|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
|
|
2018-10-20 22:37:00, szombat
|
| |
| |
Az Egyház alapvető küldetése az elesettek támogatása. A kezdetekkor az apostolok diakónusokat szenteltek fel erre a szolgálatra, ma ezt a feladatot a Katolikus Egyházban a Karitász vállalja fel.
25 éves a székesfehérvári Prohászka Karitászcsoport
2018. október 20. szombat 19:55
A fehérvári Prohászka-emléktemplomban működő karitászcsoport életében az idei esztendő kiemelt jelentőségű, mivel negyed évszázaddal ezelőtt kezdhették el újra az egyházközség önkéntesei hivatalosan is karitatív szolgálatukat.
Bővebben Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-20 22:29:38, szombat
|
| |
| |
Saját fotózás
A szószéket Beló Károly készítette
...... ........... ........... .........
Mennyezeti kép
...... ........... ..........
...... ..............
Fatima szobra üveg kápolnába
...... ........... ........... .......
Gyönyörű szobor alkotás
...... ..............
...... ..............
...... ........... .....
Én a templom előtt
...... .............
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kegyhelyek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-20 22:15:49, szombat
|
| |
| |
Szűz Mária neve templom a Pest megyei Solymár egyetlen római katolikus temploma. Késő barokk stílusban épült Majthényi Károly kegyúri időszakában, 1782 és 1785 között, tervezője Mangel János budai ácsmester volt. Szűz Máriát ábrázoló oltárképét sokáig csodatevőként tartották számon, emiatt a templom hosszú időn keresztül zarándoklatok célpontja volt.
Solymár török hódoltság előtti történelme nem ismert, az azonban biztos, hogy a törökök kiűzése után, az 1700-as évek elejétől újratelepült községnek már a 18. század első felében is volt temploma, amely 1726-ban a mai temetődomb legmagasabb pontján épült, és a század végén. A régi templom zsindelyfedésű, eredetileg torony nélkül épült, majd fatoronnyal ellátott, megközelítőleg 13,3 méter hosszú, 7,6 méter széles kőépítmény volt, amit Bayermann János plébános szentelt fel 1728-ban, Keresztelő Szent Jánosnak ajánlva. A 18. század végén Long Péter Buda - újlaki kőművesmester keresztet állított a környéken tomboló pestisjárványtól való megmenekülésért. Majd később 1738-ban egy kápolnát is épített erre a helyre, benne egy, a Segítő Szüzet ábrázoló festménnyel - melyet 1742-ben áldotta meg Márkus Mihály zsámbéki plébános. Majthényi Károly földesúr már a solymári birtok megszerzése (1768-1769) után fogadalmat tett arra, hogy méltó templomot emeltet a községben, ez irányú terveit az 1777. augusztus 20-án kelt levelében.
A 32,8 méter hosszú, 12 méteres szélességű, 11,5 (a toronnyal és annak keresztjével együtt 30,5) méteres magasságú templom építkezése 1782 és 1785 között zajlott, alapkövét Veroni Pál perbáli plébános tette le; tornyát később, 1788-1789 körül Marczibányi István építtette. Az épületet először Veroni Pál szentelte fel még 1784-ben, majd a teljesen elkészült és berendezett (már két haranggal is rendelkező) templom felszentelésére 1821. június 29-én került sor.
A templomban az építése óta eltelt, közel két és fél évszázad alatt számos kisebb, és néhány nagyobb szabású felújítás is zajlott. Utóbbiak között említhető az 1906-os felújítás, az első világháborút követő, 1920 utáni nagytatarozás, melynek során a tornyot is átépítették a jelenlegi formájára; illetve az 1982-es tetőszerkezeti csere.
A kegyhely hírnevét nagymértékben erősítette, hogy a festményt többen is könnyezni látták, illetve több csodatétel is fűződött hozzá, melyek közül az említett 1757-es feljegyzés konkrét személyi adatokkal tíz, 1752-1756 között dokumentált esetet említ.
A Solymári Búcsú szeptember 12. illetve az ahhoz legközelebb eső vasárnap) igazítják.
A templom főoltárképét Falkoner Ferenc budai festő festette 1792-ben. A képen Szent József térden állva közbenjár a Szűzanya térdén álló gyermek Jézusnál. A jobb sarokban az egykori, erdőkkel övezett Solymár látható. A Nepomuki Szent János-mellékoltár egy Wolfgang Köpp nevű, kismartoni származású festő stukkó alapra festett műve. A szószéket ugyanaz a Beló Károly készítette, aki a kegykép díszes keretét. A templomtéri Szenvedő Krisztus szobra népies barokk munka, 1830-ban restaurálták. Mária solymári kegyképe ihlette versre a szonett nagy mesterét, Bittei Lajost.
Szűz Máriát ábrázoló oltárkép
Solymár Pest megyei község a Székesfehérvári egyházmegyében, a Budai-hegyekben, közel Budapest közigazgatási határához.
Mátyás királynak kedvelt időtöltése volt a solymászás. Itt, vadaskertje közelében laktak a királyi solymászok, akikről a falu a nevét kapta. A török hódoltság alatt elpusztult községbe németek költöztek. A búcsújáró hely kialakulása már az ő itteni történetükkel fonódik össze.
