Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
A megtestesült érzékiség
  2019-09-28 21:29:44, szombat
 
 







A MEGTESTESÜLT ÉRZÉKISÉG


85 éves Brigitta Bardot színésznő, aki ledöntötte a szerelem korlátait


Brigitta Bardot 1934 szeptember 28-án született jómódú párizsi családba. Gyermekkorától kezdve táncolt, balettkarrierről álmodott. 15 évesen mégis fotómodell lett, 1950-ben már az ELLE címlapjára került. A képeket Roger Vadim megmutatta forgatókönyvíró barátjának, Marc Allégret-nek - együtt fedezték fel Bardot-ot a filmipar számára.

Forrás: AFP







A ma 85 éves díva eléggé a feledés homályába merült.

Talán még az idősebb generációból sem ugrik be mindenkinek, ki is volt Brigitte Bardot. A fiatal nemzedék pedig csodálkozva kérdezhet vissza a név hallatán: - Az meg kicsoda? Pedig BB - mert akkoriban csak így nevezték - a francia és az egyetemes filmművészet egyik csillaga, az 1950-es, 1960-as évek ünnepelt szexbombája volt. Ő volt baz a színésznő, aki körül úgy megörült a világ, akár Beatlesért.

Emléke azért halványulhatott el, mivel rövid volt sokat ígérő pályafutása, évtizedek óta visszavonultan él, és kedvenc helyéről, St. Tropezből végez elkötelezett, szenvedélyes állatvédő munkát (1986-ban itt hozta létre a Brigitte Bardot Állatvédő Alapítványt).

Ki gondolta volna róla azok után, hogy fiatal korában ette a férfiakat, s fénykorában szentségtörésként meztelenül jelent meg a filmvásznon.

Jól emlékszem, hogy az 1960-as évek elején a harmadik szomszédunknál néztem meg az 1959-ben forgatott Babette háborúba megy című filmjét, mivel akkoriban még csak a tehetősebbeknek futotta televíziókészülékre. És csak egyetlen magyar nyelvű adón, a közszolgálati televízió egyetlen műsorán lehetett látni Brigitte Bardot filmeket. De azok alaposan megdobogtatták a korosztályomhoz tartozó akkori tinédzserek szívét.

Álmainkban BB biztosan jelen volt. Ahogy ott volt plakátokon, kézi tükrök hátulján, újságok címlapján is. Ruhái, frizurái pedig megszabták az 1960-as évek divatirányzatát. Kora nagy európai filmes generációjához - Sophia Loren, Claudia Cardinale, Gina Lollobrigida - tartozott, Marilyn Monroe-hez hasonlóan mutatta be a szexuális forradalom évtizedekben a nyers női szexualitást.

Brigitte Bardot Párizsban született egy gazdag család gyermekeként. Felnövekedve balettkarierre vágyott, 15 évesen pedig már fotómodell volt, s 1950-ben felkerült az ELLE magazin címlapjára. A világhírű francia rendezővel, Roger Vadimmal 1952-ben kötött házasságával azonban a filmes karrier előtt nyílt meg az út a számára.

1952 és 1973 között mintegy harminc filmet forgattak vele, ami meglehetősen rövid filmszínészi pályafutását figyelembe véve nem olyan nagy szám.

Első nagyobb sikerét az erotikus töltetű, 1956-ban készült És Isten megteremté a nőt című filmjével érte el, de említésre méltót alakított és megtöltötte a mozikat egyebek mellett a Viva Maria (1965), az Egy párizsi lány (1957), Az asszony és a baba (1958) és a Kedves Brigitte (1965) című filmekkel is.

Magánélete meglehetősen zűrös, kicsapongó volt. Négyszer ment férjhez, utoljára 1992-ben, 58 éves korában. Fia második férjétől született.

Milliárdos harmadik férje azzal kérte meg a kezét, hogy száz szál vörös rózsát szórt le helikopterről Bardot tengerparti nyralójára. A francia riviérához szépsége és híres bulijai épp úgy hozzátartoztak, mint a napfény és a tenger.

Évtizedek óta meglehetősen visszavonultan, elzártan él, filmes szerepet nem vállalt, nem is szívesen nyilatkozik. Viszont Franciaország legelszántabb állatvédőjét tisztelhetik benne. Hogy nem felejtették el a filmcsillagot sem, azt jól bizonyítja, hogy Rio de Janeiróban (amelyet brazil St. Tropeznek is szoktak nevezni) szobrot is kapott.







