Belépés
kalmanpiroska.blog.xfree.hu
Minden kegyelem. Kovács Kálmán
1968.04.24
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 42 
Bocsásd meg vétkeinket!...
  2019-04-18 20:24:09, csütörtök
 
  Bocsásd meg vétkeinket!...


A Golgotán áll a kereszt... hull a vér
töviskoszorús főből a vállra
s felénk zúg e hang, ha lelkünk múltba tér:
,,Vétkeinkért adatott halálra!"
...És mi odahullunk Megváltónk elé,
bűnteher megtöri térdeinket,
könnytelt szemmel fordulunk az ég felé:
Mi Atyánk... Bocsásd meg vétkeinket!

Vétkeztünk!... Önvád súlya nyomja vállunk,
lelkünket mardossa a bűntudat,
terhünk alól feloldást vágyva várunk,
bús szemünk megváltás után kutat.
És jön a Megváltó... Sebeit látva,
sok bűnünk mégjobban éget minket,
átfonjuk keresztjét, szívből kiáltva:
Mi Atyánk... Bocsásd meg vétkeinket!

Nem vétkezünk többé. Ártatlan vére
váltságot hozott, a lelkünk szabad,
most hálával tekint fel keresztjére
s megmentve, boldogan ujjong a rab.
De ah... gyarló az ember, a bűn kísért,
önnön vágyunk vezet félre minket,
vétkezünk újra, meg újra... Oh miért?...
Mi Atyánk... Bocsásd meg vétkeinket!

Törtet ég felé az ihlet telt lélek
Isteni légkörbe, Krisztus nyomán,
ah, de magasra alig-alig érhet,
visszahull a való élet során.
Oh fáj, fáj, nekünk hitvány gyengeségünk,
levetjük mind képzelt érdeminket,
gyarlók vagyunk... Alázott szívvel kérünk:
Mi Atyánk... Bocsásd meg vétkeinket!

Mint Péter, követjük Krisztust lelkesen,
ajkunk szívünknek hűségét zengi:
Nem hagyjuk el a Mestert egy percre sem,
nem szakít el tőle semmi, senki.
S aztán - óh! - egy kis gúny, egy kis szenvedés
hogy félrevezeti lépteinket
s fölsírunk, ha a mester szemünkbe néz:
Mi Atyánk... Bocsásd meg vétkeinket!

Oh Urunk! Bűntől meggyötört lelkünkre
küldd bocsánatodat gyógybalzsamúl
s add, hogy annak, ki nem jár el kedvünkre
megbocsátni tudjunk untalanúl.
Oh Isten! Bízva nézünk a keresztre
s ha bűnteher töri térdeinket,
irgalmat vágyva, kérünk epedve:
Mia Atyánk... Bocsásd meg vétkeinket!

Betkó András
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Csütörtök esti imádság
  2019-04-18 20:06:25, csütörtök
 
