|
2018-10-16 13:07:50, kedd
|
| |
| |
Sajnos már nem él, de versei tovább éltetik őt, ki fiatalon távozott.
A Hanság szívében, egy kis faluban élek a családommal.
A hivatásom szerint, óvónő volnék. A szakközépiskola
után, a hittudományi főiskolán hitoktatói végzettséget is szereztem. Sajnos, a tudásomat nem hasznosíthattam, mert a kisfiam születését követően egy súlyos, számomra ismeretlen betegség támadta meg a szervezetemet, ami kerekesszékbe kényerített.
Így van időm írni.
Az ember életében néha eljön az a pillanat, amikor egy csapásra minden átértékelődik. Meg kell találnunk az utat, a jó irányt, hogy legyen erőnk újra kezdeni..
Ez a könyv is egy ilyen újrakezdés eredménye. Megbékélni a sorssal, önmagunkkal és az Istennel. Már gyerekfejjel is írogattam, aztán ezek mind a feledés homályába merültek.
Az életem úgy alakult, hogy bőven van időm írni.
Arany János szavai biztatnak:
,,Ha későn, ha csonkán, ha senkinek: írjad"
Tóth Juli
Reményből építs!
Szótlan árnyék: a múlt.
Homályos hétköznapok közt halad.
Mély csendben ülve felsikolt,
még néhány eltűnt, kósza gondolat.
Titokban hátad mögé lép, a remény.
S míg szívdobbanását hallgatod,
Emlékek összetört szilánkjaiból,
lelkednek építs, újból templomot!
Tóth Juli
A csend hídján
A csend hídján járok,
mögöttem emlékek,
előttem, álmok.
Hajnal fénye vár még,
nem sötét ború,
Mosolyokból kötött
Életkoszorú.
Mérhetetlen egészen át,
figyelem suttogó
éltem csillagát.
Szólít, vagy csak képzelem?
Ki mondja meg?
Nyugtalanság markolja
fáradt lelkemet.
A csend hídján járok,
lábam alatt sebes folyó
mossa mindkét partot.
Nem félek, erős kezed
megtart, Istenem.
S ha majd elengedem,
a Te akaratod legyen!
Tóth Juli
Tavaszi dal
A tavaszi erdő
madárdallal vár,
illatozó virágok közt
tarka lepke száll.
Fülemüle füttyre
rigó felel,
a tiszta, kéklő égen
pacsirta énekel.
Kakukk szava hallik
messze valahol,
méhecskéktől hangos
a vadrózsa bokor.
Tóth Juli
Ki mondja értem ...
Újra kigyúltak a gyertyavirágok,
vadgesztenyék ága hegyén,
Gondolatban, sokszor arra járok,
lelkem megpihen a vén fák tövén.
Lehunyom szememet, s köröttem
lassan elcsitul a külvilág zaja;
Csak a szívemben kondul zengve,
újra meg újra az estharang szava.
Hányszor megcsodáltam, májusi esten,
anyám imádságát hallgatták a fák.
Kicsiny templom ajtaja kitárva,
mintha dalt dalolna, néma melódiát,
Csendes palástot terít rá, az alkony,
olvasója zörren, a kopott kis padon,
Két szemében égi, tiszta béke
buzgó imája értem szól, tudom.
De boldogok ők, a gesztenyevirágok!
Mégis gyötör egy bús gondolat:
Ha ellobban egyszer a múló idő lángja,
ki mondja értem, a fohászokat?
Tóth Juli
Gyöngyvirág
Gyöngyöm, gyöngyöm, gyöngyvirágom!
Édes illat messze szálljon!
Messze szálljon szellő szárnyán,
fel a derűs égre,
Május nyíló illatcsokra,
tavasz szép meséje.
Gyöngyöm, gyöngyöm, gyöngyvirágom!
Csengettyűid hangját hallom.
Pici, fehér kisharangok
csilingelnek halkan,
Harmat cseppje apró szirmán,
felragyog a napban.
Tóth Juli
Lennék ...
Lennék virág, kit csókkal
ébreszt hajnali sugár.
S illatának bölcsőjében
megpihen a nyár.
Patak lennék, víg csobogó,
gyémánt vizű tiszta,
Kiben arcát meríti a vándor,
égő szomját oltja.
Harang lennék, aki
hitét dalolva hirdeti,
Oltárokról száll az égig,
hű reménye élteti.
Csend is lennék
mély, néma csend.
S ami bennem szólna,
álmok, húrján örökké,
hangtalan dalolna.
Tóth Juli
Csak egy kérés
Nehéz keresztet tettél
a vállamra Uram.
Nehéz keresztemnek,
fájdalmas ára van.
Cipelem, de lépni már
tőle alig tudok.
Úgy érzem, terhétől
összeroskadok.
Lábam kövek között
botlik, megbicsaklik,
Arcom, porba esve
ólom könnytől ázik.
Meredek út vezet
hegynek tetejére,
Nem látom, milyen lesz
az utamnak vége!
Ott ragyog az arcod,
biztosan tudom,
S ha majd Hozzád érek,
meg is láthatom.
Adj erőt, hogy tudjak
tiszta szívvel hinni,
s egy darabon segíts
a keresztet vinni!
ARANYROZMARING - TÓTH JULI VERSEI - ERNESTO CORTAZAR zenéjével Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Tóth Juli versei |
|
|
|
|
|
Offline