Fotók:

Link


A filmes erotika forradalmasítója, szexszimbólum: a nyocvanöt esztendős Brigitta Bardot legendáján nem fog az idő.

"A régi fotóimat nézegetve nem hiszem el, hogy az a csinos lány én voltam" - mondja magáról.

Immár negyvenöt éve visszavonult a filmezéstől, hogy az állatvédelemnek szentelje az életét. La Mandrague nevű villája az Azúr-parton az elhagyott állatok menedéke.

A művészpártoló nagyiparos lánya balerinának készült, de tizenöt évesen elragadta a modellkedés. Az Elle címlapjáról került Marc Allegret rendező figyelmébe, aki próbafelvételre hívta. Így ismerkedett meg Roger Vadimmal, akihez alig tizennyolc évesen feleségül ment. Kilenc közös film, ötévi házasság után elváltak útjaik. Az És Isten megteremtette a a nőt című filmmel megszületett a a modern Vénusz, a szexuális forradalom zászlóvivője. B.B. maga volt a megtestesült érzékiség, ruházkodása, frizurája meghatározta a hatvanas évek divatját. Saint-Tropezből, a kis halászfaluból az ő varázsa révén lett a bohém művészek paradicsoma.

Magánéletét őrült románcok, röpke házasságok, öngyilkossági kisérletek tarkították. Serge Gainsbourg eredetileg neki írta az erotika himnuszaként elhíresült Je t'aime című dalt, amit szakításuk után Jane Birkinnel énekelt lemezre. Jacques Charrier színésszel kötött házasságából született Nicholas nevű fia, akivel hosszú ideje nem tartja a kapcsolatot. Több mint húsz éve Bernard d'Ormale szélsőjobboldali politikus felesége.

Depressziós hullámvölgyekből, szerelmi botrányoktól visszhangos karrierjétől a Roger Vadim rendezte Don Juan 73-ban vett búcsút. A Babette háborúba megy, a Magánélet egykori sztárja hatszáz hektáros dél-franciaországi birtokára vonult vissza. Minden személyes vagyonát a nevét viselő állatvédő alapítványban fektette.







Brigitte Bardot Video - Egyveleg Mix

Link


In search of Brigitte Bardot in Saint Tropez

Link


Brigitte Bardot & Alain Delon? JE T'AIME

Link


Jane Birkin - Je t' aime, Moi non plu // A szerelem himnusza

Link


És Isten megteremtette a nőt!

Link


...és Isten megteremtette a NŐT!


Képek

Brigitte Bardot

Link

Link





















 
 
0 komment , kategória:  Szépek szépei   
Franciaország évi 500 milliárd dollárt kap gyarmataitól
  2019-09-28 19:01:15, szombat
 
 







FRANCIAORSZÁG ÉVI 500 MILLIÁRD DOLLÁRT KAP GYARMATAITÓL


Franciaország évi 500 milliárd dollárt kap gyarmataitól
HungaryFirst


Afrika nélkül Franciaországnak nem lenne történelme a 21. században...

A tegnapelőtt elhúnyt Jacques Chirac emlékére, aki azt mondta:

"Őszintén el kellene ismernünk, hogy a bankjainkban lévő pénz nagy része pontosan az afrikai kontinens kizsákmányolásából származik..." - nyilatkozta nemrég Jacques Chirac







Franciaország évi 500 milliárd dollárt kap gyarmataitól
HungaryFirst


Franciaország a gyarmataitól évi 500 milliárd dollárt kap - African Countries Still Pay Over $500 Billion as Colonial Tax to France Each Year

A tegnapelőtt elhúnyt Jacques Chirac emlékére, aki azt mondta: "Őszintén el kellene ismernünk, hogy a bankjainkban lévő pénz nagy része pontosan az afrikai kontinens kizsákmányolásából származik"- nyilatkozta Jacques Chirac, volt francia államfő.

Afrika nélkül Franciaországnak nem lenne történelme a 21. században...

Jelenleg 14 afrikai országot kötelez a gyarmati szerződésük arra, hogy devizatartalékuk 85 százalékát a francia központi bankba, és ezzel a francia pénzügyminiszter ellenőrzése alá helyezzék.

2014-es adatok szerint Togónak és még 13 másik afrikai államnak kell gyarmati adót fizetnie Franciaország számára.

Az ellenálló vezetőket vagy meggyilkolták, vagy eltávolították a pozíciójukból. Akik engedelmeskedtek, most a franciák pazar életmódját támogatják, mialatt a saját népük mélyszegénységtől szenved.

