|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
|
|
2019-04-19 21:30:55, péntek
|
| |
| |
Nagyszombat Jézus sírban pihenésének ideje. A nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából. Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt, jöhet a sonka!
Női munkákat tiltó nap volt a mai, nem volt szabad seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon.
Nagyszombat hagyományosan csendes nap, ilyenkor a keveset beszéltek, vidámkodni nem volt szabad, hiszen Krisztus a sírban volt szombaton. Ezért a gyász, a csend, de egyúttal a reményteli várakozás ideje volt nagyszombat.
Leszögezem, nem találtam hiteles forrást, hogy mikor kellL jönnie a húsvéti nyúlnak Persze nem tájegységenként, családonként más az időpont. Az ajándékozó húsvéti nyúl kedves, de viszonylag új jövevény, a néphagyományt nem is érintethette személye.
Népszokások:
A tavasz, a természet megújhodása az embert is környezete megtisztítására készteti. Ezek a sokszor egyszerre praktikus és mágikus cselekedetek a nagyhéthez kötődtek. A nagyhét jellegzetessége ma is az általános nagytakarítás.
A tisztasággal volt kapcsolatos a nagyszombati féregűzés is: amikor először megszólaltak a harangok, a gazdasszony - miközben söpörte a ház falát így szólt:
Kígyók, békák távozzatok!
A húsvéti nagytakarítás többnyire meszeléssel, mázolással járt együtt.
Keresztelővíz és tűzszentelés, valamint a feltámadási körmenetet ideje nagyszombat.
A katolikus templomban jellegzetes szertartás a tűzszentelés. Az előző évi virágvasárnapján szentelt barkára csiholnak tüzet, s annak lángjánál gyújtják meg a húsvéti gyertyát, amely a feltámadó Krisztus jelképe. A megszentelt tűz parazsát a szántóföldön, a szőlőben szórták széjjel, hogy a termést el ne verje a jég.
Sok háznál nagycsütörtöktől nagyszombatig nem is raktak tüzet NEM ETTEK FŐTT ÉTELT majd nagyszombaton az új tüzet a templomból hazavitt szentelt parázzsal gyújtották meg. Ezen főzték meg az ünnepi ételt. A megszentelt tűz parazsából és szenéből tettek az állatok ivóvízébe is, szétszórták a házban és a földeken.
Ugyancsak nagyszombati szertartás a vízszentelés, azaz a templom keresztvizének megszentelése.
Úgy tartották, hogy akit az új vízben először keresztelnek meg, szerencsés lesz egész életében. Talán éppen a templomi keresztelővíz szentelése miatt élénkül meg a keresztszülők, keresztgyermekek kapcsolata a húsvét időszakban, s jellemző a keresztgyermekek húsvéti megajándékozása.
Ahol a vízkeresztkor szentelt víz ekkorra elfogyott, nagyszombaton szentelt vízből vittek haza. Meghintették vele az udvart, hogy a békák ne járják, s húsvét reggelén ezzel szentelte meg a gazdasszony evés előtt a kocsonyát. Máshol azt tartották, hogy annak, aki nagyszombaton olyan templomban mártja szenteltvízbe a kezét, amelyben addig nem járt, majd megtörli vele arcát, s ezután kezét a keblébe rejti, az arcáról elillan a szeplő.
Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak.
A feltámadási körmenet tipikus közép-európai magyar, osztrák, német katolikus szertartás. A nagyszombati feltámadási körmenetet eleinte húsvét hajnalán tartották.
Később ez nagyszombat estéjére került.
A határkerülés szokása a legények és fiatal házasok részvételével zajlott: a templom megkerülése után végigvonultak a falun énekelve, imádkozva, majd megkerülték a határt, miközben bő termő esztendőért, békéért imádkoztak. A határkerülés után, amikor már hajnalodni kezdett, a legények színes szalaggal, cifra papírossal és hímes tojással díszített fenyőágakat tűztek kedveseik kapujára, ennek neve hajnalfa vagy májusfa volt.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ünnep húsvét |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-04-19 13:25:15, péntek
|
| |
| |
Havas Éva
Nagypéntek elé
A harangok Rómába mentek,
ég arcán esőkönnyek peregnek.
Megváltás toporog a küszöbön.
Kín függ gonosz, rozsdás szögön.
Évezredek távolából nézve
az ember nem tanult semmit mégse`.
Naponta készül új és újabb feszület.
Kik jók, azok áldozzák lelküket.
S a régi történet, bár még nem feledve,
de hasztalan megy évente a hegyre.
Mindig voltak és lesznek bűnösök.
Az éjben eső helyett talán már vér csöpög.
Forrás poet.hu/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ünnep húsvét |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-04-19 13:05:22, péntek
|
| |
| |
Nagypénteken emlékezünk meg Jézus kereszthaláláról. Ez a kereszténység gyásznapja és legszigorúbb böjti napja.
Nagypéntekről szóló megemlékezés első nyomai a 4. században tűnnek fel, amikor az új hit gyakorlását hivatalosan is engedélyezték a római császárok. Az őskeresztényi közösségek számára nagypéntek még nem volt ünnep, aznap csak szigorú böjtöt tartottak. A nagypénteki hagyományok ezt követően alakultak ki, a 8-9. század között szilárdultak meg a ma is ismert szertartások.
A víz napja
Nagypénteken Jézus szenvedéseire a magyar falvakban virrasztással emlékeztek. Az asszonyok Jézus jelképes szent sírja köré gyűltek és ott imádkoztak és énekeltek. A legismertebb, kereszténység előtti nagypénteki hagyomány a hajnali fürdőzés volt. A fiatalok tömegesen nagypéntek hajnalán a közeli patakhoz mentek mosakodni és a víz folyásával szemben állva visszakézből merítettek a vízből. Szerencsésnek tartották a patakok vagy erek találkozásánál való megmerítkezést. Az a hiedelem járta, hogy aki a folyó vizében megmosakszik, az egész évben egészséges lesz és fürgén végzi munkáját. Székelyföldön nem hajnalban, hanem éjjel 12 órakor merítettek vizet az Oltból és megszentelték vele az istállót, az állatokat, a házat, majd ittak a vízből és megmosták magukat. Szeged környékén még a beteg gyermekeket is kivitték a folyópartra, hogy lemossák a bajt róluk. Sok helyen az állatokat is megúsztatták, vagy megitatták.
Nagypénteki babonák
Ezen a napon nemcsak a patakoknál tisztultak meg és születtek újjá az emberek, hanem házaikat is megtisztították, kiűzve onnan a rágcsálókat és férgeket. Göcsejben a következő féregűző mondóka volt ismert: ,,patkányok, csótányok, egerek, poloskák oda menjetek, ahol füstös kéményt láttok!" A gyásznap egyben dologtiltó nap is volt. Az a hiedelem járta, hogy amelyik asszony nagypénteken kenyeret süt, az kővé válik. Tilos volt baromfit vágni, nehogy más jószágok elhulljanak. A férfiak számára szántás, a nőknek pedig a mosás is tilos volt. Ezen a napon egyedül csak a húsvéti tojást volt szabad festeni.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ünnep húsvét |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2019. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
43 db bejegyzés |
| e év: |
407 db bejegyzés |
| Összes: |
9036 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 958
- e Hét: 3129
- e Hónap: 12151
- e Év: 79916
|
|
|
Offline
