Belépés
kalmanpiroska.blog.xfree.hu
Minden kegyelem. Kovács Kálmán
1968.04.24
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Emberi napraforgók
  2020-02-28 19:55:49, péntek
 
  ,,Vigyük fel a dicséret áldozatát mindenkor Istennek!" (Zsid 13,15)

Amikor egy városi misszionárius megbotlott egy sötét lakás bejárati folyosóján levő szemétkupacban, valaki ezt mondta: ,,Te vagy ott, drágám?" A férfi gyufát gyújtva meglátta a szegénységet és a szenvedést, majd szentekhez illő bizalommal és békességgel tudomásul vette. Csöndben, megindító tekintettel, ébenfába vésve, egy fekete, viharvert női arc ráncai jelentek meg előtte. Valaki egy kegyetlenül hideg, februári éjszakán rozoga ágyon fekszik, nincs tűz, nincs meleg és nincs fény. Mivel nem reggelizett, nem ebédelt, nem vacsorázott, úgy tűnik, nincs semmije, csak ízületi gyulladása és hite Istenben. Senki sem juthat messzebb a kényelmes körülményektől, mégis ezt a kedvenc énekét játszotta valaki a háttérben:

Senki nem ismeri bajomat,
Senki más, csak Jézus;
Ő elhárítja a gondokat -
Énekeld: Glóri, halleluja!

Néha fönt vagyok, néha mélyen,
Ámde kérem Jézust,
Ő betölti minden szükségem.
Énekeld: Glóri, halleluja!

Már senki nem tudja örömemet,
Senki más, csak Jézus!
Ő csodálatos úton vezet -
Énekeld: Glóri, halleluja!

,,Mindenütt szorongatnak, de össze nem roppantanak, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe, üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak, letiportak, de nem elveszettek" (2Kor 4,8-9). Ezekre a fenséges bibliai szavakra van szükség, hogy kifejezzük ennek az idős, fekete hölgynek az örömét.
Emlékszel-e Luther Márton szavaira, amint halálos ágyán feküdt? Gyötrelmei között így prédikált: ,,Ezek a fájdalmak és bajok olyanok, mint a nyomdászok betűi. Amikor rájuk tekintünk, csak hátulról látjuk azokat, és nem látszik semmi értelmük és jelentésük. De odafönt, amikor az Úristen kinyomtatja eljövendő életünk történetét, rájövünk, hogy az egy csodálatos olvasmány." Mégsem kell egészen odáig várnunk. Pál apostol egy hajó fedélzetén járkált egy viharzó tengeren, amikor így bátorította a megrémült hajósokat: ,,Ne veszítsétek el a reményt!" (Csel 27,22)
Pál, Luther Márton és az említett, fekete asszony mind emberi napraforgók voltak, keresve és látva a fényt a sötétség világában. (William C. Garnett)

L. B. Cowman
 
 
0 komment , kategória:  Áhítatok  
Isten szeretete
  2020-02-28 19:50:33, péntek
 
  Isten szeretete

Isten minket úgy szeretett,
Hogy a mennyből drága Fia
- Miérettünk - emberekért
Dicső trónját oda hagyta.

Lejött közénk áldozatul,
Hogy mindenki ki Őt elfogadja,
Drága vérével megváltsa,
Legyen üdve, nyugodalma.

Eltűrt értünk gúnyt, szenvedést,
Felvevé bűneink terhét
Szeretetből, önzetlenül
- Értünk ontá drága vérét.

Örvendjen az egész világ,
Nem kell félni mi lesz velünk;
Van reménység, szabadulás,
Jézussal mink bizton leszünk!

Vajda Pálné
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Köszönjük!
  2020-02-28 19:46:33, péntek
 
  Köszönjük!

Köszönjük, hogy úgy szerettél:
Értünk e világra jöttél:
Hogy a bűntől megments minket;
Felüdítsed, felemeljed
A mi ellankadt szíveinket.

Köszönjük a napi áldást,
Mindennapi kenyerünket;
Otthonunkat, és hogy nékünk
Adtál erőt mindennapon,
- munkáinkban segedelmet.

Köszönjük az áldozatot;
Értünk ontott szent véredet:
Hogy bennünket bűnösöket;
Nem engedtél, hogy a bűnben
Mi elvesszünk Tenélküled !