Franciaország csak papíron ismerte el gyarmatai függetlenségét. "Együttműködési megállapodást" íratott alá velük, melyben részletezte kapcsolatuk természetét, biztosította a frank, és a francia oktatási rendszer pozícióját az országokban, és meghatározta a katonai és a kereskedelmi preferenciáikat.

Ez az 1950-es évek óta érvényben lévő gyarmati paktum 11 főbb összetevőből áll.

1. Gyarmati adó fizetése Franciaország számára Az újdonsült "független" államoknak fizetniük kell a francia infrastruktúráért, melyhez a gyarmatosítás ideje alatt juthattak hozzá.

2. A nemzeti tartalékok elkobzása Az afrikai országok csakis a francia központi bankba helyezhetik letétbe monetáris tartalékaikat.

Franciaország már 14 állam nemzeti tartalékával gazdálkodik 1961 óta.

Kezeli Benin, Burkina Faso, Bissau-Guinea, Elefántcsontpart, Mali, Niger, Szenegál, Togo, Kamerun, Közép-Afrikai Köztársaság, Csád, Kongó-Brazzaville, Egyenlítői-Guinea és Gabon pénzét.

Évről évre mintegy 500 milliárd dollár gazdagítja ily módon a francia kincstárat. Az afrikai országok évente a pénzük 15 százalékához férhetnek hozzá. Ezen felül jogosultak kölcsön felvételére a kereskedelmi átlagkamatlábon alapuló kamattal. A kölcsön maximális értéke azonban nem lehet magasabb, mint az előző évi állami bevételük 20 százaléka. Ha az ország ennél több kölcsönt szeretne felvenni - a saját pénzéből - Franciaország megvétózhatja.

Őszintén el kellene ismernünk, hogy a bankjainkban lévő pénz nagy része pontosan az afrikai kontinens kizsákmányolásából származik...

- nyilatkozta nemrég Jacques Chirac, volt francia államfő.


Link


Európaiak uralják Afrikát





Európaiak uralják Afrikát


Dél-Afrikában a fehér emberek alkotta kisebbség a népesség csupán 10%-át teszi ki, mégis a régió közel 80%-át európaiak uralják területi és gazdasági értelemben egyaránt - annak ellenére, hogy egy centet sem fizettek érte. Valójában az afrikaiak csak vendégek a saját kontinensükön - írja Mawuna Remarque Koutonin béke-aktivista és a Silicon Africa szerkesztője.

Egy 2013-ban készült kutatás megkísérelte azon hagyományos elmélet megdöntését, hogy a nyugati országok segélyeken keresztül fecsérlik pénzüket Afrikába anélkül, hogy bármit is kapnának érte cserébe. A kísérlet sikert aratott: az eredmények fejére állították a hipotézist. Afrika közel 1,4 billió dollárt veszített 1980 és 2009 között a nyugat felé irányuló illegális pénzmozgásokon keresztül, amelyek magukba foglalják a korrupció által keresett pénzek áthelyezését, megvesztegetést, adócsalást, bűncselekményeket és a csempészáruk szállítását. Ez a veszteség 233-szorosa annak a 60 milliárd dollárnak, amit a nyugati országok állítólagosan évi segélyként nyújtanak Afrika számára.

Összességében az elmúlt 30 év alatt kiáramlott források Afrika jelenlegi GDP-értékével megegyezőek, és elsősorban olyan országok felelnek érte, mint Nigéria, Kongói Köztársaság, Elefántcsontpart, Egyiptom, Algéria és Líbia. A felmérés konstatálja, hogy az ilyen jellegű illegális pénzáramlások manapság gyorsan növekvőek és messze túlhaladják a kontinensre érkező pénzek összegét, ezáltal súlyosan aláásva az afrikai kontinens fejlődési lehetőségeit.

Sokan érvelnek a fejlett országok által nyújtott segélyek ellen arra hivatkozva, hogy ,,függőséget" okoznak. Csakhogy egy olyan helyzetben, ahol az európaiak brutális eszközök által olyan vezetőket támogatnak, akik segédkezet nyújtanak Afrika kizsigereléséhez, nem függőségről, sokkal inkább modern kori gyarmatosításról van okunk beszélni. E jelenségnek Franciaország az élvonalában jár.

Míg Afrika szakadatlanul küzdött azért, hogy felszabadítsa magát az európai kolóniák sorából, Franciaország minden követ és idegenlégióst megmozgatott annak érdekében, hogy mindezt megakadályozza: Az elmúlt 50 évben összesen 67 államcsínyt hajtottak végre 26 országban Afrika szerte, amelyekből 16 egykor francia gyarmat volt. Ez alapján a puccsok 61%-a frankofón Afrika területen történt.

