Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Prohászka Ottokár
  2020-05-06 22:15:07, szerda
 
 




PROHÁSZKA OTTOKÁR


Prohászka Ottokár (Nyitra, 1858. október 10.- Budapest, 1927. április 2.) magyar római katolikus pap, író, filozófus, politikus, teológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, országgyűlési képviselő, Székesfehérvár tizenötödik megyés püspöke. A magyar keresztényszocializmus legjelentősebb képviselője, az 1920-as évek Magyarországának egyik legbefolyásosabb embere, a magyar egyháztörténet egyik legismertebb alakja, egyben a 20. századi magyar történelem egyik legvitatottabb személyisége is.

1905-ben kapta meg Székesfehérvár püspöki székét. Már főpapi beiktatásakor a magyar közélet egyik legtiszteltebb egyénisége, aki a liberalizmus és az egyház összefonódásának filozófiáját és annak fontosságát hirdette. Székesfehérvár fejlődésének nagy pártolója, az egyházmegye puritán, közvetlen, tevékeny, mecénás és adakozó püspöke. Ezzel szemben nyílt antiszemita, a numerus clausus-törvények magyarországi beiktatásának vezéregyénisége. 1927-ben bekövetkezett hirtelen halála megrendítette a magyar közéletet. Püspöki székvárosában gyorsan kultusza alakult ki: szobra és emlékműve is áll a városban, park és utca őrzi nevét, sírtemploma, a Prohászka Ottokár-emléktemplom Magyarország egyik legnagyobb egyházi épülete. Halálakor Sík Sándor így fogalmazott:

"Mindnyájan árvák lettünk. A legnagyobb magyar ember, Magyarország apostola, Székesfehérvár próféta-püspöke, mindnyájunk édesapja meghalt."








Prohászka Ottokár

Link



Prohászka Ottokár Összegyűjtött munkái

Link



Válogatás Prohászka Ottokár közszerepléseiből, 1919-1927.(Cikkek, interjúk, beszédek)

Link








Aki morzsákkal beérni nem tudja, és egy kardért mindenről lemondani nem tud, annak nincs missziója az igazságnak szolgálatára!

Prohászka Ottokár







Azért én azokat a jóembereket, kik a munkáson segíteni akarnak, de a keresztény elveket nem akarják; nem értem és sajnálom. Sajnálom, hogy cérnaszálakkal dolgoznak ott, ahol minden szakad, kivéve azt a kötelet és köteléket, melyet Krisztus Urunk sodort. Ezzel kötjük mi össze a repedező világot. Ezzel kötjük ki hajónkat egy jobb jövőnek révpartjához. De a keresztény elvek csak az anyagot nyújtják, csak a követ és a maltert adják; azon az alapon és abból az anyagból kell építeni. S mit építünk? A szövetkezést építjük ki, s a munka és munkás jogainak védelmét. Teljesen egyetértünk azokkal, kik azt mondják: a társadalmat gazdasági téren kell megreformálni. Ez legyen a jelszó, mellyel a munkásnép elé állunk. Jobb sorsot kell számára biztosítanunk, s egyelőre azt nem lehet másképp, mint a szövetkezetek által. Tehát minél több hitelszövetkezetet, fogyasztási szövetkezetet, takarékmagtárt, munkásegyletet. A legnagyobb izgató a rettenetes szegénység, mely terjed, ezt a szegénységet kell megkötnünk erényes, józan, mértékletes élet által, s azután gazdasági érdekeinknek biztosítása által a szövetkezetek révén. (Iránytű, 43. l.)

Világhy Zoltán (szerk.): Idézetek Prohászka püspök szövetkezeti gondolataiból







... azt mondják, eddig is volt kereszténység, s nem segített rajtunk! Jóakaró ellenfelem hallgas rám; volt, igen, megvolt a kereszténység, de elfordultak tőle, s az aranyborjúnak áldoztak; túl-licitálták szép szavakkal, szabadsággal, liberalizmussal; gebulyát ettek, s megvesztek; de most látjuk, hogy bolondját járták, s azért vissza akarunk térni a testvéri szövetkezés mezejére, s ennek a szövetkezésnek az alapjait, az elveit seholsem találjuk meg oly erősen és érvényben, mint éppen a kereszténységben. (Iránytű, 41. l.)

Világhy Zoltán (szerk.): Idézetek Prohászka püspök szövetkezeti gondolataiból







,,A beszéd is valami, de a léleknek édesfia mégis csak a nemes tett. A fascista példából, mely a nemzetellenes elemek lehetetlenné tételét oly fényesen viszi keresztül, mindenesetre sokat tanulhatnak az ébredő magyarok a nemzeti érzés megvédelmezése tekintetében. Őket nem lehet jogrendre és légnemű elvekre való hivatkozással elcsitítani. Én az erőszakot nem védem, és nem istápolom, de az erőszaknak is vannak néha történelmi föladatai. A fontos az, hogy az ébredők vezetését továbbra is nagyhitű és fennkölt gondolkodású emberek tartsák a kezükben."

