|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
|
|
2019-01-14 19:27:15, hétfő
|
| |
| |
Bizonyságtétel
Szegényes halászkalyibákban
hogyne beszélnék szívesen
arról a csendes alkonyatról.
Künn a tengeren voltam akkor.
Reggel tele fiatal vággyal,
estefele - hunyó parázzsal.
És volt egy szegény, üres hálóm...
- A szívem talán... A szívem! -
Azt vetettem ki este, reggel,
de nem akadt benn semmi sem.
Nyugaton ép letűnt a fény,
mikor szelíden rámköszönt
egy poros, fáradt jövevény.
Leült mellém. Beszélt velem...
melengetőn! Oly édesen,
hogy bár nem is ismertem én,
odahúzódtam a szívéhez.
Ilyesmit tán a gyermek érez,
anyja szívén ha elpihen. -
Kértem, hogy maradjon velem.
Legyen ott, ha a tengeren
hálómat újra kivetem...
ha alszom és ha ébredek,
át nappalon, át éjjelen!
És azt felelte rá: Igen.
Még nem is tudtam, hogy ki Ő,
hogy adni jő, vagy venni jő,
én adok, vagy Ő ad nekem:
de Övé lett az életem.
Így indultunk el együtt aztán.
A tenger is a régi volt.
Fent ragyogott a régi hold.
A hálóm nem volt ugyanaz tán,
vagy azért, hogy Ő volt velem:
csodálatos, nagy fogást tettem
azon a csendes estelen.
Ott csillogott mind egyrakáson,
mit addig hasztalan kerestem.
Ő meg csak mosolyogva nézte
az én csodálatos fogásom.
Ez, ez történt azon az esten.
S még valami: hogy térdre estem
a csendes jövevény előtt,
mert akkor ismertem fel Őt,
tudtam meg, hogy ki Ő nekem...
- az Életem!
Ti még nem láttátok soha?
Akkor szokott Ő megjelenni,
ha nem vigasztal, nem von semmi,
ha már nem tudtok megpihenni,
üres hálótok kínoz, vádol!...
Akkor Ő jön,
s elétek lép az esthomályból.
Túrmezei Erzsébet |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-01-14 19:02:41, hétfő
|
| |
| |
Imádság,
melyben a keresztyén ember megszenteltetéséért esedezik Istenhez
Óh szent Isten, aki azt parancsolod nekünk beszédedben, legyetek szentek, mert én szent vagyok, akit szent élet nélkül közülünk senki nem láthat! Milyen nagy irgalom és örök hálaadásra méltó kegyelem az, hogy a bűnös embert, akit megváltottál szent Fiad által, meg is szenteled Szentlelked által, hogy szent színed látására és a veled való boldog közösségre eljuthasson! Milyen nagy boldogság az nekünk, elveszett, nyomorult bűnösöknek, hogy miután váltságot szereztél nekünk, ami által a bűn büntetésétől megmenekülhetünk, megszenteltetést is kereshetünk nálad, ami által a bűn rútságából kitisztulhatunk, uralma alól kiszabadulhatunk és neked tetsző állapotra juthatunk.
Én is, óh könyörülő Isten, a többi bűnösök között kívánkozva előtted kedves lenni, megszenteltetést keresek nálad. Mert ha magamra gondolok, lelkem keserűségével úgy találom, hogy még sok és tetemes fogyatkozás van bennem, sokszor bűnösek gondolataim, indulataim, szavaim és cselekedeteim. Úgy találom, hogy még sok jót elmulasztok, melyet cselekednem kellene és sok vétkes dolgot cselekszem, amit elkerülnöm kellene. Sokszor kellett és kell tapasztalnom azt is, hogy a gonosz távoltartására és jó cselekvésére való szándékaim és elhatározásaim hiábavalókká lesznek, mert rossz szokásaim és vétkes hajlandóságaim sokszor erőt vesznek akaratomon. Nincs erőm, nincs képességem, hogy azokat meggyőzzem, a jóra való szándékaimat véghezvigyem, fogyatkozásaimat megjobbítsam és megszenteltetésemet előmozdítsam, ha csak te onnan felülről kegyelmet nem adsz nekem.
