Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Magyar szüretelőénekből lett Európa himnusza
  2019-09-08 19:00:55, vasárnap
 
 










MAGYAR SZÜRETELŐÉNEKBŐL LETT EURÓPA HIMNUSZA


Fellépésre készült a Magyar Dudazenekar, mikor Ifj. Csoóri Sándor megjegyezte: ,,egyszer eljátszhatnánk közösen az Örömódát is.." (..?) ..majd folytatta:

,,..ugyanis ez a mű egy magyar dal alapján született.., nézzétek meg a világhálón Barsi Ernő néprajzkutatót, mit is mond..."

hát én megnéztem ..

Link


..,rögtön nagyot néztem, aztán meg... utánanéztem...


Barsi Ernő nem kevesebbet állít, mint hogy Ludwig v. Beethoven műve, a mai európai himnusz, az ,,Örömóda" Kisfaludy Sándor ,,Magyar szüretelő ének" költeményéből, illetve annak változatából született. Ha találunk összefüggést, kapcsolatot az alkotók és a művek között, akkor joggal állíthatjuk, ismét a magyar kultúra gazdagította napjaink európai értékeit. Célunk, megismerni a két géniuszt és műveik létrejöttének körülményeit...

Az egész Európa által ismert dal, amelynek eredeti dallamára a Sümegen született és élt költő, Kisfaludy Sándor írt egykor szöveget. E szerint a dal összeköti Badacsonyt, Sümeget és Európát.







Az Örömóda és a Magyar Szüretelő Ének

Beethoven a IX. szimfóniája fináléját máshogyan képzelte el, mint a korábbiakat: meg akarta szólaltatni az emberi hangot, a kórust (Schiller szövegével). Ehhez a megfelelő refréneket, strófákat úgy kellett kiválasztania, hogy az egész szimfóniával harmonizáljon, s a fináléban az öröm csodálatos ajándékát ünnepelhessük.

Nagyon sokáig, évekig kutatta, mire rátalált Kisfaludy Sándor sümegi költő Magyar Szüretelő Énekére, melynek szövege és kottája 1816-ban Lipcsében jelent meg egy zenei lapban. A dal szintén a szeretetről, Szegedy Róza iránti reménytelen, ifjúi szerelemről szól (Himfy versek).

Az ének magyar népi dallam. Ősi magyar népi hangszer, a duda művelői őrizték meg.

Beethoven - a Schiller-vershez igazodóan - a finálé igényének megfelelően finomította a dallamot, és az ismétlésekkel érte el, hogy az öröm csodálatos kifejezője lett.

Beethoven tehát ismerte Kisfaludy művét, feldolgozta, zongorakíséretet írt hozzá, de ennek a dokumentuma csak 1941-ben jelent meg nyomtatásban a lipcsei Breitkopf & Hartel cég Ludwig von Beethoven - Neues Volkliederheft című kiadványában.

Európa himnusza egy magyar - egy sümegi - dallam alapján készült!







Évek óta foglalkoztatja a Sümegieket a kérdés, hogy vajon igaz-e, hogy az Örömóda valójában magyar dallam.

Az összes, ezzel kapcsolatos anyagot, a magyar Duda zenekar, Karakas Zoltán és Barsi Ernő részéről összejött információkat átbeszélték, Iván András csapata pedig összehozta a két dallamot. Azt hallgatva kiderül, hogy a kettő közös dallam. Tehát egy magyar népi dallam az Örömóda, annak szövegét pedig egykor Kisfaludy írta. Az lett Európa közös himnusza. Fusz János zeneszerző akadt rá a dalra, itt járva Magyarországon, 1815-ben. Nem ismerte a költeményt, az csak rövidítve került így egy bécsi újságba, ahol felfigyelt rá Beethoven. A zeneszerző népdalfeldolgozásai között megtalálható a szüretelő ének. Kisfaludytól csak a szöveg való, annak ellenére, hogy a költő zeneszerző is volt. Legyünk tehát büszkék rá, hogy Európa himnusza, amit emberek milliói énekelnek, magyar dallam. Külföldön élő magyarok is felfigyeltek rá, de a Beethoven által átírt zongoradarab és az eredeti dallam közti hasonlóságot Barsi Ernő mondta ki először, 1993-ban. Akkor azt állította, hogy Európa himnusza erre épül. 2015-ben egyértelművé tette ezt Rakos Miklós zenekutató zeneművész, Barsi Ernő tanítványa. Ő azt írta, hogy a magyar szüretelő ének verbunkos stilizálású dallam. Az adta a végső lökést Beethoven számára, amikor megszületett fejében a himnusz dallama.

