Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Vida József: Szerelem
  2018-06-05 07:42:02, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Vida József  
Urr Ida: Szonett Aphroditéhoz
  2018-06-05 07:38:42, kedd
 
  Urr Ida:

Szonett Aphroditéhoz


A pázsit selymes fűvén írok neked
halódó, csöndes esti árnyban,
mikor a lélek sir a fákban . . .
e hűs italt talán ajkadhoz veszed.

A tömjénfüstöm talán átnyalábol,
e legdrágább illatokkal telt:
mit tavasszal gyémántkésem szelt
a nárciszbokrok bóditó aljából . . .

S te jössz és végiglépdelsz arcom szőnyegén,
foszlik a zaj, a hold vigyázban áll szegény
s gitárok zengnek nászlndulót . . .

Most ünneplik a szépet, ünneplik a jót.
Egy titkos kéz remegön virágokat önt
és . . . és rólad álmodik a csönd . . .

Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus 12.
 
 
0 komment , kategória:  Urr Ida  
Árvaffy Béla: Az én sirversem
  2018-06-05 07:36:56, kedd
 
  Árvaffy Béla:

Az én sirversem


Jámbor utas ! erre járván,
Kérded : ki nyugszik itt,
'S harcza után ide kit
Zárt a' sirásó illy árván ?

Egy szív ! mellyet tavaszkorában
Tüneményes istenálmokkal
Ölelt az élet hü karokkal,
Tépve hamvadoz most porában !

Tapasztalt sok viszontagságot,
De a' földi haszontalanságot
Bajai felejtésével
Felcserélvén - már nem sóhajt,
Megsiratást nem - nem óhajt, -
Tanulj itt - 's léted képével
Jámbor utas ! menj békével ! -

Sas. (Pest, 1833)
 
 
0 komment , kategória:  Árvaffy Béla  
Győry W. Dezső: Kézfogás
  2018-06-05 07:35:11, kedd
 
  Győry W. Dezső:

Kézfogás.


Lassú, tompa gördüléssel jár a Sors- szekér felettünk.
És alatta eltiporva följajdul az álmodás.
Sikoly minden ébredésünk: Mivé lettünk? mivé lettünk?
- Jai, testvérek, de ránk is fért ez a mai kézfogás.

Mert az ember mégis, mégis csak szeretet, szánalom
És valami Isten-szikra földrengéses robbanása.
Csókra teremtődött a szám, ölelésre a karom,
Akkor is, ha tán kapával néha társát sírba ássa.

Két hajó közelbe éri egymást bőszült óceánon:
Egy viharban egy a szivük, egy a céljuk . . . s tán haláluk. -
Két folyó megy . . . - tán az Ipoly és a Rima - s messzi tájon
Egybe-ölelkezik habjuk: Egymást mégis megtaláljuk! -
Sivatagban, Számumoktól átvert pusztán, két zarándok
Téved össze. . . Idegenek . . . S úgy csókolják egymást arcul. -
- Hát csak épp mi, mi: magyarok. egy gallyról tördelt virágok,
Ne találtunk volna itten egymásra, - annyi harctul,
Annyi egy-sorstól gyötörve?! . . . mégse, mégse . . . Csitt ! - szelíden,
Szólj ma szivem, mint harang, feltámadásra.
Mint az anya-sziv, meleg légy s szeresd társad hittel, híven:
Testvéreid gyűltek össze megható, nagy kézfogásra.

Férfikezek . . . És magyar kéz . . . Jóra selymes, ütni bátor . . .
Széles, áldott szorítással egybesimul, összebú.
És belőle a barátság csordul, mint borból a mámor.
S özvegy lelkünkre kizöldül dalvirág: a koszorú.

S míg viharzó vágtatással dong a Sors szekér felettünk,
S kerekei, mint az átok, marcangolnak, rontanak,
Vérbe, sárba, porba törten annál inkább testvér lettünk !
S összefogó kétkezünkben erők, jövők alszanak
- S mint a napnak perzselése, mint a villám robbanása,
Mint hegyekből lerohanó vad zuhatag-zuhogás,
Olyan természetes, áldott, szent erővel érzünk rája:
Hogy erőt ad, hitet ad! . . . s hogy szép, szép ez a kézfogás !


