|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
|
|
2020-03-21 14:48:11, szombat
|
| |
| |
A magyar költészet talán legkiemelkedőbb alakja, Petőfi Sándor (1823-1849) így fogalmaz a költészetről:
Oh szent költészet, mint le vagy alázva,
Miként tiporják méltóságodat
Az ostobák, s ép akkor, amidőn
Törekszenek, hogy fölemeljenek.
Azt hirdetik föl nem kent papjaid,
Azt hirdetik fennszóval, hogy terem vagy,
Nagyúri, díszes, tündöklő terem,
Hová csupán csak fénymázas cipőkben
Lehet bejárni illedelmesen.
Hallgassatok, ti ál hamis próféták,
Hallgassatok, egy szótok sem igaz.
A költészet nem társalgó-terem,
Hová fecsegni jár a cifra nép,
A társaság szemenszedett paréja;
Több a költészet! olyan épület,
Mely nyitva van boldog-boldogtalannak,
Mindenkinek, ki imádkozni vágy,
Szóval: szentegyház, ahová belépni
Bocskorban sőt mezítláb is szabad.
(A költészet)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-03-21 12:47:42, szombat
|
| |
| |
MÁRCIUS 21-ÉN A KÖLTÉSZET VILÁGNAPJÁT ÜNNEPELJÜK
Reményik Sándor: Írjad poéta
Írjad poéta!
Ha csügged a lelked,
Nehezül a szárnyad,
Ha rajtad a kétely
Zsibbasztón elárad:
Írjad csakazértis!
Ne kérdezd; mi célból?
Ne kérdezd: mi végre?
Nem tudod te, hol vár,
Éppen terád hol vár,
Egy lélek ínsége.
Egy lélek éhsége,
Egy szív szomjúsága:
Megenyhül a lelked
Egy rebbenésére,
Egy színes szavára.
Írjad poéta,
Írjad csakazértis!
Nem tudod te, mit tesz
A szavad hatalma,
Hova mindenüvé
Vagyon bejáratja,
Ismeretlen ajtók
Nyílanak meg néki,
Hova nem is szántad,
Oda fog betérni.
Nő a jelentése,
Mint a folyam, árad,
Távol szerelmeket
Himbál, hajókáztat,
Ismeretlen partok
Intenek feléje,
Szélvészként belekap
Vitorlák vásznába
Lobogók selymébe.
Szertezúg, szétárad
Világ minden táján,
Míg te nem is sejted
Magányod szomorú,
Szép Szent-Ilonáján.
Írjad poéta,
Írjad csakazértis!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-03-21 12:36:05, szombat
|
| |
| |
Március 21. Ma van az Erdők Világnapja
Wass Albert: Az Angyalok Tisztása
Amikor az erdőre kimégy, figyelve lépj, és lábujjhegyen.
Mihelyt a fák alá belépsz, és felrebben előtted az első rigó:
akkor már tudnod kell, hogy az erdő észrevett.
Ha megállsz egy pillanatra, hallani fogod a szellőt,
ahogy a fák között tovaoson.
Te már tudod, hogy ezt a szellőt
az angyal rázta elő, köpenye ráncaiból.
Ha jól figyelsz, a manókat is hallhatod:
surrannak, matatnak itt-ott a sűrűben.
Sok dolguk van, igyekezniök kell.
A virágokat is láthatod majd,
és minden virág kelyhéből egy tündérke les rád.
Figyelik, hogy rontó-ember vagy-e? Azoktól félnek.
De te látó-ember leszel, és a tündérek ezt hamar felismerik.
Kiülnek a virágok szirmaira, és kedvesen reád kacagnak.
De akkor a patakot is meghallod, ahogy neked mesél,
csodálatos meséket az erdőről. . .
Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul,
s egyszerre csak kilépsz az Angyalok Tisztására.
Nem is tudod, hogy ez az, mivel az angyalokat
nem láthatja a szemed.
Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép.
És megállasz. És abban a pillanatban megnyílik a szíved
és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek,
egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szívedbe.
A legnagyobb kincseket, amiket
ember számára megteremtett az Isten.
