|
2019-03-14 18:30:32, csütörtök
|
| |
| |
VÁROSI LEGENDA - AZ 1848-AS FORRADALOM NAPJÁN FOGANHATOTT PETŐFI GYERMEKE
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történelmi tényeit a magyarok többsége ismeri, van azonban néhány olyan részlet, ami rejtve maradt, pedig igencsak fontos hatással volt az eseményekre.
1848. március 9-én a fővárosi Ellenzéki Kör tagjai megvitatták a közismert 12 pontot, amit mindenki tanul az általános iskolában.
Az viszont nem köztudott, hogy az ifjú forradalmárok alapvetően 13 pontban állapodtak meg.
13 pontból 12 lett 
Az utolsó követelés a politikai foglyok szabadon bocsátása volt, de ez csak pár nappal később került a többi mellé, a 10-es pont után, ami a katonaság eskütételéről szólt: ,,A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk
Kávéhoz ingyenreggeli
A forradalom idején lázadó, és a Pilvax kávéházba járó ellenzéki fiatalok sem a nemességhez, sem a polgári elithez nem tartoztak. Ebből is következik, hogy az anyagiak terén igencsak szűkösen álltak.
Szendrey Júlia és Petőfi Sándor - Wikipédia
A Pilvax vezetői ezt pontosan tudták, ezért egy akcióval csábították be a forradalmi hangulatban égő fiatalokat: a szokásos reggeli megbeszélések kötelező kelléke - a kávé - mellé ingyenreggelit kínáltak. Így nem meglepő, hogy Petőfiék a Pilvaxban tömték tele a hasukat az események előtt.
Rajta, magyar?
Nincs olyan magyar ember, aki ne ismerné Petőfi Sándor talán leghíresebb versét, a Nemzeti dalt. Petőfi március 13-án vetette papírra a sorait.
Bár 1848. március 15-én esett az eső, legalább tízezren kimentek a Nemzeti Múzeumhoz - Wikipédia
Tudtátok, hogy a Talpra magyar először Rajta magyar volt?
Petőfi 1848. március 13-án írta legismertebb versét. A hagyomány szerint megmutatta forradalmár társának Szikra Ferencnek, aki így reagált rá: ,,Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta!" Petőfi meg is fogadta tanácsát, és átírta a sort, így a forradalom és szabadságharc kitörésének napján mindenki már a ma is ismert változatot hallhatta.
Hátsó ajtón érkezett
Március 15-én óriási tömeg gyűlt össze a Nemzeti Múzeum előtt. A rossz idő ellenére nagyjából tízezren érkeztek, kezükben a kinyomtatott 12 ponttal.
Wikipédia
Petőfinek, Vasvárinak és Irinyinek esélye sem volt arra, hogy bejussanak az épületbe. A múzeumi kapus segítségével végül sikerült beslisszolniuk a hátsó ajtón, hogy a főbejáraton kilépve megpillanthassák a sokkoló tömeget, amely előtt lelkesítő beszédet mondtak.
Táncsics inkább aludt
A forradalom egyik kulcsmomentuma Táncsics Mihály kiszabadítása volt a budai Várból, akit azért börtönöztek be két évvel korábban, mivel követelte a jobbágyság felszámolását.
A tömeg elindult kiszabadítani Táncsicsot a Várból, ám amikor rátörtek, éppen aludt - Wikipédia
A forradalmárok elérték, hogy szabadon engedési passzust adjon ki a helytartótanács Táncsiccsal kapcsolatban, de amikor odaértek, igencsak meglepődtek: Táncsics ugyanis az igazak álmát aludta, mint akit nem is érdekelt volna az egész. Végül azért csak sikerült felkelteni, így bepattant egy hintóba, ahol újra elaludt.
Jókai volt a sztár
A március 15-ei események a Nemzeti Színházban zárultak, a Bánk bán című színdarab előadásával. ,,Sztárvendégnek" a kiszabadított írót, Táncsics Mihályt várták a színpadra, de a hétalvót sehogy sem lehetett normális állapotba hozni.
Petôfi Zoltán, Szendrey Júlia és a költő fia pont 9 hónappal a nagy nap után született - Wikipédia
Kisebb pánik tört ki, de a show-t végül teljesen véletlenül a kollégája, Jókai Mór lopta el: későbbi felesége, Laborfalvi Róza egy csók kíséretében éppen egy kokárdát tűzött ki a leendő férje mellére, amikor a függöny fellibbent, a tömeg pedig éljenezni kezdte az ál-Táncsicsot.
Egy nehéz nap éjszakája
A forradalom hevében nem tudni, hogy hogyan is zárult Petőfi Sándor számára március 15-e. Elképzelhető azonban, hogy az este folyamán forró kalandba keveredett párjával, Szendrey Júliával. Hogy miből sejthető mindez? Nos, abból, hogy 1848. december 15-én megszületett közös gyermekük, Petőfi Zoltán.
A legenda szerint sok sör gurult le az ifjak torkán a Pilvaxban, de feltehetően fehér bort ittak. Petőfi Sándor maga éti csigát evett - Wikipédia
Sörrel nem koccintunk
Magyar ember sörrel nem koccint - tartja a mondás. Mégpedig azért nem, mivel az aradi vértanúk kivégzésénél az osztrákok sörrel ünnepelték a győzelmüket, a magyarok pedig öntudatosan tiltakoztak a megtorlás ellen. Valószínűleg azonban a borkereskedők állnak a dolog mögött, hiszen ez időben virágzott a sörfogyasztás, és a borosok ily módon lobbiztak azért, hogy kevesebb sört igyanak a magyarok. A Pilvaxban ráadásul vélhetően nem is nagyon italoztak a forradalmár fiatalok, ugyanis a felvilágosult társaságban mindez nem volt divat. Az azonban biztos, hogy Petőfi a fehér bort szerette, amely mellé előszeretettel evett éti csigát.
Link
Egy csók...
A lázban égő pesti nép 1848. március 15-én este a Bánk Bánt követelte.
Az előadás után, ott, a színpadon csókolta meg először az ünnepi beszédet mondó Jókait Laborfalvi Róza. Másnap az író megkérte, legyen a kedvese.
A kép 25 éves házassági évfordulójukon készült 1873-ban.
Az első kokárda
Tudjátok, ki és mikor tűzte ki az első kokárdát?
A francia forradalomban megjelenő trikolór inspirálta Szendrey Júliát, amikor 1848 március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma is ismert kokárda első példányát. A francia mintától eltérően a magyarok nem kalapra, hanem kabátjuk mellrészére, a szív felőli oldalra tűzik a jelképet.
MÁRCIUS 15 KORMORÁN MIHI 2019
Link
1848.március 15
Hungarian Revolution: 1848-49-es szabadságharc emlékére - A hősök tiszteletére!
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Nemzeti ünnep |
|
|
|
|
|
Offline
