|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 26
|
|
|
|
2018-12-14 21:17:23, péntek
|
|
|
A bakonybéli bencésektől: YouTube-os adventi playlistet állítottak össze
2018. december 14. péntek 17:09
Tegnap az esztergomi szeminaristák videója, ma a bakonybéli Szent Mauríciusz-monostorban élő bencések leptek meg bennünket is. Facebook-oldalukon ajánlják az adventi elmélyülést segítő, általuk összeállított YouTube-playlistet.
Részletek és videók Link |
|
|
0 komment
, kategória: Advent |
|
|
|
|
|
2018-12-14 20:56:02, péntek
|
|
|
Vége van. A függöny legördült,
Komisz darab volt, megbukott.
Hogy maga jobban játszott, mint én?...
...Magának jobb szerep jutott!
Én egy bolond poétát játszottam,
Ki lángra gyúl, remél, szeret -
Maga becsapja a poétát,
Kell ennél hálásabb szerep?!...
Kár, hogy kevés volt a közönség.
Nem kapott illő tapsokat,
Pedig ilyen derék játékért
Máskor kap rengeteg sokat.
Mert e szerep nem most először
Hozott magának nagy sikert:
Volt már olyan bolond poéta,
Aki magának hinni mert...
Én magam e csúfos bukásért
Vádolni nem fogom soha,
Ez volt az utolsó csalódás,
A szív utolsó mámora.
Egy percig újra fellángoltam,
Álom volt, balga, játszi fény;
Megtört egy kegyetlen játékon,
Leáldozott egy lány szívén...
Vége van. A függöny legördült,
Végső akkordot rezgő a húr,
Elszállt a hitem, ifjúságom,
Utolszor voltam trubadúr...
Eddig a vágy hevéért vágytam,
Most már a hitben sincs hitem,
Ártatlanság, szűzi fehérség
Bolond meséjét nem hiszem.
Vége van. A függöny legördült,
Komisz darab volt, megbukott,
Rám tán halálos volt a játék,
Magának érte taps jutott.
Így osztják a babért a földön,
Hol a szív sorsa siralom...
...Hány ily darab játszódott már le
Ezen a monstre-színpadon |
|
|
0 komment
, kategória: versek |
|
|
|
|
|
2018-12-14 20:53:44, péntek
|
|
|
Még fest az alkony. Már a nagy palettán
más színe nincs, csak szürke és sötét,
hóillatú szél tépi, rázogatja
az égerfák megritkult üstökét.
A víz a nagy múltat halkan siratja,
ónszínű várát rakja már a köd.
Körül halál. Egymás szemébe nézünk
távolba iramló sínek között.
S amint egymás keblére ráborulunk
remegve, fázva, lázba, csókosan,
úgy érezem: gyúlt ajkaink tüzének
valami csodás glóriája van.
Hogy minden élet itt a holt vidéken
két csókra duzzadt ajkunkban lobog,
piros kis lángban, mely köd-éjszakán most
szikrázva, izzva-bízva átragyog. |
|
|
0 komment
, kategória: Őszi versek és képek |
|
|
|
|
|
2018-12-14 20:52:27, péntek
|
|
|
A boldogság csak hópehelynyi,
eléd libben, rácsodálkozol,
isteni kéz mívelte szép csodává,
ezüst csillaggá, tél pillangójává.
Jártál már hózáporban, téli szélben,
hogy érezd, megtisztít hűvössége?
Mosdatta lelked gyermeki tisztára
a hópihék csillogó fényessége?
Én jártam, éreztem. Érdemes volt
megszületni ezért a csodáért,
mert a szívem most patyolatfehér
hófödte mező, érintetlen tiszta.
És újra hinni kezdek álmaimba',
hogy szívvel, reménnyel írhatok a hóba
- mint gyermekkoromban - leveleket.
Égben vagy földön tán lesz majd valaki,
és olvassa tünékeny üzenetemet:
A boldogság csak hópehelynyi
örülj neki ameddig lehet,
megfogni ne akard, markodba ne zárd,
mert mire megfogod, üres lesz a kezed. |
|
|
0 komment
, kategória: tél képekben és versben |
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 26
|
|
|
|
2018. December
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
547 db bejegyzés |
e év: |
4978 db bejegyzés |
Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 1115
- e Hét: 2194
- e Hónap: 15632
- e Év: 218545
|
|
|