A jóságot, a szeretet és a békességet.
Te minderről semmit sem tudsz akkor.
Csak annyit hallasz, hogy a madarak
nagyon szépen énekelnek körülötted,
és a patak nagyon szépen mesél.
Csak annyit látsz, hogy nagyon szép az erdő.
A fák, a virágok, a fű, a moha,
a magas kék ég és rajta az a nagy, csillogóan fehér felhő,
amelyiken a Jóisten ül, bárányfelhőket pöfékel nagy kék
pipájából, és jóságosan mosolyog.
Csak, amikor visszatérsz újra az emberek közé,
a rontó-emberek és a gyűjtő-emberek közé,
és hiába gonoszak hozzád,
te mégis jóval viszonozod gonoszságukat,
szeretettel vagy mindenki iránt,
és az élet legsúlyosabb perceiben is
derű és békesség van a homlokodon:
csak akkor látják meg rajtad,
hogy az Angyalok tisztásán jártál, kedvesem.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Jeles napok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-03-21 12:30:25, szombat
|
| |
| |
Egy élet
Bérházunk komor udvarába naponta megérkezik egy fehér galamb. A környéken sosem látni ilyen galambot, csak csuffadt verebeket és balkáni gerléket. Nem is értem, hogy ez a fehér galamb, miért pont ide repül.
Itt nincsenek szép zöld fák, nem nyílnak a virágok. Nincs itt semmi vonzó, sem embernek, sem madárnak. De a galamb valamiért minket választott, és délelőttönként büszkén tollászkodik a kopott gangon, majd rátelepszik a korlátra, és azon lépked magabiztosan.
Sóvár irigység van a lelkemben, hogy neki nem kell félni a zuhanástól, és ha úgy akarja, bármikor elszállhat. Mégis szeretem ezt a madarat. Szeretem nézni az ablakból. Szeretem tudni, hogy él.
Kaczvinszky Barbara
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: IDÉZETEK,Mondák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-03-21 09:14:42, szombat
|
| |
| |
Kedves EMBEREK!
Egy hónappal ezelőtt még nem gondoltuk, hogy rövid időn belül felfordul a világ megszokott rendje.
Most már egyre több emberben tudatosult, hogy nagy a baj, és még nagyobb lehet, ha humorizálva, becsukott szemekkel és fülekkel akarunk továbblépni.
Senki nem lát a jövőbe, hogy az elkövetkező időben milyen sors vár az emberekre, a Földünkre. Talán ez a drasztikus figyelmeztetés észhez térít bennünket. Felébredünk.
Tudatosul bennünk, hogy nem az ember a leghatalmasabb a világmindenségben.
Egy pillanat alatt sebezhetővé , semmivé válhatunk.
Az elcsendesedés napjai, hetei várnak ránk. Ez az az idő, amikor még talán nem késő, hogy újra fontosak legyenek a régi alapértékek, erkölcsi normák, igazságok, amit a modern világhoz való alkalmazkodásban, a nagy rohanásban apránként elveszítettünk. Újból vissza kell találnunk a helyes útra.
Egyre jobban egymásra vagyunk, leszünk utalva. Ez pedig csak szeretetteljes környezetben lehet.
A dühös acsarkodást, az egymás iránti gyűlölködést száműzni kell az életünkből. Az évtizedek, évszázadok alatt ,,elhagyott" szeretetet most megtalálhatjuk, magunkhoz, magunkra ölthetjük.
Csak úgy tudunk a szakadékból visszajutni a zöldellő, madárcsicsergéstől hangos, éltető napfényű Földre, ha újból igaz, lelki emberekké válunk.
Amikor meghalljuk a szívünk és lelkünk hangját.
Akkor minden nagy világtragédiát képesek leszünk túlélni.
Így a Földanya áldásait, kincseit unokáink és leszármazottjaik is élvezhetik majd a jövőben.
Isten áldása legyen rajtunk!
Szeretettel: D. Kiss Manyi
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Egészség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
2020. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
304 db bejegyzés |
| e év: |
4200 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2931
- e Hét: 13136
- e Hónap: 52748
- e Év: 281685
|
|
|
Offline