  Csütörtök esti imádság


Óh gazdag kegyelmű Isten! Jó Istenem és szerető Atyám! Én méltatlan bűnös szolgád (szolgáló leányod), akit újra sok jótéteményeddel meglátogattál, eléd járulok háládatos szívvel és alázatos lélekkel ez este, áldva és dicsőítve szent nevedet. Mert az én nagy méltatlanságomban is kegyelmesen rám tekintettél, érdemem szerint engem nem büntettél, sőt inkább ezen a napon is életet, eledelt, öltözetet és egészséget adtál, a körülöttem levő veszedelmek ellen védelmeztél és áldott gondviselésed alatt békességes estét engedtél érnem.
Óh Uram, bár én is úgy viselhettem volna és ezután is úgy viselhetném magam, amint azt az ilyen nagy jótevőm iránti hála kívánja! Bárcsak serényebb lehetnék a jóban, buzgóbb a könyörgésben, vigyázóbb a beszédben, kegyesebb életemben és cselekedeteimben. Bár megőrizhetném elmémet a vétkes gondolatoktól, szívemet a gonosz kívánságoktól, szememet a tilalmas nézéstől, számat és nyelvemet a rothadt és haszontalan beszédtől, kezemet minden bűnös cselekedettől, lábamat a gonosz minden ösvényétől! De ki tudhatja a vétkeket? Titkos és nyilvánvaló bűneimtől tisztíts meg Uram engem és bocsáss meg nekem irgalmad mérhetetlen gazdagságából.
Ezen a mai napon is sok mindenben elestem, sok rosszat gondoltam, szóltam és cselekedtem. Sokszor, mikor észre sem vettem, sok jót elmulasztottam, amit meg kellett volna cselekednem. Légy irgalmas nekem, szegény bűnösnek. Jézus Krisztusért töröld el mai vétkeimet is és mai álnokságaimról se emlékezz meg.
Azután mindenekfelett azt kérem tőled, hogy Lelked lakozzék szívemben, szenteljen meg, igazgasson és vezéreljen engem. Segítsen lelki tehetetlenségemben, tanítson tudatlanságomban, erősítsen erőtlenségemben, vigasztaljon nyomorúságomban, mintegy kezemnél fogva hordozzon földi vándorutamon és tartson meg a hit által az üdvösségre.
Mivel az éjszakát nagy jóvoltodból nyugalomra rendelted, én is a te nevedben nyugodni megyek. Uram, zárd be rám az ajtót, mint Noéra a bárkában, hogy a nyomorúságok vizei rám ne rohanjanak. Závár legyen a te oltalmad, vár és bástya a te hatalmad, amely rekessze el tőlem ellenségeimet és tiltson el minden ártalmat.
Amikor lefekszem éjszakára ágyamba, emlékeztess arra, hogy nemsokára akképpen fekszem le a sírba és a koporsóba. Ez által munkáld azt naponként bennem, hogy minden napot úgy töltsek el és úgy fejezzek be, hogy magamat a jó lelkiismeret bizonyságával és a te kegyelmeddel biztathassam és készen lehessek mindenkor a hozzád menetelre.
Óh Isten, mennyei Atyám! Hallgasd meg kiáltásomat. Óh Jézus, Üdvözítőm! Érdemeddel tedd foganatossá szent Atyád előtt esedezésemet. Óh Szentlélek Isten! Tanácsoddal vezérelj engem életemben, halálomban pedig jöjj el hozzám drága vigasztalásoddal, hogy a halál álmával csendesen és édesen alhassam el és Istenemnek és Üdvözítőmnek boldog látására eljuthassak az egekbe. Ámen.

Szikszai György
 
 
0 komment , kategória:  Imádságok  
Add meg kenyerünket
  2019-04-18 14:56:33, csütörtök
 
  Add meg kenyerünket


Kopott, hideg falak között,
pislogó mécs fénye mellett
ül az anya és varrogat
s játszik körötte négy gyermek.

Ismét egy bús szombat este! -
Az egyik fiú, a legnagyobb,
kinek legvéznább a teste
s kin sok betegség nyomot hagyott,
föltekint anyjára,
ránéz bús arcára
s látva, hogy szeméből könny pereg,
az ő könnye is megered,
odahull anyja ölébe,
a többi is jön köréje
és sírnak... sírnak mindnyájan
s az anya rezgő hangjában
zokog mélységes fájdalom
s mint kit önbűne vádja nyom,
úgy roskad össze, ha füléhez ér
éhes gyermeke szava: ,,Nincs kenyér!"

,,Oh Isten, kit Atyjának nevez
a gyarló ember, a nyomorult,
áldó kezed jólétet szerez,
hol a nyomor égig tornyosult,
oh tekints reám, kit éget a bánat
s kiben gyötrődik az anyai szív,
oh, add látnom: irgalmad hogy árad
arra, ki Téged segítségül hív.
Áldásod hozzon derűt szívembe,
- Kínzó kétség annyit tépte már!...
Istenem... Istenem!... Oh irgalmazz!...
Négy gyermek élte jóságodra vár!"

