|
2019-04-29 16:35:04, hétfő
|
| |
| |
Ezt meg kell osztanom:
Kedves Szegedi Trolisok, Kollégák, Barátok!
Éjfél elmúlt, 2019. április 29-et írunk. Egy tavaszi hajnal, ugyanúgy kezdődik a nap, kivonul a garázsból az első 5-ös vonali kocsi 3:20-kor Újszegedre, hogy alig negyedóra múlva visszafelé indulhasson a Gyermekkórháztól. Ugyanúgy megindulnak az utasok is munkába, iskolába 7 óra körül, ugyanúgy élénk forgalom lesz a belvárosban, a Nagykörúton és a hídon is, és ugyanúgy kell az URH-ban is jelenteni a dolgokat, ahogy eddig kellett. De valahogy a mai nap mégsem olyan szürke és egyhangú, mint bármely hétfő, mert ez valahol egy ünnep, méghozzá a Ti ünnepetek. A Ti napotok, a trolivezetőké, a diszpécsereké, a garázsmestereké, a járműszerelőké, a takarítóké.
40 éve ezen a napon indult első útjára a szegedi trolibusz, országunkban a második helyen. 1979. április 29-én még csak 9 darab, vasszedős ZIU-9 kezdte meg utasforgalmi szolgálatát a Bartók tér és az újszegedi végállomás - akkor Odessza 201. épület volt a neve - között, még a ,,Suhanó Tehén" vontatta a járműveket a Bakay Nándor utca végén kialakított depóba, és még hallani sem lehetett sem az önjárásról, sem a gyorsváltókról, sem az alacsonypadlós járművekről, amit a négy évtized mind-mind meghozott Szeged számára. Volt ugyan 2000. környékén egy elég vészterhes időszak, amikor ott lebegett Damoklész kardja az üzem megmaradása fölött, de helyes döntéssel nem a leépítés, hanem a bővítés mellett döntöttek.
És ez a Ti történelmetek is, hiszen mindennapjaitok része a trolibusz, Ti dolgoztok vele, Ti tettetek és tesztek érte a mai napig is. Ti, akik még 1978-ban Budapesten kezdtétek elsajátítani a troli csínját-bínját, és Ti is, akik csak az elmúlt években csatlakoztatok a szegedi trolisok csapatához. És ne feledkezzünk meg azokról a régi öregekről sem, akik már nincsenek közöttetek, mégis rengeteg erőfeszítésük fémjelzi a szegedi trolibuszt.
Mindannyian sok-sok emléket tudunk felidézni, némelyik vidám, némelyik akkor még bosszús volt, mára megszépülve inkább viccesnek tűnik, és némelyik könnycseppet csal a szemünkbe. Legyen szó akár tanfolyami sztoriról, akár végállomási hülyéskedésről, emberi kapcsolatokról, barátságról, szerelemről, vitákról, csibészkedésről, vagy akár a munka közbeni helyzetekről, utasokkal, más közlekedőkkel kapcsolatban. Ez is mind a szegedi trolihoz köthető, ahhoz a szegedi trolihoz, amihez megszámlálhatatlan embernek van köze.
És tudva jól, hogy az ünnepi rendezvényekről sokaknak a nyakkendős-öltönyös vezetői szint jut elsőre eszébe, mégis igazságosabb, ha ezt közösen ünneplitek, a szívetekben, a lelketekben. A hozzáállásotokkal, a szakmaiságotokkal és azzal a munkavégzésetekkel, amivel nap, mint nap hozzáteszitek a magatokét, bizonyítva ezzel azt - némelyek számára napi rutinként, észre sem véve - hogy igenis a szegedi troli élete és működése nem csak az irodai döntéseken múlik, hanem bizony Rajtatok is. Rajtatok, akik a motorjai vagytok ennek, akik szerelőként éjszakáznak, hajnali 4-kor már jelentkeznek a garázsmesternél, akik sokszor nem kis fáradtsággal tudják megoldani a forgalmi járművek kiadását, vagy diszpécserként próbálják kezelni a zavarhelyzeteket, nem is szólva a járműtakarítókról, akik munkáját mindig éles górcső alá veszi az utazóközönség... és még sorolhatnám sokáig. De nem teszem. Ti tudjátok mindezt, én is tudom, és aki a készen kapott szolgáltatás mögé tud egy kicsit is látni, ugyanígy tisztában van ezzel.
Isten éltesse a Szegedi Trolibuszt, üdvözöllek Titeket a fővárosból, gratulálok Nektek és örömmel, szeretettel, hálával gondolok vissza arra, hogy egy ideig a csapatotok része lehettem.
Mindenkinek jó egészséget és kitartást kívánok.
Egy nagyon kedves kolléga volt. 33 évig én is itt dolgoztam a Zrínyi u.-ban.
Várom, hogy valaki egy fotót megosszon .Az egyenruhában felsorakoztak a " trolisok " a központban.
Balázs - egy szegedi trolis Budapestről |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
