|
2019-07-15 22:00:14, hétfő
|
| |
| |
SZERVEZÉSEIM, MELYEKKEL AZT HITTEM, HOGY MEGVÁLTOZTATHATOM A NEHÉZ-SORSÚ EMBERTÁRSAIM ÉLETÉT- KÖZTÜK, A SAJÁTOMÉT IS
1990-ben én is azt hittem, hogy eljött végre a SZABADULÁS abból az embertelen diktatórikus- besúgóhálózatra épített suttyom-terrorból! Azt hittem, hogy végre én is ,,hathatok, alkothatok, gyarapíthatok, hogy legalább szűkebb hazám az a budapesti külvárosi kerület is - ahol felnőttem - ,,fényre derüljön"!
2. A ,,MAGYARSÁG ÖNKÉPE AZ EZREDFORDULÓN"
Emlékezetes volt az első- 1996-os Világfórum, hiszen a világ minden tájáról képviseltették magukat a magyarság lányai asszonyai. Mi: a meghívott MAGYAR NŐK zsúfolásig megtöltöttük a Magyarok Házának Széchenyi termét és az egész kerengőt, meg a lépcsőházat is, ahova kihangosítókat kellett felszerelni.
Meggyőződésünk volt, hogy korszakos jelentőségű mindaz, amiről mi: a VILÁG MAGYAR LÁNYAI ÉS ASSZONYAI akkor és ott konferenciáztunk! Az sem lényegtelen, hogy csak Budapestről negyvennégyen írtuk alá azt a NYILATKOZATOT, amiről azt gondoltuk, hogy el fog jutni a világ minden tájára!
Ott hallottam először Jókai Anna írót. A női léthez kapcsolódó sorskérdésekről beszélt olyan szuggesztíven, ahogy én írtam erről a témáról - az akkor már a Magyar Írószövetség folyóiratának - a Magyar Napló szerkesztőségében leadott jeligés szociográfiában. Amiért szó szerint idézte Jókai Anna a szociográfiámból a szöveget, már tudtam, hogy ő is tagja volt a zsűrinek. Legnagyobb meglepetésemre, felállva közbetapsoltak leány- és asszonytársaim. Csakhogy, Jókai Anna elfelejtette megemlíteni a szerző nevét. Úgy adta elő, mintha az az ő saját gondolata lett volna...
http://furaila.xfree.hu/257487
Az történt, hogy 1996-ban hirdette meg a MAGYAR ÍRÓSZÖVETSÉG a Magyar Naplóban a ,,MAGYARSÁG ÖNKÉPE AZ EZREDFORDULÓN" c. szociográfiai pályázatát. Két évig tartott, míg el tudták bírálni a több-mint 2000 pályaművet.... melyekből olyan tragikus "ÖNKÉP" bontakozott ki az Írószövetség előtt, amit azóta sem voltak hajlandók fölvállalni! Bizony, Jókai Anna sem, akit a nemzet írójának tartanak... Erről el kell mondani, hogy a tényeken alapuló igazság ELHALLGATÁSA, pedig a legalattomosabb hazugság, mert az ellen még esélyünk sincs a védekezésre, amiről nem tudunk!
Így fordulhatott elő, hogy - a MÉDIA TELJES KIZÁRÁSÁVAL - 1998. december 5-én a Gellért Szálló Tea-Szalonjában átadták a díjakat. http://furaila.xfree.hu/257487 http://furaila.xfree.hu/55534
Akkor, 1996-ban a millecentenárium évében viszont, joggal hihettük, hogy tehetünk nemzetünkért, a magyarság sorsának jobbrafordulásáért valamit. Azonban, hazamenvén erről a nagyszabású rendezvényről, hiába figyeltük a híreket és a tv-híradókat, mert bizony egyetlen szót, egyetlen képet nem lehetett mindabból látni, amiről mi azt hittük, hogy megmenthetjük vele - akár az egész világot!
Márpedig, azok a kimondott, vagy leírt gondolatok, történések, amelyek nem jutnak el az emberekhez, olyan, mintha soha ki nem mondták, le nem írták, meg sem cselekedték volna!
Akkor még nem sejtettem, hogy valahol, valakik a határon belül és főleg azon kívül - kint a nagyvilágban - vannak olyan hatalmi kompetenciák, amelyek képviselői azon szorgoskodnak, hogy az egész magyarság a feledés homályába kerüljön, elsüllyedve a történelem útvesztőjében!
*
(Folytatás következik a 3. részben.)
*
Bóna Mária Ilona
*
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
