|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
|
|
2019-10-30 07:49:30, szerda
|
| |
| |
Kicsiny maradtam, szótalan
Só szerettem volna lenni, hogy
benned is zamattá váljon:
édes ízű gyümölccsé hitem,
és a szíved reá találjon.
Arra, akit én szolgálok,
aki fűszerezi életem:
reménnyel, hittel, bizalommal,
s aki erőt ád énnekem.
Mosoly szerettem volna lenni,
ami téged is felderít,
fárasztó utad homályából
felvillan olykor, s bátorít.
Vagy kéz szerettem volna lenni,
ami kísér, s ha elesel,
erősen megfog, simogat,
s feddő szó nélkül felemel.
Vagy fény szerettem volna lenni,
ragyogni, mint a csillagok,
utat mutatni mindenkinek,
s látod? Még gyertya sem vagyok.
Az a szikra, ami bennem ég,
olyan parányi fénysugár, hogy
nem gyúlt lángra, jól tudom,
jól tudom, hogy az én hibám.
- Ne vess meg azért, mert így van,
hogy kicsiny maradtam, szótalan.
De tudod: a hallgatásnak
olyan nagyon-nagy súlya van.
- Csak imádság maradtam érted,
csendes szívvel könyörgő testvér:
ez az osztályrészem nékem,
és ez mindennél többet ér.
Páskulyné Kovács Erzsébet
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-10-30 07:34:30, szerda
|
| |
| |
,,Nincs nagyobb örömöm annál, mint amikor hallom, hogy az én gyermekeim az igazságban járnak," 3János 1,4
János apostol nyilván ismerte azt az örömöt, amit akkor érzünk, ha személyesen megnyertünk valakit Isten számára. Végtelen boldogságot jelent, ha valakit az Úr Jézushoz vezethetünk. János számára azonban még ennél is nagyobb öröm volt az, amikor látta, hogy hitben gyermekei növekedtek, és állhatatosan megmaradtak az Úr mellett.
Dr. M. R. DeHaan írta: ,,Szolgálatomban volt egy olyan időszak, amikor gyakran mondogattam: 'A keresztyén ember legnagyobb öröme, ha valakit Jézus Krisztushoz vezethet.' Az évek során azonban megváltozott ezzel kapcsolatos véleményem... Hiszen oly sokan voltak, akik fölött először örültünk, amikor bizonyságot tettek, akik azonban hamarosan elbuktak, és fekve maradtak az útszélen. Akkor örömünket mély szomorúság és gond váltotta fel. De ha évekkel később visszatérek valamelyik helyre, és látom, hogy az egykor megtértek hogyan növekedtek a kegyelemben és jutottak előbbre az igazságban - nos, ez a legnagyobb öröm."
Mikor LeRoy Eimset megkérdezték, mi okozza az életben a legnagyobb örömöt, azt felelte: ,,Az, ha az az ember, akit Jézus Krisztushoz vezettünk, belsőleg növekszik, és az Úrnak odaadó, gyümölcstermő, érett tanítványává fejlődik, aki másokat is Krisztushoz vezet, és segíti is őket a hitélet útján."
Nincsen abban semmi csodálatos, hogy ez adja a legnagyobb örömöt. Mert a lelkinek éppenséggel megvannak a párhuzamai a természetes életben. Nagy öröm, ha gyermek születik, de belsőleg nyugtalanít a kérdés: ,,Mi lesz ebből a gyermekből?" Milyen boldogok azután a szülők, ha gyermekük felnövekszik és kiváló jellemű, rendkívül tehetséges felnőtté lesz. Ezt olvassuk már a Példabeszédek 23,15-16-ban is: ,,Fiam, ha bölcs a szíved, örül az én szívem is. Vigad a bensőm, ha ajkad őszintén szól."
Mindebből azt a gyakorlati tanítást vonhatjuk le, hogy sohase érjük be a felszínes szolgálattal. Ha olyan hitbeli gyermekeket szeretnénk, akik az igazságban élnek, akkor nekünk is készségesen oda kell áldoznunk értük életünk egy részét, és ez megkívánja tőlünk, hogy imádkozzunk értük, tanítsuk, bátorítsuk, tanácsoljuk és intsük őket.
William MacDonald |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-10-30 07:26:10, szerda
|
| |
| |
,,Majd tovaszáll viharként és elborul és bűnbe esik; ő, kinek Istene az ő hatalma." (Hab 1,11)
Mikor az igazság zsarnokai és ellenségei azt látják, hogy ők szerencsések, a kegyesek pedig szerencsétlenek, de közben nem tudják, hogy az üldözöttek Istene és ügye igaz és Istentől való, ahogy ez Krisztussal és minden szenttel történt, elmennek mellette és szitkozódva így szólnak: - Hol van hát a te Krisztusod? Segítsen neked! - De sivár végük lesz és bizony savanyú mustár fog kikelni ott, ahova mézet vetnek el. Hiszen Isten, mivel őt ítéleteiben és műveiben nem félik, és magukat meg nem alázzák, engedi őket bátran elindulni, szerencsében és áldásban bővelkedve, de bölcsességükben és vélekedésükben oly bolonddá teszi őket, hogy bűneiket teljességre viszik, és megkeményednek, mígnem eljön az óra, amikor úgy bánik velük, mint a babiloniakkal, a zsidókkal és minden zsarnokokkal. Ugyan hol vannak azok, akik Krisztushoz így szóltak: - Bízott az Istenben; mentse meg most őt" -? Hol van istenük, akit győzelmesnek hittek? Krisztus megmaradt. Ők azonban széjjelszóródtak és szétröppentek, mint por a szántóföldön.
Luther Márton |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
2019. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
412 db bejegyzés |
| e év: |
7854 db bejegyzés |
| Összes: |
35932 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 4960
- e Hét: 11206
- e Hónap: 40518
- e Év: 228320
|
|
|
Offline
