Belépés
lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s... Papp Györgyné
1944.11.25
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
Aranyosi Ervin: Miről szól a Húsvét?
  2019-04-19 10:16:45, péntek
 
 





Aranyosi Ervin: Miről szól a Húsvét?


Miről szól a Húsvét? A feltámadásról!
A hit győzelméről! Miről szólna másról?
Hogy a szenvedésnek, akkor lehet vége,
ha szeretet ébred mindenki szívében!

Ha félelmeinket el tudjuk engedni,
ha képesek vagyunk új emberré lenni.
Mert akik bántanak, tanítanak minket,
s nem kell visszaadni, attól óva intlek!

Tanuld meg hát büszkén viselni kereszted,
s ha így méltóságod már visszaszerezted,
légy a megbocsájtó, mindenkit megértő,
s csökken majd a bántó, s elkerül a sértő!

Tisztulj meg belülről, kezdd el változásod,
s meglátod követ majd újuló világod.
Szívedben a jóság, hagyd hogy feltámadjon,
aztán a valóság, méltó választ adjon.

Mit üzen a Húsvét? Higgyél önmagadban,
higgyél a lélekben, s ne csak az anyagban!
Mert a lélek túlél, feltámadni képes,
ám a test csak szolgál, földi léte véges.

Csak te rajtad múlik, utad hogyan járod,
teremts hát lelkesen boldogabb világot!
Keresd az örömöt, s tedd le a kereszted,
ezzel fájdalmaid végleg elereszted.

Támadj fel kegyes nép, kezdj magadban hinni,
nem elég az Úrnak szép véréből inni!
Újulj meg, virágozz, akár a természet,
a feltámadásból vedd csak ki a részed!

Határozd el, kérlek: - Mától szebben élek,
önmagam teremtek, s jövőmtől nem félek,
újra magam leszek, mihelyt feltámadok,
s minden kihívásra méltó választ adok!


Aranyosi Ervin © 2016-03-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva		  
 
1 komment , kategória:  Aranyosi Ervin  
Nagypéntek – Jézus Krisztus kereszthalálának napja
  2019-04-19 08:01:51, péntek
 
  Nagypéntek - Jézus Krisztus kereszthalálának napja





Fadrusz János: Krisztus a keresztfán (szegedi dóm)



Nagypéntek Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. Ezen a napon nincs szentmise. Arra emlékezünk, hogy maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán.

A nagypénteki szertartás az év legmegrendültebb liturgiája. A Jézust jelképező oltár díszek nélkül, csupaszon áll. Az oltár üres: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. De emlékeztethet a Golgota csupasz sziklatömbjére is, ahol a megváltás áldozata megtörtént.

A nagypénteki ősi szertartás már a kezdeti időktől kialakult, és három fő részből áll: az igeliturgiából olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából. A szertartás kezdetén a pap piros miseruhában, némán vonul az oltárhoz a ministránsokkal, majd leborulnak az oltár előtt. A pap földre borulása: az önmagát kiüresítő, az emberrel, a földdel azonosuló Krisztust jeleníti meg. Az oltár most maga a Golgota: lélekben odamegyünk a Golgotához, Jézus keresztjéhez.

Az ige liturgiájában olvasunk Jézus szenvedésének titkáról, majd halljuk szenvedésének történetét János evangéliumából. A passiót felolvassák vagy énekelve adják elő, drámai módon idézve fel Krisztus szenvedését, az Isten irántunk való szeretetének titkát. Ezután - lélekben a kereszt alatt állva - könyörgünk az Egyház, az emberiség nagy kéréseit megfogalmazva. Az egyetemes könyörgések az Egyház tagjaiért és az egész világért szólnak: minden hívőért, a keresztségre készülőkért, a keresztények egységéért, az Ószövetség népéért, a zsidókért, az Egyháztól elszakadtakért, a nem hívőkért, valamint az ország, a társadalom, a világ vezetőiért és különösen a szenvedőkért.

Ezután a pap a Feketevasárnapon (Nagyböjt 5. vasárnapján) letakart feszületről leveszi a leplet és kezdetét veszi a kereszthódolat: a hívek csókkal illetik, és térdet hajtanak a feszület előtt, amelyen ott látható az Üdvözítő, aki értünk szenvedett. A megbocsátás, a megtérés, a Krisztushoz fordulás napja ez, mert Ő meghalt az emberekért. Ő az, aki ma is szenved Egyházáért. Meghív minket személyesen, hogy leborulva előtte megvalljuk, hogy Ő az egyedüli Megváltó és ezzel elismerjük, hogy rászorulunk segítségére. A szertartás a Miatyánk elimádkozása után az áldozással fejeződik be. Ezután a hívek a szentsír előtt imádkoznak és csendben virrasztanak.

Az Egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell. A hívek ezzel az önmegtagadással fejezik ki szeretetüket Jézus iránt. A nap folyamán a templomokban elhangzik a lamentáció (Jeremiás siralmai) és keresztútjárást is tartanak.

Végigjárva Jézus keresztútját biztosak lehetünk benne: az utolsó szó Istené. A keresztút segít megértenünk a történelem drámáját, de bennünket, hívőket biztosít arról is, hogy az utolsó nap nem a nagypéntek, hanem húsvét. A húsvét pedig a jó győzelme a rossz felett, a szeretet győzelme a gyűlölet felett, a végtelen jóság, Isten, a feltámadt Élet győzelme.