Esedezem azért, óh kegyelemnek Atyja, szent Isten, hogy megszentelő kegyelmedet add, növeld és tedd hathatósabbá bennem. Szentelj meg engem mindenestől hogy tiszta és kedves legyek előtted. Szenteld meg elmémet és értelmemet, hogy hiábavaló, rossz és vétkes dolgokkal ne foglalkozzék hanem jó és hasznos elmélkedésekben gyönyörködjék. Szenteld meg szívemet, hogy abból rossz gondolatok ne származzanak, hanem jó gondolatok műhelye legyen, vétkes indulatok ne gerjedezzenek benne, hanem jó indulatok kútfeje legyen. Szenteld meg akaratomat, hogy mindenkor azt akarjam, ami neked kedves, azt pedig ne akarjam, amit te gyűlölsz. Szentleld meg számat, hogy ne szóljon rothadt, gonosz és haszontalan beszédeket, hanem jó, épületes és hasznos beszédeket szóljon. Szenteld meg szememet, hogy tilalmas dolgokra nézni ne szeressen, bölcs munkáid szemlélésében pedig gyönyörködjék. Szenteld meg minden tagomat, hogy azok ne a hamisság, hanem a jócselekedetek eszközei legyenek.
Támassz bennem szíves és buzgó igyekezetet a szentség követésére és áldd meg azt jó előmenetellel. Világosítsd lelkem szemét, hogy mind jobban láthassam a bűn iszonyú és rettenetes voltát és annak gyűlölése mind jobban gerjedjen és növekedjék bennem, a jóság szép és hasznos voltát mind jobban megismerhessem és annak szeretete mind jobban megerősödjék bennem.
Vésd be szívembe parancsaidat és Jézus példáját. Ajándékozz meg annyi kegyelemmel, hogy életemet ezek szerint rendelhessem, gondolataim, indulataim, beszédeim és cselekedeteim fogyatkozásait jobbíthassam és a jóra való szándékaimat boldogan megvalósíthassam.
Add végül, hogy a feslett, rossz társaságokat, mint a bűn nagy alkalmait és a megszenteltetés nagy akadályait szívem szerint gyűlölhessem, megvethessem s elkerülhessem és hogy mikor a világ fiaival való érintkezésbe bele is kell elegyednem, úgy viselhessem magam, mint Isten gyermeke és mint a szentségben nagyobb tökéletességre igyekvő hívő ember.
Ekképpen és ezek által cselekedd, én Istenem, hogy halálomig a szentségben növekedhessek, halálom után pedig, vidd tökéletességre szentségemet a mennyei szentek boldog társaságában a te nagy irgalmadból az Úr Jézus Krisztus szerelméért. Ámen.
Szikszai György |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Imádságok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-01-14 16:49:55, hétfő
|
| |
| |
Testvér--áldás
Dietrich Vorwerk után németből
Indulj el Isten áldó kezével
a fejeden.
Célod a földi, dőre dicsőség
sohse legyen.
Felül a borún, szent magasból int
a jutalom:
átragyog minden hálát sugárzó
szemcsillagon.
A bűnösökkel mint gyermek keresd
Atyád szívét,
és a testvérnek akármi bajban
testvére légy.
Vedd a szívedre mint anya, úgy a
gyenge kislányt.
Könnyezz, nevess, a vétket bocsásd meg,
s szeress megint.
Ne mesterség, ne kezek és ajkak
műve legyen:
az, ha te szolgálsz, égi ajándék,
nagy kegyelem.
Imáiddal az örök igazság
mélyét kutasd.
Életeddel a tiszta magasság
útját mutasd.
Szelíd és lágy a betegek ágya
mellett a kéz...
Mind hasonlóbbá lenni az Úrhoz!
Egy célra nézz!...
mennyek határán
irgalma árán
míg majd belépsz.
Túrmezei Erzsébet |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-01-14 14:58:53, hétfő
|
| |
| |
A keresztyén embernek imádkozni kell megszenteltetéséért
Akit az Isten egyszer kegyelmébe és szeretetébe fogad, azt meg is szenteli, hogy előtte kedves életet éljen. Mert lehetetlen, hogy kegyelmében és szeretetében tarthassa a bűn rútságában heverő lelket. (Zsolt 5:5-7) Így azt, hogy az Isten kedvében és kegyelmében van-e valaki, abból tudhatja meg, hogy ha tapasztalja magában a megszenteltetést.
