Olykor elég egy napsugár, egy kedves szó, egy köszönés,Az igazi pozitív gondolkodás nem arról szól, ...,Galgóczy Erzsébet: Milyen vagyok?,El kell fogadni azt, hogy a másik ember más, mint én.,Boldogság a nevem,Petőcz András: Megölelt az Isten,Sík Sándor : Hegyek, - lilagondolatok Blogja - 14.Dalai Láma, Antoine de Saint-Exupéry, Betegségek lelki okai, Chemtrail, dr Gyökössy Endre, Heinrich Heine,1956,A csend,A füves ember, Gyuri bácsi!,A magány,A magány metafizikája,A Magyar Szent Korona,A szerzői jog,A világ hírességei,Advent, Karácsony,Ady Endre,Ágai Ágnes,Albert Camus,Albert Einstein,Albert Schweitzer,Állatok, kamerák,Andrew Matthews,Anthony de Mello,Anthony Strano tanítások,Anyák napjára,Apollinaire,Áprily Lajos,Arany János,Aranyosi Ervin,Artai Zsuzsanna,Árvai Attila,Atlantisz?,Az 5G su,

Belépés

			lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s...			Papp Györgyné 1944.11.25 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 7

2018-09-08 11:51:43, szombat

	"Olykor elég egy napsugár, egy kedves szó, egy köszönés, egy simogatás, egy mosoly. Ilyen kevés dolog elég ahhoz, hogy boldoggá tegyük azokat, akik körülöttünk élnek. Akkor miért nem tesszük ezt?" Bruno Ferrero

0 komment , kategória: Elgondolkodtató gondolatok

2018-09-08 09:49:03, szombat

	James Arthur Ray "Az igazi pozitív gondolkodás nem arról szól, hogy mindig a legjobbra számítasz, az csak illúzió. Az igazi pozitív gondolkodás elfogadás. Elfogadása annak, hogy ami veled éppen történik, az mindig a lehető legjobb: jövőbeli fejlődésed, előrehaladásod, növekedésed szempontjából."

0 komment , kategória: Elgondolkodtató gondolatok

2018-09-08 09:37:09, szombat

	Galgóczy Erzsébet: Milyen vagyok? Olyan vagyok, mint az útszéli kavics, mely sír és nyikorog, mikor ezer emberek lába rátapos. Rajtam is sok szenvedés vonul át: rengeteg, míg a kavicsból apró homokszem nem leszek. De ha a kegyelem napja rám ragyog, akkor... ...kicsi homokszem: - majd én is csillogok.

0 komment , kategória: Versek 4.

2018-09-08 09:33:55, szombat

	“El kell fogadni azt, hogy a másik ember más, mint én. Lehet, hogy nem egészen értek vele egyet, de segítem abban, ami pozitív benne, és nem azon lovagolok, ami negatív. Nem formálhatjuk át a világot a magunk képére. Mindenkinek joga van a saját világához. Tökéletes ember nincs - mert akkor nem a Földön lennénk. A gyűlölet a szeretet megbetegedése. Le kell a gyűlöletet szerelni, mert az újabb gyűlöletet, harcot szül, ami semmire nem vezet. Ezek kiselejtezett, elavult, hasznavehetetlen dolgok, mert nem volt még háború, amelyet a győztes is el ne veszített volna. A Föld egység. Ha az én nagylábujjam fáj, a fülem sem érezheti jól magát. Mindenkit arra tanítok, hogy legyen önmaga, és betöltse, amire született. Szépen, jól, amennyire telik tőle. És a szabály örök: aki kapni akar, annak előbb adni kell. Adni nem könnyű." Szepes Mária

0 komment , kategória: Szepes Mária

Boldogság a nevem

2018-09-08 09:30:04, szombat

	Boldogság a nevem, Mert a vágyat, hogy jónak látsszam Felváltotta A vágy, hogy jó legyek. Sri Chinmoy

0 komment , kategória: Sri Chinmoy

2018-09-08 09:23:28, szombat

	Petőcz András: Megölelt az Isten Ebben a nagy-nagy rohanásban, egy pillanatra megölelt az Isten. Zavartan megálltam. Magamat magányosnak hittem. Annyi volt csak, hogy volt egy kis időm. Hogy épp nem kellett semmit sem tennem. Hirtelen azt láttam, valaki jön. Gondoltam, elmegy mellettem. Aztán a kezemre tette a kezét, és hosszan a szemembe nézett: betakart minket a csendesség, és hozzám bújtak a remények. Nem múlik el semmi sem, soha! A fű kizöldül, büszkén újra nő. Hogy lehettem annyira ostoba, hogy engedtem, hogy múljon az Idő. Csak álltam ott, és beburkolt az Isten, éreztem, hogy minden mozdulatlan, és ott volt a nagyvilág! A szemeimben. És egyedül voltam, végtelen magamban.

0 komment , kategória: Versek 4.

Sík Sándor : Hegyek

2018-09-08 08:59:37, szombat

	Sík Sándor : Hegyek I.Kék hegyek Mese-tüzében alkonyi sugárnak Kéklő hegyormok halkan muzsikálnak. Lelkedbe lopják arcuk hűvösét, És zsongva hív a kéklő messzeség. Szívedre hullnak, mint az enyhe harmat, Hívó, mosolygó messze halk hatalmak. És lelkedet kitárod csendesen És elindulsz a kék ösvényeken. Nézel, komolyan, hittel mosolyogva A fátylasarcú esti hegyfokokra. És mégy és mégy. Ki tudja, merre mégy? Ki tudja, meddig zeng a messzeség? Minő titkoktól terhesül a távol? A hegyek arcán hétszeres a fátyol. De megállanod soha nem lehet, Mert rádleheltek egyszer a hegyek.

0 komment , kategória: Sík Sándor

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 7

Kategóriák

Keresés

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum

Látogatók száma

Szótár