2019-04-10 16:26:01, szerda
|
|
|
A dombok hátán még most is ott áll az a
régi ház , az égbolt azúrkék felhőiről tekint
le rá a mosolygó , aranyló napsugár .
Kicsit szívszorító , ha visszagondolok ,
mennyi sok szép emlékem kötődik hozzá .
Teljesen hétköznapi pillanatok voltak
melyek az életemet széppé varázsolták .
A nap melege sütötte kis patakban ,
fürödtek a sárga kis kacsák , átölelte
a virágos rétet a felhőtlen szabadság .
Ó , mennyi , mennyi szépség , kék ég ,
kusza bárányfelhők , enyhén simogató szél .
Virgonc mókusok a zöldellő ágon ,
hipp - hopp , s máris a szem elől elvész .
Fent a levegőben kis pacsirta , rezgő
szárnycsapással egyre magasabbra száll .
A dombok hátán még most is ott áll , az a
régi ház , kicsit szívszorító , ha gondolok reá .
**********
Bédné Marika : 2019 . 04 . 10 . 16 : 23 - / saját versem /
|
|
|
3 komment
, kategória: Általános |
|
|
|