Az Európai Unió létrejöttekor az alapító tagállamok elfogadtak egy közös indulót, egy európai ,,himnuszt", amely Beethoven alkotása, az Örömóda. Dallama letisztult, egyszerű, érzelemre ható, kellemes. Akárcsak a magyar népdalok.

A hasonlóság csupán a véletlen műve...(?) ... avagy a nagy géniusz igenis merített a magyar népdalkincsből, ahogy állítják zenetudósok? Barsi Ernő, zenetanár, kutató 1994-ben világít rá az Örömóda magyar vonatkozására. Kisfaludy Sándor, Sümeg városának szülötte volt az - állítja -, aki a ,,Magyar Szüretölő Ének" című népies dalával megihlette Beethovent. Állítása nem újkeletű, hiszen Szabolcsi Bence zenetudós már 1943-ban rámutat a dallam és a forma egyezésére a két zenemű között.

A sümegi Anna & Big Faces zenekar a két művet összerakta és egy stúdióban felvette, majd a szüreti fesztivál első estjén, a Kisfaludy vacsorán előadta a várcsárdában. Azt követően a szüreti ünnepségen is elénekelte a dalt a zenekar énekese.


Szüretelő ének, Örömóda

Link








Magyar szüretelő ének

A mulatságra, szüretre vonatkozóan csak a XVIII. század végéről tudósítanak a történeti emlékek, de bízvást feltehetjük, hogy öreg szokásokról beszélnek.E források egyike az úri szüretről ad számot. Kisfaludy Sándor - akinek szerelmi regénye Szegedy Rózával 1795-ben éppen egy szüreten veszi kezdetét - a ,,Csobáncz" című verses elbeszélésében így verselt a szüretről:

Bő, víg s népes volt Badacson
Az akkori szüretben:
Mozgott, hangzott az egész hegy
Fenn és alatt, kinn és benn.
Urai és asszonysági
Veszprím-, Somogy-, Szalának
Ifjai és leányai
Mindnyájan ott valának.

Durrogtanak a mozsarak,
Hogy a bércek ropogtak,
Kongtak a még üres hordók,
Az ostorok pattogtak.
Harsogtak a tárogatók,
A hegedűk zengének,
Szól a duda, tapsolt a tánc,
S a sarkantyuk pengének.

A nagysikerű ,,Himfy"-ből kilépve önálló életet kezdenek ,,A kesergő szerelem" (Buda 1801. 71. dal) alábbi versszakai, amelyeket Kisfaludy meg is zenésít, s ,,Magyar szüretelő ének" címen jelenik meg:

Édes, kínos emlékezet,
Oh Badacsony szürete!
Múlatságos gyülekezet,
Te rabságom kezdete!

Ott tudtam meg, ki légyen ő,
S mi légyen a szerelem;
Amor nyila miként sebző,
S mi az édes gyötrelem.

Nem úgy mentem, a mint jöttem;
Nagy különbség volt közöttem,
A ki valék az előtt,
S a ki lettem, látván őt.


(KIsfaludy Sándor: Magyar szüreti ének -a kotta ott van a martonvásári Beethoven múzeum falán:)


Barsi Ernő bácsi: Beethoven Örömódája és a magyar népdal

Link


Link


Link


A XIX. sz. egyik legjelentősebb szakmai kiadója, az ,,Allgemeine Musikalische Zeitung" (ÁltalánosZenei Újság) adja ki az 1816. március 13. számában német földön, Lipcsében.


