Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll . . . . ! ! ! Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Berda József: Májusi hold
  2018-06-09 06:18:38, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Berda József  
Arany Tóth Katalin: Tükör
  2018-06-09 06:13:03, szombat
 
  Arany Tóth Katalin:

Tükör


Ha te ülnél ott az utca kövén
rongyokba csavarva, fázva,
jutna-e jóság istenhit ölén
didergő lelked falára?

Botlana-e lábad elé ember,
ki tudja, mi a szeretet,
s kérdené-e, miféle kereszttel
tűröd nyomorult életed?

Lenne-e, ki enni, s inni adna?
Az érintések bőségéből
jutna-e neked is alamizsna?

Ne feledd soha el a kegyelmet!
A szeretet, tudd, hogy végtelen.
Ahogy magad élsz, Sorsod úgy vezet,

s elvénült tested is majd úgy pihen,
ahogyan lelkedből kiszakadt
a tetteidbe zárult figyelem.
 
 
0 komment , kategória:  Arany Tóth Katalin  
Somogyvári Gyula: Boldog cigányok a Kulpa parton.
  2018-06-09 06:11:19, szombat
 
  Somogyvári Gyula:

Boldog cigányok a Kulpa parton.


Vétkek hajszoltak. Vágyak űztek.
Reszkettem részeg, tavaszi láztól.
De lám, most itt a Kulpaparton
szelíden óv és rejt a sátor.

Sátrunkba nincs más, csak mi ketten
és nézzük egymást hallgatva, hosszan
(Boldog cigányok! - Ugye Édes.)
És apró tüzünk bátran lobban . . .

Kis rőzse-láng. És mégis oly szép.
Hiszen a rőzsét mi szedtük ketten.
Csak száll a füst s a szemed kábít,
ugye Édes: jó az ölemben.

Gubbasztunk itt és zug a Kulpa . . .
És lábujjhegyen járnak a percek.
Ugye, hogy szép itt, kis Cigányom,
te: virágarcu, karcsú, legszebb . . .

Ott bent a járdán, fényes utcán
hivalkodhatnak legények, lányok:
sátrunk alatt mi csak mosolygunk,
mi ketten - boldog, bölcs cigányok !

uj_elet_1922. december 1.
 
 
0 komment , kategória:  Somogyváry Gyula  
Komjáthy Jenő: Ó, légy enyém!
  2018-06-09 06:09:05, szombat
 
  Komjáthy Jenő:

Ó, légy enyém!


Ó, légy enyém! Nem boldogíthat
Más férfi téged kívülem;
Mert írva áll engem szeretned,
Örülnöd és sírnod velem.
Magasra csap, merész az érzés,
Minden sugár szívembe gyűl,
S kiáltok önfeledve, büszkén:
Ki engem szeret, üdvezűl!

Ó, légy enyém! Borulj szivemre,
Mely tégedet remegve várt!
Tagadd meg az egész világot
A férfiért, ki föltalált!
Kövess a széditő magasba,
Amerre új utat török!
Lelkembe lelkedet lehelni
Lesz halhatatlan gyönyöröd.

Ó, légy enyém! Rég várok én rád,
Költő arája, fénylő kedvesem!
Ha mély szemedben elmerűlök,
Hegedni érzem mély sebem,
Szived mélységes rejtekében
Látom, hogy lelkem arca van,
Fönséges arcod tükörében
Nagyobbnak látom önmagam.

Ó, légy enyém! Amerre lelkem
Ragad, te is repülsz velem;
Hatalmas fényvilágba szállhatsz,
A semmiségbe nélkülem.
Dúsgazdag ország az, hová lépsz,
Álomból napja, fellege,
De álma ragyogó valóság,
Vértestet öltő szép rege.

Ó, légy enyém! Kísér örök nyár,
Amerre szabadon megyünk;
Az Istenek társul fogadtak,
Igérik: boldogok leszünk.
Lent egyre foly a dőre játék,
A léha küzdés, zűr beszéd,
Csupán mi érezzük magunkban
Éjszak nyugalmát, dél hevét.

