod a vízben az eget?
Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák.
Rajtuk át Isten szól: jövök.
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - REMÉNYIK SÁNDOR  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 35 
2018.05 2018. Június 2018.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 2414 db bejegyzés
e év: 15094 db bejegyzés
Összes: 18977 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3085
  • e Hét: 6393
  • e Hónap: 16746
  • e Év: 75999
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.