|
2019-04-17 14:00:55, szerda
|
| |
| |
Az elmúlt napok evangéliumait olvasva feltűnik, hogy a húsvét előtti napok felgyorsulnak, ma már az utolsó vacsora termében, találjuk magunkat. Jézus megjövendöli apostolainak, hogy egy valaki elárulja őt. Sziven ütött az árulóra utaló jel : Aki velem egyszerre nyúl a tálba...
Egyszerre nyúlni az embertársammal a tálba : figyelmetlenség, szeretetlenség... Gyakran megtörténik velünk, mégis oly jelentéktelennek tekintjük, pedig kapcsolataink, szeretetkapcsolataink alapja : figyelni a másikra, szerető figyelemmel kisérni napjait, életét, anélkül, hogy irányitanám, elébe vágnék.
Egyszerre nyúlni Istennel a tálba: elébe helyezem magam, a saját akaratomat, elképzelésemet erőltetem rá másokra, erőltetem rá Istenre. Ő pedig szeliden megengedi, hogy elébe nyjúljak...
Átadja a finom falatot is a tálból...Önmagát is táplálékul adja, hogy életem legyen, az pedig bőségben legyen. Én pedig harminc ezüstért elárulom... Többször is.... |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