Prohászka Ottokár: Interju 1922







Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért

Ne higgye valaki, hogy a vallással átitatott középkorban nem kellett üldözést szenvedni az igazságért. Kellett, legfeljebb a forma, a hivatkozás volt más, mert mindig voltak és lesznek kiemelkedő tanúság tevők.
A mi korunkban talán azt jelenti a nyolcadik boldogság, hogy Isten felé tartunk egy olyan világban, ahol sokan tudni sem akarnak Istenről. Legszívesebben kiiktatnák a hívő embereket az olyan világból, ahol nem kell az Isten, mert más dolgokat imádnak helyette.
A nyolcadik boldogság viszont azt jelenti, hogy a végtelen felé vágyakozunk, mert bennünk is van valami végtelen.

Virágvasárnap

Áldott az Úr nevében érkező Király !-kiáltozták.
Békesség a mennyben és dicsőség a magasságban
Lk.19,38

A keresztény nép
az örök élet pálmáját
tartja kezében,
azt lengeti,
s azzal vonul végig
a világ történelemben.

Prohászka Ottokár







"Dum spiro, spero. - Amíg élek, remélek. "

Prohászka Ottokár








Egy szép imádság Prohászka Ottokártól, Égi Édesanyánkhoz.

Akinek te vagy az anyja - Prohászka Ottokár imája

Szent Szűz, akinek te vagy anyja,
annak hite legyen az ereje!
Ha velem van az Isten,
ha egymagam állok is,
mindig többségben vagyok.
S akinek édesanyja te vagy,
Boldogságos Szűz Mária,
az nem érzi magát elhagyatva,
hiszen a te anyai oltalmad
mindenhová kíséri.
Fordítsd reám szemeidet,
irgalmas Szűz Anyám!







A haza nem föld, melyet nomád népek sátorfái mérnek, nyájaik patái föltúrnak; a haza oly föld, mely otthonunk lett, melyhez életünk tapadt. A nemzet nem néptömeg, hanem egyetérző, rokon nép; egy érzés, egy élet. Hosszú századokon át lett azzá!... A magyar nép nemzeti eszményei mind a kereszténységből valók. Minden, ami szent, nemzeti lett; s minden, ami nemzeti volt, szent lett.

Prohászka Ottokár: Iránytű a magyar ifjúság számára







,,Hála Istennek, hogy a választójog megszűkítését a kormány tervbe vette, hála Istennek, hogy ebből a frázisos, ostobán demokrata - mert nem is igazán demokrata - lázból kifelé megyünk. [...] A választójogot igen is meg kell szűkítenünk addig a mértékig, hogy a megbízható és felelősséget érző néprétegek kezébe legyen letéve a legnagyobb érdek, az ország érdeke."

Prohászka Ottokár: Interju 1922







Hiszek a Szent Szívben és szeretetében!
Hiszek a lelkek szent közösségében.
Hiszek a szeretet végső győzelmében!

Prohászka Ottokár: SZERETETHIMNUSZ








A KÉT SZENT SZÍV TISZTELETE


Az Úr Jézus és Szűz Mária
Szentlélekben egyesült két Szent Szívének
A Szűzanya tanította a látnoknak a következő fohászokat:

Jézusom, átadom magamat Neked
Szűz Mária Fájdalmas és Szeplőtelen Szíve által,
hogy mindenkor vigasztaljam Szent Szívedet!

Jézus Szentséges Szíve,
jöjjön el a Te országod
Szűz Mária Fájdalmas és Szeplőtelen Szíve által!


Története

A franciaországi Kérizi-nenben a Szűzanya
már 1955-ben kérte a világ felajánlását a két Szent Szívnek,
hogy megmentse a válságba került népeket:

'Családjaitokat, nemzeteiteket,
az egész világot fel kell ajánlani,
de most ugyanabban a felajánlásban
Jézus Szentséges és Irgalmas Szívének
az én Fájdalmas és Szeplőtelen Szívemnek,
a Szentlélekben egyesült Szívünknek! ...
Mert az engesztelő szeretetből fakadó felajánlás
átalakítja Szívünk sebeit az élet forrásává ...
E két Szív, amelyet ugyanaz a szenvedés kötött össze,
diadalmaskodni fog ugyanabban a királyi uralomban.
Ez azonban csak akkor valósul meg egyetemesen,
ha már előbb a szívetekben létezik. Bensőtökben,
lelketek titkos szentélyében akarjuk lerakni
isteni királyságunk alapjait: az irgalmasság,
a világosság és a szeretet uralmát,
amely elhozza a földre a kimondhatatlan égi béke szellőjét.'

