|
2019-11-28 05:59:40, csütörtök
|
| |
| |
Két éve a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum tudományos és kulturális folyóirata a Moson Megyei Műhely, mely korábbi kiadójával hosszú időre tekint vissza a városban, még ha volt is egy ötéves kihagyása.
Mindenesetre a folytonosság biztosítása céljából készült egy összevont szám 2012-2017, melynek bemutatója a múzeum Cselley házában volt 2017. május 17-én.
A 2018-as szám 2019. novemberében jelent meg és a Győri Könyvszalon keretében mutatták be, 15-én, pénteken a Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében.
Mindkét új folyóirat megvan nekem, s a bemutatóikon is voltam.
Ahogy a régi MMM-ek is megvannak, egyrészt a helytörténeti gyűjteményem miatt, másrészt több írásom megjelent bennük az elmúlt évek során, s bemutatóikon magam is szerepeltem.
Külön figyelemmel voltam és vagyok is tehát erre a folyóiratra, melynek két utolsó száma mind küllemében, mind tartalmában teljesen új irányt vett, de 1956, azért mindkét számba bekerült.
A 2012-2017-esben Szalay Balázs csornai középiskolai történelem tanár köszöntője olvasható Nagy Miklós: Óvári gazdászok és tanáraik az 1956-os forradalomban: Visszaemlékezések és kordokumentumok c. könyvének bemutatója alkalmából.
A 2018-asban Szakolczai Attila ( főlevéltáros, Budapest Főváros Levéltára, Bp.) A vidéken történtek hozzájárulása a forradalom átmeneti győzelméhez c. tanulmánya és Erdős Kristóf (tudományos kutató, Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Bp.)
,, amit végzek, magyar református papi kötelességemnek tartom" - Gulyás Lajos református lelkipásztor ( 1918-1957) közéleti és politikai tevékenysége c. tanulmánya.
Örülök, hogy mindegyikben olvasható 1956-ról egy-egy írás, de ez nem mentesíti a múzeumot attól a kötelezettségétől, hogy a 2016-ban rendezett 1956-os konferenciájáról nem adott ki konferencia kötetet, holott arra az emlékévi pályázaton támogatást nyert.
Miért lenne fontos ez a konferencia kötet?
1. 2006-ban, az 50. évfordulón jelent meg '56-os különszám a Moson Megyei Műhely keretében.
A 60. évfordulón is szükséges és lehetséges '56-os külön kiadványt felmutatnia a városnak. És legalább minden tíz évben minimum.
2. Olyan előadók és előadások írott változatát tudhatná magáénak a város, ami elismerésre, büszkeségre adna okot az emlékezet méltó megőrzésében.
3. A múlt átörökítése érdekében egyetlen egy írott lehetőséget sem szabad kihagynia a városnak. Az utánunk jövő nemzedékeknek nem lesz miből tájékozódniuk. A felelősség a jelené.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
