|
2019-04-05 20:33:18, péntek
|
| |
| |
GONDOLATOK SÉTA KÖZBEN
Még soha nem másztam meg ezer méternél magasabb hegyeket, de tudom, akár meg is tehettem volna. Mikor verset írók, a lelkem olyan, mint a hegymászóé, aki ismeri a szél, a Nap járást, aki kézen fogva jár az évszakokkal, haladása közben mind magasabbra hág, szemei pedig mindig a kitűzött célon vannak.
Verset írni és gondolkodni éppen olyan kimerítő, mint hegyet mászni. Az igazi hegymászók tudják, ha bekeményít a szél, a mélység hívása is fölerősödik. Ilyenkor hirtelen lehűl a levegő, látni a közelgő éjszaka jeges leheletét, mint egy vadászni készülődő hópárducot a barlang nyílásán át.
Ma már nincsenek nagy költői álmaim vagy vágyaim, költőnek lenni nem nagyra törés kérdése. Leginkább a hegymászáshoz hasonlítanám. Amikor magányosan verset írók, vagy éppen gyaloglók a keskeny kávai ösvényeken, vagy elgondolkodva átvágok a katáng-díszes réteken, ilyenkor verseket vetek papírra, arról írók, ami éppen a szemem elé kerül, vagy ami az adott pillanatban foglalkoztatja elmémet. Ilyenkor érzem a hegymászóbotot a kezemben, és köszöntöm minden egyes olvasómat, meghajlók előttük, kedvesen üdvözlőm azokat, akikkel összetalálkozók, mosolyogva áldott-szép napot kívánok nekik, és meleg nyári esőket, ha nagy szárazság van, meg jó egészséget, ha betegek, meg sok erőt a hétköznapok kudarcainak legyőzéséhez. Köszöntöm azokat, akik kiülnek kertjükbe, a kedvenc karosszékükbe, és olvassák verseimet, arra kérem őket, míg olvasnak, gondoljanak arra, hogy én egy magányos fa vagyok egy nagyon magas hegy tetején, melynek árnyékában megpihenhetnek útjuk során, ahol letörölhetik izzadságcseppeket homlokukról, és az a forrás is én vagyok, mely a fa közelében lévő sziklák közül fakad, és ebből is kedvükre ihatnak, ha megszomjaztak.
Leleszi Balázs Károly
Minden jog fenntartva.
Győztes Élet! Nékem az Élet:Krisztus.. Link  |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Leleszi B.Károly művei |
|
|
|
|
|
Offline
