|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
|
|
2018-07-01 08:35:25, vasárnap
|
| |
| |
"Mikor kitört végre a vakáció,
Zakatolt a vonat s az állomáson,
Rózsi néni a nagykendővel,
Mosolygós szemén két nagy könnyel várt.
Mikor asztalhoz ültünk,
Vakított a terítő,
S városi szemünk ámulatára,
A tejes csuporban még habos a tej,
S a friss cipó a legszebb tálban állt
Azt hiszem olyan kedves, olyan kedves,
Olyan kedves
Falusi nyár nem lesz többé már.
Mikor hajnalban először erre ment a csorda
Én még csak annyit tudtam róla,
A reggeli tejet a tehén adja,
S a kávét a bika, mely istállóban áll.
Mikor mezítláb járhattunk nem cipőben,
Fájt is kényes lábunk tőle,
De az illatos kazal legtetején aludhattunk
Fáradtságunk könnyen messze szállt.
Azt hiszem olyan kedves, olyan kedves,
Olyan kedves
Falusi nyár nem lesz többé már.
És mikor vége a nyárnak,
Száraz a legelő, indult a vonat,
A sok integető, Rózsi néni, s a jegenyefák,
Égbe olvadt, s apró ponttá vált,
Engem a város, a zaj, s a kő, örökre,
Magába zárt.
Azt hiszem olyan kedves, olyan kedves, olyan kedves
Falusi nyár nem lesz többé már."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: NYÁR |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-01 08:14:51, vasárnap
|
| |
| |
Aranyosi Ervin: A nagyinál nyaralni
Tudod miért jó a Nagyinál nyaralni?
Mert végre érzem, hogy gyerek vagyok!
Mert kint vagyok mindig a szabadban
és körül vesznek a kedves állatok.
Virágot látok, nagyra növő fákat,
és gólyafészket, gólyákkal teli,
és fecskét is, mely eresz alján fészkel,
s fiókáit röptében eteti.
Azért is jó a Nagyival nyaralni,
mert a kis boltba együtt mehetünk.
Én is teszek ezt-azt a kosaramba,
amit aztán majd meg is vehetünk.
Azért is jó a Nagyival nyaralni,
mert megtanulok sütni, főzni én.
Miközben Nagyi elmeséli azt is,
miért vannak foltok a kis őzikén.
Megtanulom a sok állatot etetni,
pipit, kacsát, és a nagy nyulat.
A nagypapám mindezt messziről nézi,
s a bajsza alatt, látom, jól mulat.
Megannyi élmény vesz itt körbe-körbe,
Lesz mit mesélni, ha véget ér a nyár.
Aztán megyek a “morcos" iskolába,
tudva, a Nagyi újra visszavár!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: NYÁR |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-01 08:04:39, vasárnap
|
| |
| |
A Buddha azt mondta, hogy minden fájdalom és szenvedés a ragaszkodásokra és a vágyra épül. Ha alaposabban megnézzük, a vágy a félelemből fakad, ami a hiányérzetnek és annak a hiedelemnek a következménye, hogy az ember elkülönült Istentől. A vágy maga egyre fokozódó frusztrációhoz és az igazságtól való elkülönültség érzéséhez vezet. Az állandó akarás és vágyódás a csapdába ejtettség és a leigázottság érzéseihez. Itt nincs tehát ,,helyes" vagy ,,helytelen". E vég nélküli frusztráció következménye a harag. A szerzés és a vágy büszkeséghez és a veszteségtől való félelemhez visz. Az ambíciók kudarca apátiába és bűntudatba. Az egós álláspontok következményei tehát nem szolgálják az igazság felé történő haladást.
Érdemes megfigyelni, hogy a negatív energiamezők hajlamosak előtérbe hozni az ego valamennyi álláspontját, és így a vágy nem marad tiszta. Rendszerint haragot, büszkeséget, félelmet, bánatot és apátiát hoznak magukkal. A bánatot általában félelem teli, dühös vágy kíséri, és ezek mindegyike vonzza a többit is.
Minden spirituális munka kritikus pontja az a hajlandóságot biztosító belső kapacitás, hogy az igazat mondjuk. Ez az igazság nagyon gyakran az, hogy ,,nem tudom", és e ,,nem tudom"-ból születik az Istennek történő önátadás hajlandósága. Az igazság az önátadás mozzanatán keresztül nyilvánul meg. Nem az igazság ,,okozza" a fájdalmat, és hiba lenne bálványozni a fájdalmat azt gondolván, hogy a szenvedés a Megvilágosodás fejedelmi útja. Az éppen abból a felismerésből születik, hogy a szenvedés nem az igazságnak köszönhető, hanem azon vonakodásunknak, hogy elengedjük a hamisságot. Az igazság az Istennek történő megadás révén fedi fel önmagát.
Amikor spirituális munkába kezdünk, emlékezvén belső ártatlanságunkra kérjük, hogy bukkanjon tudatosságunk felszínére az, ami nem igaz. A folyamat így a siker bizonyítéka. Következésképp a spirituális keresőnek címkézettek élete kissé kaotikusnak tűnhet. Ám a belső személy örül, mert ,,arra kértek, lássam meg, mi áll köztem és az igazság közé, és ez felbukkant a tudatomban, hogy elismerjem, magaménak tudjam, újraértelmezzem és meggyógyítsam." Biztonságos helyet és kontextust biztosítunk a spirituális munka számára azáltal, hogy a Szívben találjuk meg a középpontunkat - nem a fizikai szívben, hanem az abszolút együttérzésben, abban, hogy ezen a szinten elismerjük önmagunkat a spirituális munka örömében, és abban, hogy hálából mindennek köszönetet mondunk, ami csak felbukkan bennünk. A spirituális gyógyulás lényegi velejárója a krízis. Mert ebből a krízisből születik a gyógyulás.
Dr. David R. Hawkins
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: IDÉZETEK,Mondák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
2018. Július
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
149 db bejegyzés |
| e év: |
3500 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2976
- e Hét: 15060
- e Hónap: 34033
- e Év: 262970
|
|
|
Offline