Kérizinen, 1955. október 1.

'A világ, miután felajánlották, elkerüli a pusztulást és az Isten áldásának fog örvendeni ...
Mert meg kell menteni a világot, de megmentője nem az erőszak, hanem a Szentlélek és a mi Szívünk!'

1956. június 1.


A SZŰZANYA SZAVAI


'Jézus az első helyet akarja elfoglalni szívetekben,
de meghagyja szabadságotokat,
hogy ti magatok adhassátok meg Neki az első helyet ...
A Szentatya példájára menjetek, keressétek fel azokat a lelkeket,
akik várnak valakit, hogy ismét beszéljen nekik Isten szeretetéről.
Senki ne kételkedjék abban,hogy így lassan kibontakozik a lelkek egysége,
a szeretet csodálatos jele, ami felemeli világotokat'.

1964. február 25.


'A szenvedést és a halált nem Isten teremtette,
hanem az ember okozta bűnével.
Isten az élet, Isten visszautasítása pedig bűn.
De mily csodálatos az Úr szeretetének gondoskodása,
hogy a szenvedést, a bűn természetes gyümölcsét
az üdvösség eszközévé alakítja át ...
Mert Krisztus óta a szenvedés értelme már nem aggasztó kérdés vagy nehézség,
hanem egyszerűen Krisztushoz való hasonlóság és megdöbbentő kiváltság ...
Szenvedni hallatlan hatalmat jelent, mely nektek megadatott:
nem csonkítás, nem kudarc, hanem győzelem, mert Krisztus Teste vagytok immár ...
A szenvedésből fakadó érdem nemcsak a szenvedőnek fenntartott jó.
A szeretet gyümölcse Krisztus egész Testének használ.
Így a szeretetből elfogadott szenvedésnek megváltó ereje van.
A lelkek segítségben, támogatásban részesülnek, s üdvözülnek,
mert valamikor valaki imádkozott és szenvedett értük.'

1964. március 14.







"Ideálizmus nélkül nem ér az élet semmit. A zsidó fajban ez az ideálizmus nincs meg, és belőlünk is cinikus blazírtsággal ki akarja ölni. A zsidó degenerált faj és legalkalmasabb a miazmák befogadására. Ezek ellen a miazmák ellen kell nekünk védekezni a kereszténység ősi ellenálló erejével."

Prohászka Ottokár: Szeged 1921







,,A jogegyenlőség egy szép elv, de mi elveken tönkremenni nem akarunk. Az elvek nem arra valók, hogy mi húzzuk a rövidebbet, hanem annyit a jóból, amennyit az élet körülményei elviselnek. [...] A mi harcunk az önvédelem. Igenis a zsidósággal, a szabadkőművesekkel, a nemzetköziséggel szemben állunk, ezt lehetetlen letagadni, szépíteni, elmázolni. Hiába beszélnek az emberi jogok egyenlőségéről, minket frázisokkal meg nem tévesztenek."

Prohászka Ottokár: 1922. január







Kelet hatalma a mi domború mellkasunkon tört meg,
Nyugat civilizációja széles hátunk mögött indult virágzásnak.

Prohászka Ottokár - dézi: Zachar József - Egy ezredévi szenvedés










KŐ AZ ÚTON


Gondolod, kerül életed útjába
Egyetlen gátló kő is hiába?

Lehet otromba, lehet kicsike,
Hidd el, ahol van, ott kell lennie.

De nem azért, hogy visszatartson téged,
S lohassza kedved, merészséged.

Jóságos kéz utadba azért tette,
Hogy te megállj mellette.

Nézd meg a követ, aztán kezdj el
Beszélgetni róla Isteneddel.

Őt kérdezd meg, milyen üzenetet
Küld azzal az akadállyal neked.

S ha lelked Istennel találkozott,
Utadban minden kő áldást hozott.

Csak utóbb derült ki, hogy a ,,Kő az úton" nem is Prohászka Ottokár, hanem egy német költőnő verse. (Elisabeth Fesche verse - Fordította Kempelen Attila.)


Kő az úton... - Videó

Link









Légy olyan, mint a madár,
Mely alól, ha kivágják a fát,
Nem zuhan le, hanem
Még magasabbra repül.