Forrás: MKPK Sajtószolgálat




  
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
A szent három nap ünneplése
  2019-04-19 07:52:21, péntek
 
 









A szent három nap ünneplése-családjainkban

2018-04-18 csütörtök

Hívő keresztények beszélgettek arról kinek mit jelent húsvét ünnepe : a szent három nap ! Volt aki azt mondta, neki a nagypéntek a legfontosabb ünnep-mert akkor halt meg értünk Jézus. Más meg azt mondta számára a nagyszombat, illetve a húsvéti vigília a legszebb, a legjelentősebb, mert akkor támadt fel Jézus. Vajon kinek volt igaza ?
A Vatikáni Zsinat előtt valóban szét lehetett így választani e napokat- és mi is ebben nőttünk fel. De ma már az egyház nem nagycsütörtökről, nagypéntekről, nagyszombatról beszél, hanem a szent három napról ! Ez azt jelenti, hogy e három nap egyetlen ünnep-egyetlen titok-elválaszthatatlanul összetartozik.
Hogy nagyszombat éjjel, pontosabban Húsvét vigíliáján, Jézus feltámadását ünnepeljük, azt tudjuk. De a nagypéntek-Jézus halálának titka-elválaszthatatlan a nagyszombattól, a halál magában hordja a feltámadást, ami egy valóság két oldala.
S a nagycsütörtök ? Ekkor adta nekünk testét és vérét Krisztus. Értünk vállalta a halált és a feltámadást. Krisztus nagycsütörtökön az utolsó vacsorán adta át kenyérben és borban- az Ő halálát és feltámadását-hogy egyesüljünk vele.
A húsvét titkát tehát a három szent nap együtt fejezi ki, ünnepeli. Tegyük ünnepé ezt a három napot egyéni életünkben és családunkban. S mindenképp legyenek ezek a szeretet tetteinek napjai- gyermekek és felnőttek számára, így jussunk el húsvét ünnepére és lelkünk örömére.
A mai szertartáson ami az utolsó vacsora emlék miséje, a pap elvégzi az oltár fosztást, utána elkezdődik a hívek virrasztása Krisztus hamvainál.







  
 
0 komment , kategória:  Hit  
Hajnal Éva : Ima
  2019-04-19 07:46:17, péntek
 
 





Hajnal Éva : Ima


Bekuckóztam csillogó csendbe,
szép türelembe és figyelembe
... és mintha minden kivirulna,
úgy szólítalak Téged újra ...
Hol vagy hát?
Jöjj közel,
vártalak,
vesd meg ujjaddal ágyamat,
halkíts le minden bánatot,
vedd el mindazt, mi bánthatott,
ülj csak ágyam szélére újra,
mintha öledbe belebújna
a félelem,
a fájdalom,
mintha csak szállna új dalom,
mintha, mi vagyok, fontos volna,
ölelj Magadhoz
újra,
újra ...
Szelídítsd minden dallamom,
hadd ragyogjon a hajnalom!

... és mintha gyermek lennék bújva,
taníts Magadról
újra,
újra ...


  
 
0 komment , kategória:  Hajnalok  
József Attila : HOMÁLY BORULT AZ ERDŐRE...
  2019-04-19 07:41:44, péntek
 
 





József Attila : HOMÁLY BORULT AZ ERDŐRE...


Homály borult az erdőre,
A csend susog ki belőle.
Denevér száll, szól a kuvik,
Lassan a hold előbuvik.

Idő múlik, felhők jőnek,
Egyenesen az erdőnek.
Ott megállnak, némán várnak:
Áldást adnak a határnak.

Majd legyőzi őket a hold:
Tolvaj éjbe fénykévét told.
De lassanként sápad fénye:
Futtatja a nap fölénye.

Tülköl a gyár, szól a madár:
"Talpon legyen mindenki már!"
Hol van az éj? A multé lett:
Ujra itt van, él az élet.


  
 
0 komment , kategória:  József Attila  
Szabó M. Gita: TAVASZI KÖKÖRCSIN
  2019-04-19 07:33:15, péntek
 
 





Szabó M. Gita
TAVASZI KÖKÖRCSIN


Virít e még
a tavaszi kökörcsin
ott a hegy oldalán,
az a szél
megismerne még
köszönne is talán?
Lábunk nyomát
rég eltaposta
ezernyi zápor,
perzselő nyár,
a gondolat, csak
az repül vissza
tavasszal mindig
arra jár.
Emlékét tépem
minden tavasszal
lepréselném
de nem lehet,
csak a kökörcsin
az hozza vissza
a régi szép
emlékeket.


  
 
0 komment , kategória:  Tigram (Szabó Gita)  
Szabó M. Gita: ÚT MENTI HÁRSAK
  2019-04-19 07:22:20, péntek
 
 





Szabó M. Gita
ÚT MENTI HÁRSAK


Csendes az utca egyedül járok
csak gondolataim kísérnek el
mellettem oson az út menti árok,
fölötte egy fáradt híd térdepel.

Fák alá bújt el az estéli árnyék
hunyorgó utcai lámpák elől,
ha most az emlékek ködében járnék,
illat lopódzna a hársfák felől.

Mindig szerettem a nyári estéket
ott vártál rám az út elején,
amikor elkente a sötét festéket
alkony ecsetje az ég peremén.

Fák alá bújtunk el úgy mint az árnyék
a kíváncsi holdnak szeme elől,
talán ha még egy picinykét várnék,
elő bukkannál a hársfák felől.


  
 
0 komment , kategória:  Tigram (Szabó Gita)  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
2019.03 2019. április 2019.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 100 db bejegyzés
e év: 1170 db bejegyzés
Összes: 12990 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 544
  • e Hét: 8515
  • e Hónap: 15988
  • e Év: 133234
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.