|
2019-08-16 16:42:18, péntek
|
| |
| |
Összegyűjtöttük olyan emberek bejegyzéseit, akik megosztották
tapasztalataikat az okos gyermekeikkel, akik bárki eszén képesek
túljárni.
Előhúztam a régi én szültelek kártyát, és a lányom azt mondta:
Az csak egyszeri alkalom volt.
Kocsiban, úton a kórházba, a kishúga születése felé, hallotta, ahogy
anyukája azt mondta, hogy elfolyt a magzatvize. Majd azt kérdezi:
Anyu, elfolyt a magzatvized?. Igen, kicsim. Aztán az autóülés
pohártartójában lévő vizes palackért nyúlt, és azt mondta: Tessék,
az enyémet megkaphatod.
Mondtam a gyerekeimnek, hogy ne mondják egymásra, hogy hülye.
Az előbb hallottam, ahogy az egyik azt mondja a másiknak:
A bölcsesség próbál téged utolérni, de te sokkal gyorsabb vagy.
Nem fogok hazudni, ezt fel kellett dolgoznom, mielőtt titokban több
pénzt utaltam a főiskolai alapjába, mert ez zseniális volt.
A 8 éves fiam most mondta: Észrevetted már, hogy a szülők alig
várják, hogy a gyerekük elkezdjen beszélni, de ha egyszer elkezd,
akkor meg csak azt akarják, hogy befogja?.
Bújócskáztunk a kishúgommal, és bedőltem a függöny aljához rakott
cipő trükknek. Még a függönyhöz is odalopakodtam, majd gyorsan
elhúztam, és azt kiáltottam: Há! Megtaláltalak!, csakhogy csak egy
pár cipőt láttam. Apám jót kuncogott.
Most tudtuk meg, hogy a 9 éves gyerekünk kísérletet végzett rajtunk.
Elvesztette a fogát, 3 napig nem szólt senkinek, és a fogait a párnája
alatt tartotta. Aztán elmondta, hogy elvesztette a fogát, és másnap
este pénzt talált a párnája alatt. Ezután szembesített minket a
bizonyítékával, hogy a fogtündér nem létezik.
Egy gyerek a szomszédságomban házról házra járt, és 1 dollárért
olyan matricákat árult, amiket az ajtójukra ragaszthattak, rajta
nem érdekel felirattal. Egy hét alatt kb. 100 eurót keresett, mert
rengeteg erre felé a marketinges.
Az én gyerekem egy zseni. Azt mondja, ha új házat építünk, lesz
egy szobám, amiben egy fa lesz, minek a tetején könyvek lesznek,
és lesz egy ajtaja, ami zárható és hangszigetelt, hogy nyugodtan
olvasgathassam a könyveimet.
Elmentem egy olívafarmra, ahol ingyen osztogattak mintákat.
Ez a lány, aki talán 10 éves lehetett, ugyanazt az olívaolajat
kóstolta, amit akkor én is, és azt mondta: A fokhagyma sokkal
erősebb, mint amire számítottam.
Vigyáztam egy 5 éves gyerekre, akinek volt egy kis műanyag
pajtája, amibe kis farmállatokat lehetett tenni. A csirkével játszott,
és tehénhangot adott ki. Megkérdeztem tőle, hogy miért.
Azt mondta: Ez egy műanyag csirke. Azt mond, amit akar.
Ez egy racionális és okos megfigyelés volt.
Egyik este a nagybátyám elvitte a fiát vacsorázni, és összefutottak
a nagybátyám főnökével. Bemutatta a fiának: Ez itt apa főnöke.
A gyerek dühös arcot vágott, és kijelentette: Te nem vagy az
apukám főnöke! Az én anyukám az apukám főnöke!
A 2 éves lányom a helikoptereket hello-koptereknek hívja, és
integet nekik, valahányszor meglát egyet.
A bátyám megkérdezte a 6 éves fiát, mi szeretne lenni, ha nagy
lesz. Azt mondta, hogy hétközben építőmunkás szeretne lenni,
hogy hajléktalanoknak építhessen otthonokat, amire persze egy
Ó!-ot kapott. Aztán azt mondta, hétvégén pedig bohóc akarok
lenni.
Mikor fiatal volt, a barátom énekelt a kocsiban, aztán hirtelen
sírni kezdett. Az anyukája megkérdezte tőle, hogy mi a baj, mire
ő azt válaszolta: Azon sírok, mert ilyen szép a hangom.
A 30. születésnapi bulimon a barátnőm fia, aki akkor 4 éves volt,
kinézett az ablakon, és a legkomolyabb hangon kijelentette:
Sötét felhők gyülekeznek.
A 3 éves lányom volt a sógornőm koszorúslánya. Egy öreg néni
odament hozzá, és azt mondta neki:
Ó, édesem, te egy hercegnő vagy!. A lányom ránézett, és azt
mondta: Nem! Én egy drámakirálynő vagyok!. Szintén ő egy
áramszünet alatt aggódott, és azt kiabálta:
Anyu! Nem találom magam!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Gyermekek 2. |
|
|
|
|
|
Offline
