|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
|
|
2019-02-09 20:04:15, szombat
|
| |
| |
Tavaszi csodák
Úgy-e, én mindig télben éltem,
nagy, zúzmarás, fehér telekben?...
S most minden olyan más köröttem,
most minden új és ismeretlen.
Úgy-e, sohase láttam fákat,
csak búsan, barnán, mozdulatlan?
S most rügybe szökken minden águk
s százvirágú, szép tavaszban.
A föld kietlen és kopáran
hol őrzött annyi tarka titkot?
Kivirul kékre mint a mennybolt,
és sárga lángja csap fel itt-ott.
Dalol az erdő. Hova lett a
nagy hallgatása, néma volta?
Hol volt a dal, hol késett eddig?
Ezer madár mért nem dalolta?
Sötétzsalús két ablakomból
csak lesem-nézem, csak csodálom,
hogy mennyi érthetetlen új van
a legparányibb zöld fűszálon...
A lelkem is... mitől, hogy más lett?!
Tegnap még hallgatásba dermedt.
Ma már bokrétát szednek rajta
angyalkezek az Úristennek.
Túrmezei Erzsébet |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-02-09 19:43:24, szombat
|
| |
| |
A szenvedés, az igazságosság és a bölcsesség
Nyilvánvaló tehát, miként meríthetünk bölcsességet a szenvedés elviseléséhez már ebből az első két bibliai tanításból is, miszerint a szenvedés egyszerre igazságos és igazságtalan. Ahogy von Rad is megfigyelte, a bölcsesség a valóság komplexitásának felismerése. A valósághoz pedig az is hozzátartozik, hogy Isten igazságosan sújtja szenvedéssel a világot. Mindig Isten adósai maradunk, hiszen ő teremtett bennünket, és ebben a pillanatban is ő tart minket életben. Mi sem logikusabb és természetesebb, mint hogy mindennél jobban szeressük őt, és saját vágyaink és szeszélyeink helyett őt szolgáljuk. Mi azonban nem ezt tesszük: önmagunkért élünk, és bűnöket követünk el. Ezért nem is érdemeljük meg, hogy egy jó világban éljünk, ahol minden csak a javunkat szolgálja.
A valósághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a teremtett világ rendje - földünk szerkezete - felbomlott, ,,szövete" kiszakadt. A szenvedés, a fájdalom aránytalanul oszlik el a világban, ezért gyakran az ártatlanok szenvednek többet, a gonoszok pedig kevesebbet. Ennek a ténynek az ismeretében nagyon óvatosan kell bánnunk azzal a feltételezéssel, hogy a szenvedés bűnös életünk következménye. Sem a rossz útra tévedt gyerekek szüleire, sem a nyomorban élő és bűnöző csoportokra, sem az AIDS-ben haldokló homoszexuálisokra nem tekinthetünk úgy, mintha csupán azért, mert bennünket nem érnek hasonló nyomorúságok, Isten szemében felettük állnánk. S amikor megmagyarázhatatlan szenvedés zúdul ránk, ahogy Jóbra is, nyugodtan Istenhez kiálthatunk válaszért. Jogosan esünk kétségbe, és nem teljesen alaptalanul érezzük úgy, hogy igazságtalanul szenvedünk.
