|
2018-12-18 06:35:02, kedd
|
| |
| |
Megkért Edit Darnón, hogy vállaljak öt órát a könyvtárban. Ezért voltam tegnap kint. Szívesen elmegyek néha a suliba, de erre nemet kellett mondanom. Megkérdeztem Zöldné Anit, aki friss nyugdíjas, és végig könyvtároskodta az életét. Örült neki, s én is. Közel öt évtizede ismerem és szeretem, neki is jó lesz, a sulinak meg biztosan.
Néha rápillantottam a facéra, sok beteg embert altattam el 30 napra.
Követem azért a pesti performaszot is, s látom, hogy sokan szeretnék, ha elmondanám a véleményemet.
Az van. Szomorú állapot lehet már egy évtizede a vesztes állapotot megélni, s ez két irányba hat. Vagy még lejjebb, vagy komoly önvizsgálat után lassan építkezni. Az előbbi ilyen látványos pillanatnyi fényben fürdő performanszokat eredményezhet, amikor hason fekve videózom magamat, s állítólag közvetítem ezt. (Csak a mama meg ne lássa!)
A másik út sokkal nehezebb. Én ezt választottam volna. Persze ehhez is kell pénz, paripa és fegyver.
De eredményre ez vezet csak.
Önmérséklet és tanulás. Mindkét oldalon, ha vannak itt egyáltalán oldalak, hogy egy versre hajazzon az utolsó mondat, |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