Irta és a Losonc és Rimaszombat városok kulturális összefogását célzó Program első találkozásán:
a Losonci Magyar Dalegylet rimaszombati hangversenyén elmondta: Győry W. Dezső.

Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus 21.
 
 
0 komment , kategória:  Győry (Wallentinyi) Dezső  
Ady Endre: A piros rózsa
  2018-06-05 07:33:59, kedd
 
  Ady Endre:

A piros rózsa


Piros rózsa, piros rózsa,
Be másképpen
Énekeltem volt én róla,
Amikor még kertekben nyilt
S gyönge szivekre hajbókolt.

Piros rózsa, piros rózsa
Be más lettél,
Húnyó Napnak véres ekja,
Vad dühöknek vad szerelme,
Föld árnyéka fenn az Égen.

Piros rózsa, piros rózsa,
Volt sziveknek
Együgyű szép takarója,
Hol most virítsz, ott viríts el,
Hol most pusztítsz, ott pusztulj el.

Nyugat 1915.
 
 
0 komment , kategória:  Ady Endre  
Berczeli Anzelm Károly: A hold és a fülemüle.
  2018-06-05 07:33:19, kedd
 
  Berczeli Anzelm Károly:

A hold és a fülemüle.

- Silvio Novaro -

Mikor csak esti lilafény
borong az ormok peremén
és minden bölcső zengve ring,
a hold az égre leng megint.

A hold megáll a tengeren
s a fülemüle, kis zenész,
kit dalra gyujt a szenvedés,
most néz s elhallgat hirtelen:
kicsiny szívét mely oly csodás,
betölti szent csodálkozás.

Hallgat, ki eddig úgy dalolt,
megbűvölte a sárga hold,
mely fönt az égen leng megint,
mikor csak esti lilafény
borong az ormok peremén
és minden bölcső zengve ring.

Napkelet 1940. március 31.
 
 
0 komment , kategória:  Berczeli Anzelm Károly  
Vesszel Károly: Élet és halál.
  2018-06-05 07:31:47, kedd
 
  Vesszel Károly:

Élet és halál.


Mi az élet ? Csillagsugárral
Átfuttatott éjszaka,
A mig szived beragyogja a
Szerelemnek csillaga.

S a halál az, midőn már idelenn
Áldozik le csillagunk,
S a világtalan éjszakában,
Egymagunkra maradunk . . .

Tolnavármegye, 1891. okt. 4.
 
 
0 komment , kategória:  Vesszel Károly  
M. Korniss Aranka: Talány.
  2018-06-05 07:30:26, kedd
 
  M. Korniss Aranka:

Talány.


Szerelmednek, ha fonnyad s elvirult
Hiába keresed nyomát,
Mint egy elsárgult szirom megmaradt
Kábitón édes rózsaillatát.

A szerelemnek muítja nem lehet:
Örömnek esak jelenje van;
Könnyű lába iramlik s elsuhan

Ó, a boldogság és a szerelem
Szines, megfejthetlen talány;
Ha egykor szerettél s már nem szeretsz,
Hogy igaz volt, él sem hiszed talán.

Ki tudná fölkutatni tengeren
Rég elhaladt hajó nyomát,
Vagy hogy sebes szárnyával a madár
Egykor vaj merre szállt a légen át ? . . .

Tolnavármegye, 1902. nov. 23.
 
 
0 komment , kategória:  M. Korniss Aranka  
Kelemen Andor: Nem lesz tavasz.
  2018-06-05 07:29:41, kedd
 
  Kelemen Andor:

Nem lesz tavasz.


Ne higyjétek, hogy tavasz ez !
Hogy természet ébredése !
Fájdalmában kél, születik
Rügy, levél a fák hegyére !
Künn a völgy, rét,
Csal, ha zöldjét
Bontogatja, sarját hozza !
Élet az, ha egy-egy perc még
Lelket ver a haldoklóba ? !

Ne higyjétek, hogy tavasz ez !
Hogy természet ébredése !
Hogy napfény, ha egy-két sugár
Még piroslik szégyenébe' !
Mert hiszen már
Felhő sem jár
Hetekig a szemhatárra !
- Kedvét lelje, mert beverve
A magyar ég minden tája ? !