A XVIII. század elején egy Lang Péter nevű solymári kőműves vásárolt Budán egy Mária-képet és azt Solymár mellett az erdőben egy képoszlopra helyezte. Az erdőt járók ájtatoskodtak előtte. 1739-ben Buda környékén nagy pestisjárvány pusztított. Maurer József buda-újlaki polgár ez előtt a kép előtt fohászkodott ,,a' könyörülő Istenhez". Kérése meghallgatásra talált: amíg a járvány minden szomszédját elragadta, ő és családja megmenekült. Hálából Maurer József egy kápolnát építtetett (Maurer = kőműves), s a Segítő Mária-képet abban helyezte el. A képhez ezután a helyi és környékbeli katolikusok, valamint az ortodox szerbek is nagy számban elzarándokoltak. A búcsújárók növekvő tömege, s Mária erősödő tisztelete miatt az akkori földesúr, Majthényi Károly és felesége emeltette a XVIII. század végén (1784) a jelenlegi plébániatemplomot. Ennek főoltára fölött helyezték el a Segítő Mária (Mariahilf)-kegyképet, amelynek művészi faragású, díszes, aranyozott keretét egy pesti kereskedő csináltatta Beló Károly óbudai szobrásszal (Szilárdfy Zoltán).
A múlt század végéig a népi vallásosságot tükröző számtalan fogadalmi ajándék gyűlt össze a búcsúsoktól. Ezeket sajnálatos módon a templom felújítása és festése során az akkori értetlenség megsemmisítette. Ettől kezdve a kegyhely vonzereje csökkent, ma inkább a közvetlen környék búcsújáró helye. A templom kegyképe egyike a legjobban elterjedt Mária-ábrázolásoknak. Őseredetije Lucas Cranach híres innsbrucki kegyképe, közvetlen előképe pedig a passaui kegykép. Passauban, a kapucinusok templomában ez előtt a kép előtt Lipót császár sokat imádkozott, kérve Mária segítségét is a törökellenes küzdelemben. Az 1600-as évek végén a felszabadító háborúk sikerét a Segítő Mária közbenjárásának tulajdonították. A Mariahilfnek nevezett kép másolatai különösen a hazai svábság körében voltak népszerűek.
Saját fotózás
Templom bejárata
...... ........... ..............
Templom bejárata fölötti kép
......
Padokon lévő kép
...... .............
...... ........... .....
Oltár - Beló Károly készítette a Szűzanya kép keretét
...... ........... ......
...... .........
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kegyhelyek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-20 22:12:57, szombat
|
| |
| |
- A szentektől tanulva, akik nekünk is megnyitják az Isten tágas horizontját, meghívlak benneteket arra, hogy minden élethelyzetben tegyétek fel ezt a kérdést: ,,vajon mit tenne Krisztus az én helyemben?"
2018. október 20. szombat 19:12
A Katolikus Egyház 1926 óta minden évben október harmadik vasárnapján, idén október 21-én tartja a misszió világnapját. Ferenc pápa ,,Együtt a fiatalokkal, vigyük el az evangéliumot mindenkinek" címmel írt az idei világnapra üzenetet.
Bővebben Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Vatikan_Ferenc pápa |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-20 22:11:31, szombat
|
| |
| |
2018. október 20. szombat 12:00
A pécsi havihegyi mandulafa nyerte el 4779 szavazattal idén az Év fája címet - közölte október 18-án a versenyt 2010-ben életre hívó Ökotárs Alapítvány. Az évszázados fa, mely a pécsi Havas Boldogasszony-kápolna mellett áll, szinte jelképévé vált a városrésznek.
A győztes pécsi mandulafa egy csavarodott törzsű, több mint 100 éves fa, ami a Havihegy csúcsán álló, pécsi Havas Boldogasszony-templomnál fogadja az érkezőket. Az online szavazás eredményeként a Hős fa címet a Római-parti fák, míg az Országos Erdészeti Egyesület különdíját egy óriási tölgyfa, a szebényi nagy fa kapta ebben az évben.
......
Magyar kurír |
|
| |
|
0 komment
, kategória: érdekes képek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-20 22:10:27, szombat
|
| |
| |
,,Mindazt, aki megvall engem az emberek előtt, az Emberfia is megvallja Isten angyalai előtt."
Jézus egy alkalommal így beszélt tanítványaihoz: Mondom nektek, hogy mindazt, aki megvall engem az emberek előtt, az Emberfia is megvallja Isten angyalai előtt. Aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt én is megtagadom Isten angyalai előtt. Aki az Emberfia ellen szól, bocsánatot nyer, de aki a Szentlelket káromolja, az nem nyer bocsánatot.
Amikor a zsinagógák, elöljárók vagy hatóságok elé hurcolnak titeket, ne aggódjatok, hogy miképpen és mivel védekezzetek, vagy mit mondjatok! A Szentlélek abban az órában megtanít majd titeket, hogy mit kell mondanotok.
Magyar Kurír |
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
2018. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
424 db bejegyzés |
| e év: |
4978 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 8101
- e Hét: 19731
- e Hónap: 52885
- e Év: 286632
|
|
|
Offline