Vajda Pálné
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
A forráshoz értem
  2020-02-28 19:37:09, péntek
 
  A forráshoz értem

Sötét éjszakában botorkált a lábam,
De a mennyei fény, célhoz vezetett.
Szomjas volt a lelkem s a Forráshoz érve,
Az Élet itala megelégített.

Teljes volt örömöm, mert ott örök a fény;
A forrás vize ki sose apad.
Gond, gyász, fájdalom és keserű csalódás,
A vándor szívéből ottan elmarad.

Azt hittem akkor, hogy e drága kincsemet
Szabadon másokkal megoszthatom,
S boldog örömmel fogadja a szomjazó,
Ha e forrást neki majd megmutatom.

Ó de nem így történt, mert a szomjas ember
Italába Sátán már mérget kevert,
S az Élet italát nem kívánja többé,
S szemére rávonta már a bűnlepelt.

Szóltam szelíd hangon, s hangosan kiáltva:
Megfáradt, szomjazó, bűnös emberek,
Ne csüggedjetek el, jöjjetek ide mind,
S az Élet-italból ingyen vegyetek!

Ingyen kínáltam, mert én is ingyen kaptam.
Éppen ezért sokan nem hittek nekem.
De piciny lámpásommal az eltévedőt,
A sötét éjszakában, tovább keresem.

Vajda Pál
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
A nevetés
  2020-02-28 07:49:24, péntek
 
  A nevetés

,,Boldog, aki hitt, mert beteljesedik minden, amit az Úr mondott neki." (Lk 1,45)

Mindig kétféle nevetés lesz a világon Krisztus születését illetően, mely esemény hitünk középpontja és a Biblia szíve. A hitetlenség cinikus nevetése tartós, akárcsak a rossz zene. Isten irgalmazzon azoknak, akik hangosan kikacagják, vagy udvariasan megmosolyogják Szűz Mária és a gyermek történetét. De a másik fajta nevetés, a beteljesült ígéretre vonatkozó nevetés is folyton zeng.
Ez a nevetés annak a hangnak a visszhangja, amely először Ábrahám sátrában volt hallható, ahol két öregember bámulta csecsemőjét. ,,Izsák" - mondták. ,,Nevetés". Isten megtette azt, ami lehetetlen.
Az ígéret egy fiúról, amely oly gyakran ismétlődött meg a gyermektelen Sárának, az idő teljességében Máriának hangzott el. Ez emberileg ismét lehetetlen volt: ,,Hogyan lehetséges ez, mikor én férfit nem ismerek?" De amikor az angyal a Magasságos erejéről kezdett el beszélni Máriának, ő hittel meghajolt, és elfogadta az áldást. Mária elénekelt egy zsoltárt, mielőtt bölcsődalt énekelt volna. ,,Magasztalja lelkem az Urat, és az én lelkem ujjong Isten, az én Megtartóm előtt."
Mária rokona volt Erzsébet, aki túl öreg volt ahhoz, hogy gyermeke szülessen. Ezért Isten megmutatta neki, hogy ő Isten, és hogy az üdvösség, amit hozott a világba, kizárólag az ő műve. Így hát Mária énekelt, Erzsébet pedig nevetett. Ami meg Zakariást illeti, nos, ő eleinte nem tudta elhinni, hogy ilyen csodák történnek majd, annyi idővel Ábrahám és Sára napjai után. De mihelyt Isten újból megengedte neki, hogy szóljon, csatlakozott az éneklő és nevető kórushoz, dicsérve Istent, aki megemlékezett ,,arról az esküről, amellyel megesküdött atyánknak, Ábrahámnak".
Visszük hát tovább keresztünket, a hit főútvonalán. Az az öröm, amely az 1Móz 21-dik részében kezdődött el, és az a nevetés, amelyben oly gazdag a Lk 1. és 2. fejezete, egy napon vég nélkül harsogni fog. ,,Ha majd mindenki bizonyságát látja, hogy az ígéret nem hangzott hiába."

Napi gondolat
Olvasd el ,,Mária énekét" (Lk 1,46-55), és legyen ez a te saját, Istennek szóló éneked.

Andrew Kuyvenhoven
 
 
0 komment , kategória:  Áhítatok  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2020.01 2020. Február 2020.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
242526272829 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 184 db bejegyzés
e év: 3633 db bejegyzés
Összes: 35918 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2423
  • e Hét: 15997
  • e Hónap: 27872
  • e Év: 215674
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.