Ne higyjétek, hogy tavasz ez !
Hogy természet ébredése !
Hallottátok a madárdalt ?
Sir, sikong a völgy szegébe !
Tajtékot ver
A csöpp csermely,
Tó, patak a medrét vágja . . .
Hajh, halljátok, hogy idezúg
Tölgyek, erdők suhogósa !

Ne higyjétek, hogy tavasz ez !
Szörnyülködni kél, születik
Rügy, levél a fák hegyére,
Hogy míg ott - át
Apák csontját
Lopkodják az ősi hantban,
Itt akadnak,
Akik annak
Örvendeznek, hogy tavasz van !

Honszeretet 1921. április 16.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Soós Lajos: Szabadban.
  2018-06-05 07:28:34, kedd
 
  Soós Lajos:

Szabadban.


Szent zsolozsmát zeng a berek csattogánya,
Szerelmet susognak a hűs árnyú lombok,
Át karolja lelkem - mint egy édes álom
A tavasz fuvalma, midőn itt bolyongok.
Kanyargó pataknak pázsit szegte partján
Harmat gyöngyöt ringat a virág szűz kelyhe,
Szomorú füzágon mely a vízre hajlik,
Zokog a bús gerle.

Amodább a réten - fontos komolysággal
Párja után lépdel a vándorló gólya,
Kis méhecske zümmög - tarka barka színben
Köpköd a viránynak ezer pillangója.
Gyors fecskék suhannak át a tiszta légen,
Hangot kap a szellő a juh nyáj kolompján;
Amint a vén pásztor uszítja kutyáit,
Támaszkodva botján.

Barna fürtű lányka korsóved kezében
Keskeny gyalog útról, siet a patakra;
Majd partjához érve,- fodoros szoknyáját
Csintalan bokorka vissza, vissza kapja.
Hófehér bokáját, gömbölyű szép karját
Egész a könyékig, le a vízbe mártja -
Úgy piheg a keble, - hogy vajon mit érez (!)
Csak az isten látja.

Csak az isten látja, - meg a juház bojtár
Ki ott a füvön elnyújtózva sütkérez,
Mért piheg a kebel félig takart halma,
Az a dobogó szív, ott belől mit érez.
Tudja ö már jól azt, ismeri már régen
Ha nem mondja is, de megesküdne rája;
Azt kesergi, csendes, hold világos estén
Síró furulyája.

Nem is késik tovább, - megsimitva bajszát,
Tulipántos szűrét nyakába teríti:
A nélkül, hogy szólna - oda lép a lányhoz,
S a bugyogó korsót gyorsan meg meríti.
Derékon karolja, csókot, nyom ajkára
- Elpirul a kis lány, mintha bizony lesnék;
Vállára borulva, azt suttogja, kérdi:
Ugy-e hogy - szeretsz még ?

Megindulnak együtt, majd szét válik utjok.
Az egyik erre visz - amarra a másik.
Ki - szolgált komondor kullog a bojtárral,
Mintha unná magát, akkorákat ásít.
Megtörik a napnak aranyos sugara,
Távol - setét felhők dagadnak az égen.
Térítsd meg a nyájat ! Kiált a vén pásztor
Ott, a dűlő végen.

S nézem a felhőket, amint emelkednek
Meredek homlokán a forró azúrnak.
Túl a láthatáron - tévelygő villámok
Tüzes ostorai czikázva kigyulnak.
A levél se mozdul, itt még csend a tájon,
Odébb a szél, a port kavarogva hordja,
S el-el kap egy hangot; - ez a menydörgésnek
Fenséges akkordja.

Lebilincsel képed, gyönyörű természet,
Bámulva templomod változó csodáit:
Lelkem - elfordulva a világ zajától,
Kebleden pihen meg - s csupán téged állit.
Te ragadsz el engem ! mosolygó szépséged
És nagy haragodnak fenségében, újra.
Minden kis fűszálban - tégedet imádni
Int, az isten ujja.

Veszprémi Független Hirlap, 1882. jun. 3.
 
 
0 komment , kategória:  Soós Lajos  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2018.05 2018. Június 2018.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 219 db bejegyzés
e év: 1732 db bejegyzés
Összes: 31629 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2810
  • e Hét: 20802
  • e Hónap: 97248
  • e Év: 1182595
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.