Ha ezeknek a tényezőknek bármelyikét is figyelmen kívül hagynánk, nem ebben a világban élnénk. Ha az első igazságról feledkezünk meg - vagyis arról, hogy a szenvedés általában véve igazságos -, büszkévé és keserűvé válunk, s nagy önsajnálatunkban sértődötten fordítunk hátat Isten jóságának, sőt akár létezésének is. Ha a második igazságot hagyjuk figyelmen kívül - vagyis azt, hogy az egyes embereket sújtó konkrét szenvedés gyakran igazságtalan -, a túlzott bűntudat csapdájába eshetünk, s még azt hihetjük, Isten elhagyott bennünket. Ezek a tanítások két hibás reakciótól kímélhetnek meg bennünket: attól, hogy bénító gyűlöletet érezzünk Isten iránt (,,Gyűlöllek!"), illetve attól, hogy szinte megsemmisüljünk a bűntudat és a személyes kudarc súlyától (,,Gyűlölöm magam!"). A pszichológusok a megmondhatói, milyen sokan esnek bele ezen szakadékok valamelyikébe (vagy akár mindkettőbe). A két igazság egyensúlya - miszerint Isten igazságos és végül igazságot szolgáltat, ám addig még súlyos igazságtalanságok várnak ránk - számtalan halálos tévedéstől óvhat meg bennünket. Ha mégis valamelyik szakadékban találjuk magunkat, azt a bölcsesség hiányának kell tulajdonítanunk, vagyis annak, hogy ,,nem megfelelően viszonyulunk az élet realitásához".
Timothy Keller |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Rövid építő írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-02-09 13:14:06, szombat
|
| |
| |
Forog a föld
Nappal az ég
csak a föld takarója.
Nappal a nap
vidám aranygolyója
Keletnek és Nyugatnak, semmi más.
Nappal az ember hérosz, óriás!
Akiért a szín és az illat,
akiért a síkon az asztag.
Mert a kalász
csakis érette gazdag.
Szőlőszemek
érte tellenek, asznak.
Nappal, ha feszül az izma,
nappal, ha dalol az ajka,
hol a hatalmasabb?!
Kalász zizeg, tücsök ciripje szól,
pöröly veri a vöröslő vasat,
kasza peng... és az Isten nincs sehol.
De éjszaka...
tágul az ég,
és lesz a végtelennek ablaka,
min átragyog
a napok, holdak, állócsillagok
üzenete.
Éjjel a föld...
oly kicsiny, fekete,
oly fénytelen.
Éjjel az ember...
porszemek paránya,
mert ráragyog a mindenség aránya,
s látni kezdi, Aki végtelen.
Akié a föld és a csillag,
Akié az éj és a nappal.
Aki teremtett
szent, örök rendet,
s kegyelmes, kemény akarattal
mindent elrendel,
mindent átfog,
mindent betölt!
Fényben felejti...
sötétben sejti...
nevét imádva kiejti...
Isten!...
- - - - - - - - - - - - - -
Forog a föld.
Túrmezei Erzsébet |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-02-09 12:57:40, szombat
|
| |
| |
"Szeretem a szegénységet, mert Ő is szerette. Szeretem a földi javakat, mert módot adnak rá, hogy segíthessük velük a nyomorultakat. Hűséges vagyok mindenkihez, rosszal rosszért nem fizetek; hanem azt kívánom nekik, legyen hasonló a helyzetük az enyémhez, amelyben sem rossz, sem jó nem éri őket az emberek részéről. Igyekszem igazságos, igazmondó, őszinte és hűséges lenni minden emberhez, szívemből szeretem azokat, akikkel Isten szorosabban összekötött; és akár egyedül vagyok, akár az emberek szeme előtt, minden cselekedetemben ott látom Istent, ő fogja mindet megítélni, s én mindet őneki szentelem. Íme, ezek az én életelveim, és életem minden napján áldom Megváltómat, aki szívembe ültette őket, engem, a gyarló, nyomorult, bűnös vágyakkal, kevélységgel és becsvággyal teli embert mind e bűntől ment emberré tevén kegyelme által, mert minden dicsőség az ő kegyelmét illeti érte, hiszen enyém csak a gyarlóság és a tévelygés. "
- Blaise Pascal - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-02-09 12:07:11, szombat
|
| |
| |
"Nemhogy Istent, hanem magunkat is csupán Jézus Krisztus által ismerjük. Az életet és a halált csak Jézus Krisztus által ismerjük. Jézus Krisztus nélkül nem tudjuk, mi az életünk, mi a halálunk, mi az Isten, és mik vagyunk mi magunk. Így a Szentírás nélkül, amelynek egyetlen tárgya Jézus Krisztus, nem ismerünk semmit, és mind Isten, mind a magunk természetében csupán sötétséget és zűrzavart látunk."