Ó, légy enyém! Szivünkbe minden,
Mi vagyunk az egész világ:
Mi kívülünk él: csenevész az,
Sötét, kietlen pusztaság.
Mi itt nem él: el van temetve,
Jobb vala nem születnie;
Kivel szivünket meg nem osztók,
Az koldus, nincsen semmije.

Ó, légy enyém! Borulj szivemre, -
Légy angyalom és démonom.
És ha alanti létem unva
E testi börtönt elhagyom,
És az enyészet máglyafénye
Újjászülendő, fellobog;
Együtt leszünk, egymást ölelve,
Egymásba halva boldogok.

[1881]
 
 
0 komment , kategória:  Komjáthy Jenő  
Czucz Enikő: …beléd bújás…
  2018-06-09 06:07:20, szombat
 
  Czucz Enikő:

...beléd bújás...


szeretnék beléd bújni
bőröd alá hatolni
végigfutni rajtad

szeretnék a véredbe jutni
akár a nikotin
vagy az olcsó bor alkoholtartalma

szeretném a gyomrodat csikarni
tépj szét egyél meg
cigi helyett szívd a kisujjam

szétnyitom mellkasod
a jobb kamrába fészkelem magam
most veled együtt rezzenek

COMENIUS_evkonyv_2012.
 
 
0 komment , kategória:  Czucz Enikő  
Vajda János: Édes álom, boldog álom
  2018-06-09 06:06:23, szombat
 
  Vajda János:

Édes álom, boldog álom


Koldusok istápolója,
Nyomorúság takarója,
Egyetlen egy jó barátom,
Édes álom, boldog álom...

Könyörülj, végy föl karodra,
Tarka képes országodba.
Mutass egy szebb, jobb világot,
Mire lelkem mindig vágyott.

Vezess engem szép leányhoz,
S ha ugyan van, olyformához,
Aki ilyen magamféle
Szegény legényt is szeretne.

Vezess aztán korcsomába,
Jó fajta kompániába;
Ha ugyan van korcsma nálad,
Hol nekem még kontóznának.

Mutass nekem boldogságot,
Valódi tündérvilágot,
Hol kész sonkák szaladgálnak,
Vége nincsen a kolbásznak...

Hol a szép leányok, hölgyek
Cserebogárként röpködnek.
S ha az ember kedve tartja,
Kalapjával elkaphatja.

Gondod legyen a klímára,
Avagy gyújts be a kályhámba;
S általában adj meg mindent,
De minden jót, amim nincsen...!

1851.
 
 
0 komment , kategória:  Vajda János  
Horváth Ilona /Hanoli/: Idő mért ék?
  2018-06-09 06:04:58, szombat
 
  Horváth Ilona /Hanoli/:

Idő mért ék?


Az idő mérték:
mi lettél,
mit tettél,
ha szóltál
megérintett-e valakit,
vagy pattogtak szavaid
nyeretlenül
tompán
a térben,
éterben idiótán,
értelmetlenül
hullottak
szeretetlen,
az időben
mértékkel,
vagy mérhetetlen
sebekből vérző
önkívületben
csalatkozva
a világban,
Isten fiában
reménykedő
egó
lennél már
valamire való,
hiszekegy
még mindig
még akkor is,
egy Istenben
mert Ő
ért még
ez a mérték.
 
 
0 komment , kategória:  Horváth Ilona /hanoli/  
Ölvedi László: Levél.
  2018-06-09 06:04:09, szombat
 
  Ölvedi László:

Levél.


Ma irni fogok neked a csendrül.
S hogy a papírra lehajtom fejem.
Szemembe könnyek gyöngyszeme rezdül.
Ma irni fogok neked a csendrül.

Illatos, áldott nyári estelen,
Mikor álomba tücsökdal ringat.
Szólni szokott a néma csend velem.
Illatos áldott nyári estelen.

Bársonyfuvalom lombot se ingat.
A rózsás, futó felhőket nézem.
Amerre ottan,- ragyog a csillag.
Bársonyfuvalom lombot se ingat.

Alkonyi bibor villog az égen.
Halk, csudaszárnyon szállnak az árnyak
A csókos estnek bűvös ködében.
Alkonyi bibor villog az égen.