S míg az anya keblében dúl a harc
mellette felderűl egy gyermekarc,
a legnagyobbnak könnye felszárad
s hangjából félénk reménység árad:
,,Oh anyám, édes anyám,
hátha most, e szombat estén
nem megy korcsmába apám,
hátha tanult önnön vesztén,
hátha gondol gyermekire,
kik éhezve várják, lesik,
ha néz neje könnyeire
s könnyén szíve már megesik.
Anyám, anyám!... Hátha hazajön?...
És hoz pénzt... Oh, akkor lesz kenyér,
felszárad majd szemünkön a könny,
s hajlékunkba boldog béke tér!..."

,,Hátha hazajön?..." Az anya lelkén
reménysugár villan át e szóra
s mint a nyugati fény naplementén
gyenge világát szívébe szórja.

,,De nem, nem, nem jön haza!..."
- Zokog fájón az anya -
korcsmába megy, pénzét elissza,
a jólét hajlékunkba vissza
soha, soha többé nem tér már...
Négy gyermekszív hiába kér, vár,
hiába sír éhezve, fázva,
meleg s kenyér után vágyva.
Oh, meddig szenvedtek még gyermekeim,
oh, meddig hullnak még bús könnyeim,
nyomor, szenvedés meddig lesz még sorsunk,
ily gyötrő keresztet meddig hordunk?...
Hét tőr vert sebet szívemen,
Istenem, jóságos Istenem!..."

Az óra üt. Az anyaszív dobban,
reménye éledni kezd újra,
gyermeke hozzáhajolva jobban
félénk sejtelmű hangon súgja:

,,Most, most indul munkából apám
és én úgy sejtem, oh jó anyám,
hogy hazajön, itt lesz mindjárt
s mit szívünk oly régóta várt,
e szombat estét velünk tölti,
pénzét korcsmába el nem költi,
hazajön, itt lesz, szeretve minket,
letörli végkép könnyeinket,
letörli igen... hallod anyám... végkép!
Nem gyötör többé téged sem gond, kétség,
örvendünk együtt boldogan vele,
e komor szoba vígsággal lesz tele,
jövőbe nem kell félőn tekintenünk,
mert akkor... mert aztán... lesz majd mindenünk!
- Anyám!... Lesz majd mindenünk!..."
s a gyermek erősödő reménye
új sugárt hint az anya lelkébe
és várnak csendben, szólni se mernek,
ha az utcán léptek közelegnek,
csak a szívük dobban: most, most jön ő!
Ah, de tovább megy az utcán jövő
és ők csalódnak újra, meg újra
s fölsír keblükben új kétség húrja.

S mire az óra újra üt megint,
reményét végkép veszti a kebel,
jövőbe a szem lemondón tekint
s a szívre bús gond dermesztőn lehel.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

,,...Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben..."
imázik a legkisebb gyermek,
aludni tér, hogy melegedjen.
szegényke, úgy fázik, úgy dermed.
,,...A mi mindennapi kenyerünket
add meg nékünk!" - hangzik tovább szava
s egy percre kétséget, gondot szüntet
s visszhangként mondja rá az anya:
,,Oh, add meg Atyánk, add meg nékünk,
Meggyötörten, esengve kérünk!..."

És bús lemondással,
fásult megadással
vár tovább az anya.
Férje nem jött haza,
bár az éj rég beállt már.
Ah, tehát hiába vár,
hiába virraszt éhesen,
férje hazajön részegen
s újra kezdődik nyomoruk...

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Künn léptek hangzanak, ajtó csukódik,
apjától félő gyermek meghúzódik,
az anya varrni kezd. A férj belép...
Neje ráemeli kisírt szemét
és... és... felugrik, odaborul -
a férje keblére boldogul,
ki jóságos mosollyal jő feléje,
gyermekei is jönnek mind melléje
s ő simogatja, csókolja azt, majd ezt
s leülve, szelíd hangon beszélni kezd:

,,Azt hittétek ugye, korcsmába mentem
és hazajövök pénz nélkül, részegen,
mint azt ezelőtt már annyiszor tettem
s miért most bánatom végtelen.
De halljátok csak: a mai esten,
korcsmába dőzsölni be nem tértem,
hívő Istenfélők közé mentem,
hallani Jézusról, ki meghalt értem.