Végül Franciaország a függetlenedés címszava alatt egyfajta gyarmati paktumot kötött 14 afrikai ország (Benin, Burkina Faso, Bissau-Guinea, Elefántcsontpart, Mali, Nigéria, Szenegál, Togo, Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Csád, Kongói Köztársaság, Egyenlítői-Guinea és Gabon) azon vezetőivel, akik számukra is alkalmasnak bizonyultak a feladatra, hogy törlesszék azokat a juttatásokat és felépített infrastruktúrát, amelyet a gyarmati időszakban kaptak Franciaországtól.

A paktum a mai napig érvényben van, számos kötelezettséget állítva az egykori 14 francia gyarmattal szemben. A paktum részben egyfajta ,,kötelező szolidaritásvállalás". A 14 afrikai állam helyzetében ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy minden egyes évben külföldi pénztartalékaik 65%-át, illetve további, pénzügyi kötelezettségekből adódó 20%-át a Francia Köztársaság kincstárába kell helyezniük a francia pénzügyminiszter és a francia központi bank ellenőrzése alatt. (1963-ban ez az éves adó megközelítőleg a gyarmatok állami költségvetésének 40%-át tette ki, ma éves szinten 500 milliárd dollárnak felel meg.)

Vagyis ez a 14 afrikai ország pénzének évente csupán 15%-ához fér hozzá; ha ennél többre van szüksége, akkor hitelként felveheti a saját pénzét Franciaországtól - természetesen a magas piaci kamatok mellett. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a francia állam a tartalékokból évente felvehető pénzösszegnek is határt szab, amelyet a ,,gyarmatország" előző évi állami bevételének 20%-án rögzítettek - ha ennél többre van szüksége az adott államnak, akkor Franciaországnak vétójoga van a kölcsönnel szemben.

A paktumnak szintén részét képezi a franciák elővásárlási joga minden természeti forrásra vonatkozóan, amit az egykori gyarmataik területén fellelnek. Ezen felül a kormányoknak a francia vállalatokat kell elsőként tekintetbe venniük a megnyíló lehetőségek esetén. Ennek következtében több afrikai országban is a franciák kezében vannak a főbb közszolgáltatások, mint a víz, áram, közlekedés, telefon vagy pénzügyi intézmények. Franciaországnak továbbá joga van, hogy a korábbi gyarmatterületeken saját érdekeinek védelméért katonailag behatoljon, és csapatait az országban táboroztassa. Cserébe az afrikai országoknak exkluzív jogot biztosítanak arra, hogy hadi felszereléseket és katonákat küldjenek Franciaországba kiképzésre, akik Franciaország szükségletei szerint rendelkezésre állnak - ahogy a 14 egykori gyarmat saját, otthon képződő hadseregének is tennie kell.

A szerződő országoknak ugyanis kötelességük szövetségre lépni Franciaországgal a paktumba foglalt ,,Védelmi Megállapodás" alapján háború vagy globális krízis esetén, és egyébként sem szövetkezhetnek mással, mint akit Franciaország engedélyez számukra.

Mindezek tekintetében a ,,vérző Afrika és élelmezett Franciaország" allegóriája nem túlzó, nem jelzésértékű, nem forradalmi. A valóság az, hogy akiket segítségül hívunk Afrika megsegítésében, nem érdekeltek a földrész feltámasztásában: minél lassabban lábadozik Afrika a gyarmati időszak romjaiból, annál tovább tudják kizsákmányolni azt, amire szükségük van Afrikából és az embereiből. Hisz öt évszázad elteltével, ha Európa valóban segíteni akart volna Afrikának, akkor Afrikának ma jobb formában kellene lennie.


Európaiak uralják Afrikát

Link


Itt az igazság: Európaiak uralják és zsigerelik ki Afrikát - A modern kori gyarmatosításban Franciaország élen jár gyarmati paktumaival

Link
Link


Kísérleti program indult az afrikaiak befogadásáért

Link


Európaiak uralják Afrikát






A gyarmatoktól a Charlie Hebdo-i terrorig












  
 
0 komment , kategória:  Média  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2019.08 2019. Szeptember 2019.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 22 db bejegyzés
e év: 253 db bejegyzés
Összes: 4843 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1325
  • e Hét: 4473
  • e Hónap: 44294
  • e Év: 222169
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.