Mintha lelke vón' minden fűszálnak.
Mintha a földnek kelne morajja:
Zsong a csöndje, néma imának.
Mintha lelke vón' minden fűszálnak.

Muzsikás szent csönd, vajjon ő hallja
S megértí-é, mit súg a lenge szél ?
Szerető szóra nyilik-e ajka,
Muzsikás szent csönd, szólj, ugy-e haltja ?

Leteszem a tollam, eredj kis levél,
Futó felhőkkel szállj kedvesemhez.
Mondd: neve holtig bús szivemben él.
Leteszem a tollam, ered] kis levél . . .

uj_elet_1922. július 2.
 
 
0 komment , kategória:  Ölvedi László  
Reményik Sándor: Szordinós dal a mi nagy bánatunkról.
  2018-06-09 06:02:44, szombat
 
  Reményik Sándor:

Szordinós dal a mi nagy bánatunkról.


Az ajkunkra már alig-alig vesszük,
S ha vesszük: halk és szordinós a szó.
De telitette a mi életünket,
Keserűn, mélyen, mint tengert a só.

Átfut a hangulatunk szövetén,
Sötét mintában még sötétebb szín.
Vagy komor tűzű biborcsillógás:
Lement nap tüze lelkünk vizein.

A hegedűink halk szólóiba
Mint az orgona, tompán belebúg,
Minden kis gond ösvény feléje tart.
Ó ország-útja, széles bánat út !

Mi lombhullató előtéri fák,
Mi láthatón és nyilván szenvedünk,
De ez a bánat ködbeveszett csúcs.
Ez a mi láthatatlan hátterünk.

És jó ez igy. E toronymagas bánat
Magához vonta fel minden bajunk,
S mi ezer apró felhő-bánatunkkal
Titáni vállára támaszkodunk.

uj_elet_1922. december 1.
 
 
0 komment , kategória:  Reményik Sándor  
Jörgné Draskóczy Ilma: Az lesz a nap.
  2018-06-09 06:01:12, szombat
 
  Jörgné Draskóczy Ilma:

Az lesz a nap.


Tudom, hogy van egy lélek valahol,
A kihez tartozik a lelkem,
Ha tán még rá se leltem . . .

Még ott zokog talán sóváran én utánam
Valami vágyfelszitó bűnös muzsikában
S lágy hullámokban lengedezve
Keresi útját a szivembe . . .
És nem is sejti a czigány,
Mikor viharos tűzzel húzza :
Hogy hegedűje húrja,
S az ihlet-percze akkor nem-övé.

Vagy lelkét úgy lélekzem én be,
Nagy, érthetetlen lázu hevülósbe',
Csukott szemekkel szinte elalélva
És haldokolva tikkadt, forró vágyban :
Egy virág illatában . . .

Lehet az is, hogy ott repes felém
Egy csillagsugár rezgő szárnyán,
De a nehézkes földi röghöz
Durva szövésű élet-szállal
Lenyűgözve járván:
A híradását meg nem értem én.

- De egyszer . . . egyszer- az lesz majd a nap !
Egymásra rátalálunk !
Legyen üdvösség, legyen kárhozat !
Legyen az élet ! Legyen a halálunk !
De akkor, akkor megindul a föld !
A tengerek kicsapnak !
Tűzzivatarja mindenkit betölt
Szentlélekként e napnak !
Fölérzenek a holtan aluvók
Szív odasodródik a szívhez !
S a köznap meddő, gyilkos szürkesége :

Csupa teremtő, léleknyitó szin lesz !
Az élet minden nászi mámora
Ott tombol majd e pillanatban !
Az ég a földhöz közelebb hajol
S jel lesz a csillagokban . . .

- Tudom, hogy van egy lélek valahol,
Ha tán még rá se leltem:
A kihez tartozik a lelkem.

Vasárnapi Ujság 1907. október 27.
 
 
0 komment , kategória:  Jörgné-Draskóczy Ilma  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2018.05 2018. Június 2018.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 299 db bejegyzés
e év: 2470 db bejegyzés
Összes: 32366 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 788
  • e Hét: 23786
  • e Hónap: 108367
  • e Év: 1786866
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.