2019-06-23 17:30:21, vasárnap
|
|
|
OLIMPIAI VILÁGNAP
Az Olimpiai világnap egy nemzetközi olimpiai mozgalom, amely a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által szervezett sportágakat, és az azokon való tömeges részvételt népszerűsíti.
1987 óta ünnepeljük, annak emlékére, hogy 1894. június 23-án Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére Párizsban kongresszus nyílt, amelyen elhatározták az ókori görög olimpiai játékok újjáélesztését. Azóta a versenysportot az ősi olimpiai játékok újjáélesztésével és hagyományosan négy éventi megrendezésével népszerűsítik.
A második világháború miatt az 1940-es, vagy az 1944-es olimpiai játékokat nem tartották meg. 1948 januárjában a Nemzetközi Olimpiai Bizottság jóváhagyta az Olimpiai világnap ötletét, hogy megemlékezzen a NOB 1894. június 23-ai, párizsi létrehozásáról az olimpiai mozgalom egyfajta "születésnapja" alkalmából. A NOB 42. Nemzetközi Ülésén, Svájcban, St. Moritz városában született meg a hivatalos egyezség. Az olimpiai nap először június 23-án került megrendezésre, összesen 9 ország nemzeti olimpiai bizottságának részvételével, ezek az országok a következőek voltak: Ausztria, Belgium, Kanada, Nagy-Britannia, Görögország, Portugália, Svájc, Uruguay és Venezuela.
1987-ben az IOC Sport a rendezvénnyel kapcsolatosan elindította az olimpiai napi futást annak érdekében, hogy minden NOB-tagország megemlékezzen és ünnepeljen az olimpiai világnapokon, azzal a céllal, hogy elősegítse a férfiak, a nők és a gyermekek sportolási lehetőségét, függetlenül attól, hogy atletikus képességgel rendelkezik-e, avagy csak amatőr hobbisportolóról van-e szó. Az első olimpiai napi futamot 1987-ben tartották 10 km-es távolságon, 45 NOB-tagország részvételével. 2006-ban már 161 tagszövetség vett részt az Olimpiai világnapi versenyen.
Az olimpiai napi futamot általában a június 17. és 24. között tartják, 1,5 km-es távon, de rendeznek 5 km-en és 10 km-es versenyeket is.
Mi, magyarok 26 nyári és 23 téli olimpián vettünk részt, 502 érmet nyertünk. A mérlegünk 177 arany, 151 ezüst és 174 bronzérem, így 206 nemzetből a ranglista 12. helyén állunk.
Pierre de Coubertin már 1880-ban - az archeológusok az antik görög olimpiával kapcsolatos legújabb kutatásainak hatására - az olimpiai játékok újjáélesztését szorgalmazta, ami a nemzetek önösségén átívelve hozzájárulna a békéhez és ahhoz, hogy a nemzetek könnyebben megérthessék egymást. Coubertin elképzelése szerint csak felnőtt férfi sportolók vehetnének majd részt a tornán, az antik példának megfelelően. A nőket azonban nem lehetett hosszú ideig kizárni a versenyekből az egyre inkább emancipálódó világ miatt.
1894. június 23-án Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére összeült Párizsban a ,,Kongresszus az olimpiai játékok felújítására", amelyen elhatározták az olimpia eszme újjáélesztését. A görög Dimítriosz Vikélasszal együtt megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, amelynek főtitkára, később (1896-1925) elnöke lett. Magyarország a kezdetektől tagja a NOB-nak.
És a végére egy érdekesség: az újkori olimpiák kezdetben nem csak a sportról szóltak, voltak művészeti versenyek is, a test, a lélek, és a szellem egységének jegyében. Az 1912-es olimpia művészeti versenyében Pierre de Coubertin is indult, álnéven benyújtott Óda a sporthoz című versével sikerült is nyernie.
Pierre de Coubertin: ÓDA A SPORTHOZ (részlet)
Istenek ajándéka, sport! Élet éltető vize!
A nehéz munka idejében kiszórod boldog fényedet,
követe vagy te a régen letűnt napoknak,
mikor ifjú örömben mosolygott még az ember
s felfelé hágott a napisten, s kigyúltak a hegyormok,
s távoztakor fénybe merültek a magasságos erdők.
|
|
|
0 komment
, kategória: Sport |
|
|
|