|
2019-07-24 09:30:09, szerda
|
| |
| |
Csontritkulás
A csontritkulás elsősorban nem az alacsonyabb mérvű kalciumbevitel miatt előálló általános kalciumhiányból adódik (bár a jelenleg orvos- és táplálkozástudomány ezt hangoztatja). Újabban egy olyan csontműködéssel összefüggő érv is napvilágra került, amely az ellentmondásokat továbbá mélyíti a meszesedés illetve a kalciumfelhalmozódás problémaköréhez kapcsolódóan.
Sokan tudni vélik, hogy a modern ember szervezetében a kalciumforgalom nem működik egészségesen. A kalciumbeépülés szempontjából kulcsfontosságú két régió, a csontozat és a fogazat negatív kalciummérleget jelez 30-35 éves kor után, vagyis több áramlik ki a szervezetből, mint amennyi beépül.
Azokon a helyeken viszont, ahol a kalciumnak nincs keresnivalója, illetve túlsúlya veszélyt hordoz, ott - szinte érthetetlen módon - több kalcium van, sőt lerakódások, meszesedések alakulnak ki.
A csontozatban és a fogazatban - ahol a meszesedés kötelező és létfontosságú folyamat - gyengébb a beépülés, míg az ízületek körül, a csigolyák között, az érfalakban, a vesében, a szem ereiben és egyéb helyeken a meszesedés és mészalapú kristály-illetve rögképződés egyre nagyobb betegséget okoz.
Ma már nem titok, hogy az érelmeszesedés, az ízületi meszesedés, a porckopás, a gerinccsigolyák meszesedése és egyes vesekövek hatalmas népegészségügyi problémát jelentenek, és kapcsolatba hozhatók a kalcium-anyagcserével.
Mivel magyarázható, hogy a kalcium lassan mindenhol lerakódik az emberi testben, ahol nem szabadna, a számára ,,kijelölt" helyekről pedig hiányzik? Hogyan lehetséges, hogy a szervezet szabályozómechanizmusai nem képesek átirányítani a kalciumot a csontokba és a fogakba, a védelmi rendszerek pedig nem akadályozzák meg a káros meszesedési folyamatot?
Bár sok szakember nem lát összefüggést a csontállományt és ízületi, érrendszeri, illetve gerincoszlopot érintő meszesedési folyamatok között, az újabb felismerések magyarázatot adhatnak az ellentmondásra, a kalcium-anyagcsere komplex összefüggéseinek fényében.
Márkus professzor (dr. Márkus József, a Márkus-por feltalálója) elmélete szerint például a meszesedés fő oka az, hogy a csontokban terhelés hatására létrejövő mikrorepedések gyógyulása során a csontszövetből kiáramló ionos állapotú kalcium mészfelrakódásokat eredményez. Eszerint a meszesedés a gyengébb szilárdságú csontozatban létrejövő nagyszámú fraktúra (repedések) kijavítását célzó ,,befoltozó" tevékenység átbillenésének következménye.
A Márkus-féle elmélet tehát a kalciumbevitel növelésével képzelte el a csontszilárdság megerősítését, a mikrorepedések csökkentését, így a meszesedési folyamat megelőzését.
Bár a Márkus-por számos pozitív eredményt ért el, e hipotézis azonban szintén azt feltételezte, hogy a kalciumhiány van a szervezetben, amelyet mészbevitellel megszüntetve a probléma megoldódik. A kalciumhiány nullhipotézise azonban nem igazolható. A problémára tehát más magyarázatnak is kell lennie.
A szakemberek egy része az utóbbi években arra a feltételezésre jutott, hogy a ,,modern" ember szervezetében aligha lehet beszélni kalciumhiányról, hiszen a test egyes részeiben és az érrendszerben tapasztalható kiterjedt meszesedési folyamatok arra utalnak, hogy igenis van megfelelő kalcium a szervezetben, különben lehetetlenné válna a mészlerakodás.