Azt mondták ők: Jézus jobbá tehet,
ha szívembe őtet befogadom,
azt mondták: életem boldogabb lehet,
ha magamat Jézusnak átadom.
És imáztam együtt velük... hosszan...
s azóta, oh, olyan boldog vagyok,
életem legszebb órája most van,
mikor néktek is örömet adok.
Szenvedtetek ugye, miattam sokat,
látom szemetekből: sírtatok értem,
de most keresem mindig javatokat,
korcsmába nem viszem ezentúl pénzem,
itt leszek veletek
törölni könnyetek,
örvendünk együtt, boldogan élve,
egymást szeretve, Istent dicsérve!"

,,Amit mondtam, ugye, hogy meglett!"
- Örvendez a legnagyobb gyermek -
,,Hazajött, itt van, szeretve minket,
letörli végkép könnyeinket,
letörli... igen... hallod anyám, végkép!
Nem gyötör téged már többet gond, kétség,
örvendünk most együtt, boldogan vele,
e komor szoba vígsággal lesz tele,
jövőbe nem kell félőn tekintenünk,
mert akkor... mert most már lesz mindenünk
Anyám!... Lesz mindenünk!...

Betkó András
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Megelégedés azzal ahogyan Isten teremtett
  2019-04-18 14:38:04, csütörtök
 
  ,,Inkább legyek olyan, amilyennek Isten megalkotott, mint a legnagyszerűbb teremtmény, amit csak kitalálhatok; mert az a tény, hogy megszülettem Isten gondolataiban és megalkotott engem, a legkedvesebb, leghatalmasabb és legértékesebb gondolat számomra."

-George MacDonald-
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek, gondolatok  
Hálaadás
  2019-04-18 14:36:56, csütörtök
 
  ,,Soha nem fogod igazán élvezni a többi embert, soha nem lesz egészséges önbizalmad, soha nem fogod életedet Istennek tetsző megelégedettségben élni, soha nem fogod legyőzni az irigységet, és nem fogsz szeretni másokat úgy, ahogy kellene, amíg meg nem köszönöd Istennek, hogy olyanná teremtett, amilyen vagy."

-James Hufstetler-
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek, gondolatok  
Nincs Cím
  2019-04-18 14:35:54, csütörtök
 
  ,,A nők többet nézegetik a többi nő külsejét, mint a férfiak."

-Linda Dillow-
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek, gondolatok  
Külső
  2019-04-18 14:35:12, csütörtök
 
  ,,Nem lep meg, hogy olyan sok nő küszködik külsejével. Kultúránk vétkes ebben. A média állandó nyomása alatt vagyunk, hogy a testünk tökéletes legyen. A külsőnk túlhangsúlyozása helytelen és nem biblikus. Mi, keresztyén nők tudjuk, hogy mindez egy torz szemléletmód eredménye, mégis milyen könnyű az összehasonlítgatás halálos betegségébe esni."

-Linda Dillow-
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek, gondolatok  
Elégedetlenség
  2019-04-18 14:32:48, csütörtök
 
  ,,Ha nem vagyunk megelégedve testi formánkkal, akkor lényegében Istennel vitatkozunk. Ő felelős hajunk színéért, orrunk méretéért és bőrünk minőségéért."

-Linda Dillow-
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek, gondolatok  
Hálaadás
  2019-04-18 14:31:48, csütörtök
 
  ,,Megköszönted-e már valaha a Teremtőnek, hogy olyan szerető gondoskodással alkotott téged? Magasztaltad-e őt személyiséged megteremtéséért?"

-Linda Dillow-
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek, gondolatok  
Isten
  2019-04-18 14:30:52, csütörtök
 
  ,,Amikor Isten megalkotott téged, nemcsak testedet teremtette meg, hanem érzelmi világodat - személyiségedet is."

-Linda Dillow-
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek, gondolatok  
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 42 
2019.03 2019. április 2019.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 1278 db bejegyzés
e év: 7854 db bejegyzés
Összes: 35788 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 791
  • e Hét: 1995
  • e Hónap: 12406
  • e Év: 131498
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.