|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
|
|
2020-02-24 20:10:06, hétfő
|
| |
| |
Hitben kiállta a próbát
,,Amikor eljutottak arra a helyre, amelyet Isten mondott neki, oltárt épített ott Ábrahám, rárakta a fadarabokat, megkötözte a fiát, Izsákot, és föltette az oltárra, a fadarabok tetejére... és már fogta a kést..." (1Móz 22,9-10)
Az éjszaka folyamán Ábrahám úgy határozott, hogy engedelmeskedni fog. Korán reggel fölkelt. Ez elég különös, mert azt várnánk, hogy rettegve néz az új nap elé. Úgy tűnik azonban, hogy csak egyvalamitől félt, mégpedig attól, hogy meggondolja magát. ,,Ábrahám fölkelt reggel."
És itt annak részletes leírása következik, amit Ábrahám tett, miután felkelt. (Ez megint különös egy olyan írótól, aki általában mellőzi a részleteket.) Előttünk áll Ábrahám, amint felnyergeli a szamarat, maga mellé veszi a szolgákat, fát hasogat, hívja Izsákot. Csaknem olyan ez, mint egy film. A kamera ,,közelképet" készít mindezekről az eseményekről. És amikor Ábrahám a háromnapos út végére ér (micsoda lehetőség arra, hogy meggondolja magát!), hasonló gondos felsorolást kapunk a 9. és 10. versekben - ezt idéztük a lap tetején - arról, ahogy megépíti az oltárt, elrendezi a fát, megkötözi Izsákot, lefekteti, és nyúl a késért.
Ezek a kicsiny részletek egyszerre csak fontossá válnak, és mindent meg kell jegyezni. Amikor így lépésről lépésre megteszi az előkészületeket, azt mutatja meg Ábrahám, hogy komolyan gondolja: megy, engedelmeskedik, azaz ,,rálép az engedelmesség főútvonalára". Semmit nem ér az elhatározás, amit nem váltunk engedelmesen tettekre. A nagy döntéseket követniük kell az engedelmesség kisebb és nagyobb tetteinek. Vannak emberek, akik szerint a hit nagy szavakat jelent a tettek részletezése nélkül. Amikor Jakab, Isten szolgája ismeretségbe került ilyen emberekkel, ezt írta: ,,Ábrahám a mi atyánk nem cselekedetekből igazult-e meg, amikor fiát, Izsákot felajánlotta az oltáron?" (Jak 2,21)
Ketten mentek fel a hegyre. A fiú súlyos teherként vitte a fát. Saját maga feláldozásához. Az apa meg a kovakövet (a tűz csiholásához) és a kést. ,,Így mentek ketten együtt." Ez volt a legékesebben szóló hallgatás, amit valaha is feljegyeztek.
Napi gondolat
Gondold végig, vajon hogy tesz téged Isten próbára. Mit tanulhatsz Ábrahám próbatételéből, amit alkalmazni tudsz élethelyzetedre?
Andrew Kuyvenhoven |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-02-24 19:38:28, hétfő
|
| |
| |
,,János ugyan nem tett semmi csodát, de mindaz, amit János Őfelőle mondott, igaz volt" (Jn 10, 41).
Talán nagyon elégedetlen vagy önmagaddal. Nem vagy zseni, nincsenek különleges ajándékaid és észrevehetetlen vagy, amikor különleges képességek kerülnek előtérbe. A középszerűség, úgy tűnik, mértéke a te létezésednek. Egyetlen napod sem kiemelkedő, mindegyik egyforma, és hiányzik belőlük az izgalom. Mégis ennek ellenére nagyszerű életet élsz.
Bemerítő János sohasem vitt véghez csodát, de Jézus ezt mondta róla: ,,Asszonytól születettek között egy sem nagyobb" (Lk 7,28). Az volt a küldetése, hogy ,,bizonyságot tegyen a világosságról" (Jn 1,8), és ez lehet a te küldetésed és az enyém is. János elégedett volt azzal, hogy csupán egy hang, ha azáltal az emberek Krisztusra gondoltak.
Légy kész arra, hogy csupán egy hang legyél, amely hallható, de nem látható, vagy egy tükör,
amelynek tükrét a szem nem láthatja, mert a Nap ragyogó dicsőségét adja vissza. Légy kész
arra, hogy enyhe szellő legyél, amely közvetlenül hajnal előtt keletkezik, ezt mondva:
,,Itt a hajnal! A hajnal!"- és aztán eltűnik. Végezd a legmindennapibb és legjelentéktelenebb feladatokat, tudva azt, hogy Isten látja. Ha nehéz emberekkel élsz együtt, nyerd meg őket szeretet által! Ha valaha valami nagy hibát követtél el az életben, ne engedd meg, hogy elfelhőzze életed többi részét, hanem azt titokban szívedbe zárva, fogadd el, hogy erőt és jellemet kölcsönöz neked !
Több jót teszünk, mint gondolnánk. Amiket ma cselekszünk - legyen az magvetés vagy egyszerűen az igazság ismertetése Krisztusról -, arra az emberek egy napon úgy fognak hivatkozni, hogy az volt az első hatás, ami őket a Krisztus felől való gondolkodásra késztette. Részemről elégedett leszek azzal, ha nem helyeznek, valami nagy sírkövet a sírom fölé, de egy napon egyszerű emberek gyülekeznek oda, ahova eltemettek, és ezt mondják: ,,Jó ember volt, soha nem tett semmi csodát, de szólt nekem Krisztusról, akit személyesen is megismertem." ( George Matheson )
Az elrejtettek
Zöld fűszálak a lágy földből
Tavaszkor épp úgy törnek föl,
Mint hírnökei a nyárnak
S az átható illatárnak -
A mélységből.
Jöjjetek föl ragyogásban
És szemünk csodálatában:
Májusvirág, rózsa, nárcisz
Meg ezer sok más virág is -
A mélységből.
Nincsenek-e olyan tettek,
Mik nem látva is teremnek,
A zöld rügyből kipattanva -
Önzetlenül diadalra
A mélységből?
A hit fehér virágai
Megtanítanak ragyogni.
A szeretet gazdagsága
Az Úr feltárult jósága -
A mélységből.
Istentől kapott megbízás
Az embernek és hivatás,
Hogy valamit másnak adhat,
És krisztusi illat árad
A lelkéből.
Bár itt lent is már látható,
Hogy mit tesz a Mindenható.
Ám ha neki szolgálsz hűen,
Ő megáld ezerszeresen
Fönt a mennyben.
Isten az Ő legértékesebb munkásait az ismeretlen tömegből hívja elő [lásd Lk14,23].
L. B. Cowman
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2020. Február
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
184 db bejegyzés |
| e év: |
3633 db bejegyzés |
| Összes: |
35935 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 569
- e Hét: 12280
- e Hónap: 41592
- e Év: 229394
|
|
|
Offline