Link








Örömóda, Beethoven a "IX. szimfónia" IV. tétele


Alig van még zenemű, amelyet olyan legendás tisztelettel övezne a hagyomány, mint Beethoven IX. szimfóniáját. Partitúráját Wagner lelkesen másolta. Debussy, aki egyébként nem fukarkodott éles, bíráló megjegyzésekkel Beethoven rovására, a IX. szimfóniáról tőle szokatlan, megindult csodálattal írt a La Revue Blanche c. folyóirat 1901. május 1-i számában. Se szeri, se száma a szimfóniáról szóló elemzéseknek, írásoknak. Csak oszthatjuk Debussy csodálkozását, ,,hogy ez a nagy szóhalmaz még nem temette maga alá a szimfónia zenéjét". Keletkezésének története egymagában is kész zenetörténeti tanulmány. Egy bonni barátja már 1793-ban azt írja Schiller feleségének, hogy Beethoven Schiller Óda az örömhöz című versének megzenésítésére gondol. Ettől kezdve a zeneszerző levelezésében, vázlatfüzeteiben fel-felbukkannak azok az utalások, témavázlatok, amelyek végül a szimfónia lassú beérésének útját jelzik.1808-ban komponált, op.80. Karfantáziáját már a IX. szimfónia utolsó tételére mutató előtanulmánynak szokták tekinteni. 1812-ben újra megjelenik vázlataiban Schiller Örömódájának kezdősora, majd 1815-ben a szimfónia második tételének kezdő témája. 1818-ban két szimfóniaterve foglalkoztatja. A szóbeli feljegyzés ,,egy régi hangnemű szimfónia" ,,ájtatos énekét" említi: ez a gondolat a kései a-moll vonósnégyes híres líd hangnemű tételében valósult meg. Az 1818-as feljegyzés ,,a fináléban, vagy már az Adagióban" tervezi az énekhangok belépését. 1822-ben egy nyilatkozata ismét ,,két nagy szimfóniáról" szól.
Végül az egy IX. szimfónia komponálásához az elhatározó indítást a londoni Filharmóniai Társaság megbízása adta 1822-ben. A megbízást Beethoven barátja, Ferdinand Ries közvetítette. Ugyanannak az évnek a végén jegyezte fel magának a zeneszerző ,,Finale" felírással, D-dúrban Schiller Örömódájának első sorát a szimfóniából jól ismert, végleges dallam kezdetével. A szimfónia partitúrája 1824. februárjában készülhetett el. Először Bécsben játszották 1824. május 7-én, Londonban csak a következő év március 25-én.

Forrás: A hét zeneműve: Ujfalussy József előadása (1982)







Összegzés...

Tény, hogy Kisfaludy Sándor és Beethoven kortársak voltak. Tudjuk azt is, hogy a német zeneszerző több évtizedes kapcsolatban volt a magyar kultúrával, annak elitjével. A korabeli újság (Musikalische Zeitung) kiadta Kisfaludy művét magyarul, németül, kottával és a lényeg, hogy sok-sok évvel később egy kiadványban zongorakísérettel, amit Beethoven szerzett! Tehát vitathatatlan, hogy ismerte a magyar polihisztor művét. (Beethoven számos népdalt ismert, hiszen sok feldolgozása látott napvilágot.) Lásd alább (a keretek ,,kihúzásával" nagyítható):

Lásd Link 7 oldala:
Link


Forrás: Barsi Ernő, Múzeumi füzetek 2. Sümeg, 1994. - Kisfaludy Sándor dalban, muzsikában


További tény, hogy Beethoven az ,,Örömódát" teljesen süketen írta meg. Zenei nagyságát igazolja, ám a magyar kultúrával kötött örök barátságát támasztja alá a mű általa választott dallama... Ahogy Ifj. Csoóri Sándor fogalmazott: a két mű dallamvezetésének hasonlósága vitathatatlan. Az óda két egységből áll. Az első sor 2. fokra -, illetve a második sor első fokra történő lezárása jellegzetessége a magyar népdaloknak.A második egység pedig egyszerűen a magyar pásztorok által megőrzött virtuóz duda improvizáció (apraja) feldolgozott változata.

Célunkat elértük, hiszen megvizsgálva az alkotók életét, a műveket, a korabeli leírásokat választ kapunk kérdésünkre. Igen, igaza van Barsi tanár úrnak. Az Európai Unio himnusza, Beethoven műve, az ,,Örömóda" - Kisfaludy alkotásának egyik örökbecsű utódja.

Link








Barsi Ernő bácsi: Beethoven Örömódája és a magyar népdal

Link



Szüretelő ének, Örömóda

Link



Beethoven IX. szimfónia - örömóda

Link



Link












 
 
0 komment , kategória:  Hazánk - otthonunk  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2019.08 2019. Szeptember 2019.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 22 db bejegyzés
e év: 253 db bejegyzés
Összes: 4824 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 220
  • e Hét: 1716
  • e Hónap: 18860
  • e Év: 156232
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.