- Blaise Pascal - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-02-09 12:03:50, szombat
|
| |
| |
"Istent csak Jézus Krisztus által ismerjük. E közbenjáró nélkül nem tudunk érintkezést találni Istennel; Jézus Krisztus által ismerjük meg Istent. Mindazok, akik azt állították, hogy Őnélküle ismerik őt, és bizonyítják létét, csak erőtlen érvekre tudtak hivatkozni. Jézus Krisztust bizonyítandó itt vannak azonban a jövendölések, megannyi szilárd és kézzelfogható bizonyíték. Minthogy ezek a jóslatok beteljesültek, és az események igazolták őket, bizonyos jelei ezeknek az igazságoknak és - következésképpen - Jézus Krisztus istenségének. Benne és általa ismerjük meg tehát Istent. E nélkül, a Szentírás, az eredendő bűn, a megígért és földre szállt nélkülözhetetlen Közvetítő nélkül egyáltalán nem lehet bizonyítani Isten létét, sem igaz és jó erkölcsöt tanítani. Jézus Krisztus által és Jézus Krisztusban azonban bebizonyítjuk Isten létét, erkölcsöt és igaz tant hirdetünk. Jézus Krisztus tehát az emberek igazi Istene. De ugyanakkor megismerjük saját nyomorúságunkat is, mert ez az Isten nem egyéb, mint nyomorúságunk Orvosa. Ezért csak saját romlottságunk megismerése segíthet el bennünket Isten megismeréséhez. Így azok, akik Istent saját nyomorúságuk felismerése nélkül ismerték meg, ezzel nem az ő dicsőségét szolgálták, hanem csak önmagukat magasztalták fel vele."
- Blaise Pascal - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-02-09 11:51:11, szombat
|
| |
| |
"Jézus Krisztus nélkül szükségképpen bűnben és nyomorúságban él az ember; Jézus Krisztussal pedig ment a bűntől és a nyomorúságtól. Benne van minden erényünk és minden boldogságunk. Kívüle csak bűn, nyomorúság, tévelygés, sötétség, halál és kétségbeesés létezik."
- Blaise Pascal - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-02-09 11:44:24, szombat
|
| |
| |
"Jézus Krisztus tulajdonképpen csak arra tanította az embereket, hogy önmagukat szeretik, hogy rabszolgák, vaksággal vertek, betegek, szerencsétlenek és bűnösök; hogy neki kellett őket megszabadítania, felvilágosítania, megszentelnie és meggyógyítania; nekik pedig meg kell gyűlölniük önmagukat, és kínszenvedése és kereszthalála által őt követniük."
- Blaise Pascal - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-02-09 10:39:28, szombat
|
| |
| |
"A keresztények Istene olyan Isten, aki érezteti a lélekkel, hogy ő az egyetlen boldogsága; hogy benne van minden nyugodalma, s csak akkor érezhet örömöt, ha őt szereti; egyúttal megutáltat vele mindent, ami visszatartja és megakadályozza, hogy minden képességével szeresse Istent. Az útjába álló önszeretet és gonosz kívánság elviselhetetlen számára. Ez az Isten arra is ráébreszti, hogy alaptulajdonsága az önszeretet, amely vesztébe sodorja, s ebből egyedül Ő tudja kigyógyítani."
- Blaise Pascal - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-02-09 10:22:55, szombat
|
| |
| |
"Mily nagy a távolság Isten megismerésétől Isten szeretetéig!"
- Blaise Pascal - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
2019. Február
| | |
|
|
| ma: |
6 db bejegyzés |
| e hónap: |
949 db bejegyzés |
| e év: |
7854 db bejegyzés |
| Összes: |
35916 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1619
- e Hét: 10331
- e Hónap: 22206
- e Év: 210008
|
|
|
Offline