Ez utóbbi hipotézis nem keres összefüggést a csontritkulás és a meszesedés között, egyszerűen csak ésszerűtlennek és logikátlannak tartja, hogy az ,,intelligens" szabályozott emberi test mintegy hordalékként kalciumot rakjon le több helyre, miközben általános kalciumhiányban szenved.
Ennek a jelenségnek csak egy magyarázata lehet: a szervezet valamilyen oknál fogva képtelen bejuttatni a létfontosságú helyekre (csont, fog) a kalciumot, ezért - más lehetősége nem lévén - mintegy kétségbeesetten keringteti azt a testben, és ,,végső elkeseredésében" olyan helyeket keres, ahol a legkisebb kockázattal teheti le a mész alkotóelemeit.
E beépítetlen kalciummennyiséghez azonban folyamatosan újabb és újabb kalciumionok csatlakoznak, amelyek a csontból történő kivándorlás eredményei, így növelik a ,,haszontalan" (és meszesedést okozó) kalcium mennyiségét.
Az a legvalószínűbb, hogy ezek a komplex, az életvitellel összefüggő jelenségek egyszerre állnak kapcsolatban a csontvesztéssel és a meszesedési folyamatokkal, jóllehet e kettő között még nem egyértelmű a közvetlen kapcsolat. A korábban leírtak nyomán felmerül tehát a kérdés: mi okozza a csontritkulást, ha nem az elégtelen kalciumbevitel?
Forrás: Tóth Gábor: Ne veszítsd el a csontjaidat. Pilis-Vet Kiadó. 2005
Márkus féle por: általában gyógyszertárakban kapható pl. a következőben biztos :
Telefon 06 1 787-20-73,
06 1 784-67-85
1135 Budapest, Reitter F.utca 99.
Javaslom még a pattogatott amaránt magot - illetve a mákolajat.
Mit tegyünk a megelőzés és a gyógyulás érdekében?
Táplálékainkat úgy kell megválogatni, hogy ne okozzanak csontritkulást.
A tejtermékekkel (aludttej, joghurt, kefir) kiegészített vegetárius étrend a csontritkulást megelőző étrend (dr. Oláh Andor).
Szükség van A-vitaminra, mert anélkül nincs új sejttermelés.
Döntő szerepe van a szabályozásban a D- vitaminnak. A D-vitamin a bőrben a napfény ultraibolya sugarai hatására keletkezik, abból alakul át D3-vitaminná. Ebből fedezi folyamatosan szükségletét a szervezet. Tetemes mennyiség halmozódhat fel a téli időszakra, amikor napfény nem ér bennünket. (Nem szükséges közvetlen napfény, a szűrt és a visszavert fény is aktivál.)
Az E-vitaminnak antioxidáns szerepe van. Az E- vitamin-szükséglet fedezésére naponta 1 evőkanálnyi búzacsíra és hetente 2 E-vitamin-kapszula javasolt.
Természetesen nagyon fontos a C-vitamin-ellátás.
Kalcium bevitel szükséges. A kalciumpor patikában beváltható receptje:
Rp. Calcii carbonici Calcii phosphorici aa gta centum (g 100.0)
Magnesii carbonici hydroxydati gta viginti (g 20.0)
Mf pulvis DS. Kalciumpor 3×1 tetézett teáskanállal.
A csontok növekedéséhez és regenerálásához a szervezet több vitamin is használ. A K-vitamin és a D-vitamin együttműködik, hogy a fehérjék beépülhessenek a csontokba. E fehérjék nélkül a csontok nem lennének képesek megkötni az ásványi anyagokat. Egy 1999-es tanulmány bebizonyította, hogy a K-vitamin alacsony bevitele összefüggésbe hozható a megnövekedett csípőtáji törésekkel.
Link
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Egészségünk érdekében |
|
|
|
|
|
Offline
