|
 1/9 oldal 
|
Bejegyzések száma: 81
|
|
|
|
|
|
2018-06-03 22:28:15, vasárnap
|
| |
| |
Puha fátyolként ölel szerelmed
Hirtelen lett vége a nyárnak.
Az ablakon kívül most borongós a világ.
Még zöldellnek ugyan a fákon a levelek,
De már fázik a hajnali harmattól a virág.
Talán el kellett volna tenni valamennyit a nyári napok hevéből,
Megőrizni valahogy a hársak illatát,
Hisz jönnek a ködös, hideg őszi napok,
Melyben vörösaranyba hervadnak a fák.
Én mégsem érzek ezekből semmit.
Bennem a tavasz dalol.
Puha fátyolként ölel szerelmed,
Mert a szívem mélyén ott élsz valahol.
Szerelmed az erő,
Mely kibontja szívem szárnyait,
S mosolyod képes még arra is,
Hogy beragyogja lelkem borongós árnyait...
/LadyMoon/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: SZERELMES VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-06-03 17:09:08, vasárnap
|
| |
| |
Komáromi János-...a neveddel alszom el
...a neveddel alszom el
amikor fáradt utam
Napot kísérve véget ér
párnámba rejtem
elgyötört arcomat
karjaim a semmit ölelik
csendben ringatom el
árva magamat és
...a neveddel alszom el
üres utcákon bolyonganak
elárvult érzéseim
minden kapu zárva
hiába dörömböl
magára maradt szívem
csak a kongó visszhang
felel és végül
...a neveddel alszom el
havas hegycsúcsokon
gyönyörű szikrák csillannak
a fény hideg táncot jár
mindent elborít
a hófehér magány
épp ilyen üres a szobám
ahol egyedül kuporgok és
...a neveddel alszom el
zárt szemhéjjak mögött
a csend ül ünnepet
szivárvány-köröket ír
a sötétbe az álom
nappali szavaim az imént
itt zsongtak még
de most egyiket sem találom és
...a neveddel alszom el
csodás képek billennek át
az érzékelés peremén
még éber létem dobog bennem
való világom még fogva tart
de enged már a rációból font kötél
oszlik már a lehet, a nem lehet
tudatom függ egy pókhálófonálon és
...a neveddel alszom el
az éjszaka tengere ringat,
ölel, átkarol, hajamba túr
fülembe súgja
lágyan csobbanó vágy-dalát
csókokat küldenek álmaim
már messze visznek nyugtalan útjaim
még hangtalan motyogok és
...a neveddel alszom el
hányszor lesz még, hogy
furcsa-holdas éjszakán
ajkamon sóvár szavak fakadnak
sóhajaim nekiütődnek a falaknak
és a takaró alatt vacogó testtel
önmagamba görbült szeretettel
magányos éjjel, helyetted
...a neveddel alszom el
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: SZÉP VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/9 oldal
|
Bejegyzések száma: 81
|
|
|
|
2018. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
2414 db bejegyzés |
| e év: |
15094 db bejegyzés |
| Összes: |
18977 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3433
- e Hét: 6741
- e Hónap: 17094
- e Év: 76347
|
|
|
Offline
