|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
2020-04-17 18:50:09, péntek
|
|
|
"Eljön majd a nap, amikor senki szava sem tud majd letörni. Akkor már erős leszel. Nem fog érdekelni, hogy ki mit mond, hiszen egyetlen dolog lesz biztos számodra: méghozzá az, hogy neked mi az igaz..
Benned mi van, számodra mi jó, meg neked mit jelent. Történhet bármi, te biztos leszel annyira magadban, hogy lásd, mi a te utad, és mi az, aminek köze nincs hozzád."..
(Oravecz Nóra)
|
|
|
0 komment
, kategória: FÓKUSZBAN "A NŐ" |
|
|
|
|
|
2020-04-17 13:57:09, péntek
|
|
|
"A nőnek tudnia kell, hogy az élet nem mindig édes, de a keserű is elviselhető.
A nőnek tudnia kell, hogy a stílus a tekintetben van, a ruha mindig másodlagos.
A nőnek tudnia kell, hogy nem számít a körülmény, mindig teremtésre képes.
A nőnek tudnia kell, hogy a büszkeség az egyetlen fegyver, amivel minden csatát megnyer.
A nőnek tudnia kell, hogy a mosoly az egyetlen álarc, ami biztonságot ad.
A nőnek tudnia kell, hogy a hangja figyelmet ébreszt, de a csendje válik felejthetetlenné.
A nőnek tudnia kell, hogy a barátság szent, a kötelék pedig elvághatatlan.
A nőnek tudnia kell elviselni a magányt, akkor is, ha nem erre vágyott.
A nőnek tudnia kell, hogy az ölelés a béke egyetlen eszköze.
A nőnek tudnia kell, hogy a harc sokszor elkerülhető, de a veszteség sosem.
A nőnek tudnia kell, hogy szeretni nem mindig egyszerű, de állandóan szép.
A nőnek tudnia kell, hogy a kor csoda, és megélni áldás.
A nőnek tudnia kell, hogy nőnek lenni kiváltság, ha nő. Igazán."
(Todorovits Rea)
|
|
|
0 komment
, kategória: FÓKUSZBAN "A NŐ" |
|
|
|
|
|
2020-04-17 08:54:51, péntek
|
|
|
Poller Ildikó: Gyötrő gondolatok.
Nem tudom, milyen lesz az életem,
hogy sorsom jót vagy rosszat hoz nekem.
Kaptam az élettől már sok pofont,
oly sokszor nem is leltem rá okot.
Bántottak, megaláztak engemet,
mégis szeretem az embereket.
Nem tudok változtatni magamon,
ha kérik, mindenem odaadom.
Mosolygok akkor is, ha ég belül,
mikor lelkem mélyén nagy bánat ül.
Fájdalmat okozni nem akarok,
így hát nevetek, míg belül sírok.
Szomorúság lepi el szívemet,
mert oly közömbösek az emberek.
Oly sokan, csak magukkal törődnek,
átnéznek azokon, kik gyötrődnek.
Nem maradt szívükben más, csak közöny,
eltűnt belőlük az életöröm.
Mi lesz, ha kihal minden érzelem?
Vajon, lesz-e még akkor szeretet...
Remélem, marad olyan is, mint én,
ki mások sorsát viseli szívén.
Lehet, hogy elölről kell kezdeni,
megtanítani őket szeretni?
|
|
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
2020. április
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
368 db bejegyzés |
e év: |
4200 db bejegyzés |
Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 5734
- e Hét: 15939
- e Hónap: 55551
- e Év: 284488
|
|
|