Megszenteltetik pedig az ember akkor, amikor a bűn miatt megromlott természete egészen úgy megújul, erkölcse, szokásai és tulajdonságai úgy megváltoznak, hogy a gonoszt gyűlölni, a jót pedig szeretni kezdi és mind belső indulatai, mind külső cselekedetei Isten törvényével és Krisztus példájával mindinkább megegyezni kezdenek. Amint ilyen megszenteltetés nélkül lehetetlen Isten kegyelmében lenni, úgy üdvösséget sem lehet várni,, mert hogy lehetne csak elgondolni is, hogy az olyan bűnös, aki természeti romlottságának utálatosságából ki nem tisztíttatik, a szent Isten közösségébe bebocsáttatnék. Azért világosan megmondja Isten beszéde, hogy szent élet nélkül senki sem látja meg az Urat. (Zsid 12:14)
De senkinek sincs magától ereje és képessége arra, hogy magát így megszentelje, mert a természeti romlottság, amely minden emberre kihat, olyan nagy, hogy amiatt az ember magától minden jóra alkalmatlan. Ezért a megszentelés Isten munkája, amely kiváltképpen a Szentlélek által megy végbe. (2Kor 3:5; 2Móz 31:13; 1Thessz 5:23; 1Kor 6:11)
Tudnunk kell azonban azt is, hogy a megszenteltetésről a Szentírás úgy is beszél, mint az ember kötelességéről, melyet véghezvinni tartozik. (1Pt 1:15; 2Kor 7:1) Ez azért van, mert a megszentelésben nem úgy bánik az Isten az emberrel, mint valami érzéketlen fával vagy kővel, hanem mint szabad akarattal bíró okos teremtéssel, az emberre magára hagyva azt, hogy a neki adott erővel és kegyelemmel éljen és munkálkodjék úgy, hogy ugyan az Isten az, aki azt cselekszi, hogy az ember mind akarja, mind véghez vigye, de az ember az, akinek félelemmel és rettegéssel véghez kell vinnie a maga üdvösségét (Fil 2:12-13) Az Isten vonja az embert, az embernek pedig futni kell ő utána. (Én 1:4) Egyszóval: Isten az, aki megújítja és megszenteli az elveszett természeti embert, az embernek pedig teljes igyekezetet kell arra fordítani, hogy az ő hite mellé ragasszon jó cselekedetet. (2Pt 1:5)
Annyival inkább, mert ez a boldog megszenteltetés nem egyszeribe megy végbe, hanem fokonként kell és lehet abban előbbre menni. Egész életünkben kell annak egyre nagyobb tökéletességére törekednünk Isten kegyelme által, amit mind nagyobb mértékben ad azoknak, akik buzgón és a szentségre való igaz szándékkal kérik. Senki nem is érheti el az életben a szentség teljes tökéletességét, akármennyire előre haladjon is abban, mert nem juthat annyira, hogy bűn nélkül való legyen, Nincsen tehát senki, akiről azt ne kelljen és lehessen mondani: ,,Aki szent, szenteltessék meg ezután is." (Jel 22:11)
Akik nyilvánvalóan feslett életet éltek és nagy bűnökben hevertek, azok észrevehették magukban a megszenteltetés kezdetét, ami akkor történt, amikor a feslett, rút élet iránt utálat és gyűlölség támadt bennük. De akik nem éltek ilyen életet, hanem mintegy anyjuk méhétől fogva megszenteltettek, azok nem vehették észre megszenteltetésük kezdetét, hanem csak annak előmenetelét veszik észre. Akikben ez a megszenteltetés elkezdődik és előbbre halad, az nyilvánvalóan megmutatkozik ezek társalkodásában, beszédében és cselekedeteiben, amelyek egészen különböznek attól, amilyenek a világ fiaié, és a bűn rabjaié szoktak lenni. Ezek szerint hát te is, keresztyén ember, ezeket cselekedd:
1. Mivel megszenteltetés nélkül senki nem lehet az Isten kegyelmében és a vele való boldog közösségre el nem juthat, ezért teljes szívvel igyekezz minden erőddel a megszenteltetésre és annak mind nagyobb tökéletességére. E célból:
2. Az Isten beszédét figyelmesen, lelki alázatossággal és a jóra való igaz szándékkal olvasd és hallgasd, Jézus életének példáját és Isten parancsait szemed előtt tartsd és igyekezz életedet azokhoz szabni.
3. Gyakran szállj magadba, gondolkozz magadról, vizsgáld meg életedet és cselekedeteidet. Ami hibát és fogyatkozást találsz magadban, akár tetemesek, akár aprók legyenek, azok megjavítására állhatatos szándékkal határozd el magad.
4. Feslett világi emberek társaságát kerüld. Mikor érintkezned kell azokkal, tedd nyilvánvalóvá magaviseleteddel, hogy neked megszentelt szíved van és hogy beszédedet és cselekedeteidet a Szentlélek igazgatja.
5. Mivel pedig a jóra erőtelen és tehetetlen ember vagy és az Isten kegyelme nélkül semmiben sem boldogulhatsz, imádkozz, esedezz is gyakran nagy buzgósságal, hogy Isten szenteljen meg téged Szentlelke által és vigye előbbre megszenteltetésedet.
Szikszai György |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hosszú építő írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-01-14 09:00:18, hétfő
|
| |
| |
,,Minden a tietek." 1Korintus 3,21-23
A korintusi ,,szentek" emberi vezető személyiségek fölött vitáztak a gyülekezetben. Voltak, akik Pált tartották eszményképüknek, másoknak Apollós volt a kedvencük. Ismét mások úgy gondolták, hogy Kéfás az, aki mindezek fölött áll. Pál tisztázza előttük, milyen nevetséges az, hogy választásukat egy emberre korlátozzák, holott minden az övék. Tehát ahelyett, hogy azt mondanák: ,,Apollós az enyém", inkább mondják azt, hogy ,,Pál, Apollós és Kéfás, mind az enyémek".
Kiváltképpen érvényes ez az Ige ma. Tévelygünk, ha Luther, Kálvin, Wesley, Booth, Darby vagy valaki más nagy személyiség kizárólagos követőinek mondjuk magunkat. Mindezek a férfiak a mieink, és mi örvendezhetünk annak a világosságnak, amely valamennyiükből árad felénk. De sohase legyünk csupán egyetlen ember követői.
De nemcsak az Úr szolgái a mieink. A világ is a mienk. Isten örökösei és Krisztus örököstársai vagyunk. Egy napon visszatérünk majd, és az Úr Jézussal együtt uralkodunk a világ fölött. A közbenső időben itt a földön meg nem tért emberek uralkodnak, mintha a világ az övék lenne. De ez nem így van. Ők egyszerűen e világ ügyvezetői, akik igazgatják mindama napig, amikor majd mi birtokba vesszük.
Az élet a mienk! Ez nem egyszerűen azt jelenti, hogy életünk van, inkább azt jelenti, hogy mienk a minden mértéken túláradó örök élet, magának Krisztusnak az élete. Életünk nem semmiség, hanem: értelmes, célratörő és csodálatosan hasznos.
És mienk a halál is. Nem vagyunk egész életünkön át a szolgaság halálfélelmének alávetve. A halál számunkra Isten követe, aki lelkünket a mennybe viszi. Ezért ,,a meghalás nyereség" (Pál). És mindezeken felül mi Krisztuséi vagyunk, Krisztus pedig az Istené. Ha mindezt végiggondolom, emlékeznem kell Guy King sajátos megjegyzésére: ,,Milyen dúsgazdag koldusok vagyunk!"
William MacDonald |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-01-14 08:36:12, hétfő
|
| |
| |
Végül csak egy vers
Költő, kit híred vágya kerget,
vagy mellőzésért rág a bú!
Az évek rostáján a versek
kihullanak, mint hűlt hamu.
Végül csak egy vers lesz a fontos,
melyet az angyalkar citál:
János 3,16 - sorsod -
boldog lehetsz, ha rád is áll.
Füle Lajos |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-01-14 08:33:25, hétfő
|
| |
| |
Vén diófa
A vén diófa alig él már,
és mennyi dió van a vén fán!
Sok-sok gyümölcs, kevés levél,
summázott, végső vélemény:
Lehet az ember öreg, elnyűtt,
azért vagyunk itt, hogy teremjünk
a legvégső leheletig...
Élni s meghalni ez segít!
Füle Lajos |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-01-14 08:30:25, hétfő
|
| |
| |
Egyetlenegy
Szétzüllik a vágyak csapatja,
ez erre, az amarra megy,
szívem mind-mind magára hagyja,
csak egy marad, egyetlenegy:
Egy lábnyomot követni végig,
célomhoz egyre közelébb,
egy ölelést szívemre zárni,
s megőrizni a melegét,
egy látomást kísérni végig
sötét, sivatag helyeken,
egy álomért küszködni égig,
míg valóság lesz odafenn.
Füle Lajos |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-01-14 08:24:33, hétfő
|
| |
| |
Próbaidős fügefák
Mint próbaidős fügefák
állunk az éhező világban.
Minden, ki él, gyümölcsre vár...
Termünk-e hát? Hisz újra nyár van.
Füle Lajos |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-01-14 08:23:00, hétfő
|
| |
| |
Iskolában
Tanár: az ÚR. Tankönyv: a Bibliánk.
Jól tesszük, hogyha készülünk nagyon.
Nem jártuk még ki ezt az iskolát,
mégis, minden nap - vizsgaalkalom.
Füle Lajos |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
2019. Január
| | |
|
|
| ma: |
7 db bejegyzés |
| e hónap: |
894 db bejegyzés |
| e év: |
7854 db bejegyzés |
| Összes: |
35917 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3380
- e Hét: 12092
- e Hónap: 23967
- e Év: 211769
|
|
|
Offline