Prohászka Ottokár







Mi a liberális garázdálkodásnak és embernyúzásnak az alapja? Az önzés, a szeretetlenség, az igazságtalanság; egymást agyon versenyezni, legázolni, eltaposni, elnyomni. Ebből a lyukból fúj az a büdös, mételyes szél és szélvész, mely az emberiséget jelenleg nyomorgatja.

Világhy Zoltán (szerk.): Idézetek Prohászka püspök szövetkezeti gondolataiból







,,Milyennek látom a parlament színvonalát? Hát talán nem csodálkozik rajta, hogy mélységes pesszimizmussal vagyok nemcsak a nemzetgyűléssel, de a parlamentarizmus egész intézményével szemben. Ez az új bábeli torony, ahol hovatovább két ember sem fogja érteni egymást. A szociáldemokrácia és a zsidódemokrácia [sic!] egyébként lényegi egység, nem különös tehát, hogy most taktikából és ökonómiából is együtt vannak."

Prohászka Ottokár: 1923







Nem síró szemek, hanem mosolygó lelkek hozzák a legnagyszerűbb áldozatokat.

Prohászka Ottokár: 1914







Nincs feltámadás és élet a nép hazafiságában s honszeretetében, nincs feltámadás a nép idealizmusában, míg gazdasági létünk meg nem erősödik, s míg a falu, mint kultúrtényező, nem üli meg feltámadását...

Prohászka Ottokár







,,Az olaszokat irigylem Mussolinitól. Az a példátlan egység, amellyel az olasz nemzet Mussolini jóindulatában és jó szándékaiban bízik, egyenesen megrendítő. Hallatlan tanulságok kínálkoznak megszívlelésre, teszem azt, hogy csak nemzeti formában képzelhető el a modern állam, s hogy a szociáldemokráciát ki kell kapcsolni az állami szervezet tényezői közül. Csodálatos és örvendetes felébredés ez. Mussolini nagyon jól tudja, mit kell tartania a szláv veszedelem miatt. A francia és az angol egyaránt nem látja ezt, csupán a bűvös politikai lángelme: Mussolini, aki azonban a mi szempontunkból eddig mégiscsak titokzatos Maia istennő, lefátyolozott arcú, nem tudni, kicsoda néz föl alóla."

Prohászka Ottokár: Olasz példa










Ó ISTENEM


szeretlek téged forrón, mélyen,
nem mert kárhozatos szörnyű éjjen
örök tűzbe vetsz, ha elhagylak;
vagy mert egednek ékességét,
szent örömben úszó angyali zenéjét
ígéred nékem szárnyaid alatt.

Hanem mert a kereszten karjaid kitártad,
emberi szívemet, Szívedre vártad,
rútul kiszögezve, jaj, felém hajoltál,
vérfutotta arcod, forró tüzes oltár!
Bűnömért viselt el szörnyű ékességet.
Meg nem állottál a gyötrelmek mezsgyéjén:
átmentél az éjjek szörnyűséges éjjén,
gyalázat és szitok,
lélekhóhérok és gyötrelemkárpitok födtek,
kísértek, jaj, az utolsó szóig!
Rettentő mértékkel méred szeretésed!
Ó hadd legyek, én legyek könnyező vetésed,
Ó hadd legyek, én legyek a te aratásod,
míg gyötrelmeiddel lelkem földjét ásod.

Szeretlek, szeretlek, nem mert megmentettél,
hanem mert a vérig, halálig szerettél.
S amint te szerettél szeretlek most téged,
életem és lelkem felkínálom néked.
Szeretlek, szeretlek, te vagy a Királyom,
Istenem, Mindenem, örök Mennyországom.







Szeress nagyon, szeress áldozattal, szeress kifogyhatatlanul! Ne hagyd magad legyőzetni a nehézségekkel, közönnyel, sikertelenséggel.

Prohászka Ottokár










A szociáldemokrácia az ő osztályharcával embereket, öntudatos embereket akar a küzdőtérre állítani, de az osztályharcnak, a gyűlölségnek etikájával. A szövetkezetek ellenben szintén embereket akarnak állítani a gazdasági mérkőzésnek porondjára, de nem a gyűlölségnek, hanem a szeretetnek szellemében. S aztán nemcsak embereket akarnak a szövetkezetek nevelni, hanem a szövetkezés a testvérülésnek, a testvériségnek is akar iskolája lenni. A régi kereszténység egy szív, egy lélek, a szeretés gyülekezete volt, melyben mindenki megtörte testvérjével a kenyeret

Prohászka Ottokár






Új tavaszt, új magokkal; új növekvést, új illatokkal. Ezeknek nincs nevük, mert semmihez sem hasonlítanak. Nincs alakjuk, mert nem voltak itt még soha. Nincs hangjuk, mert azt nem lehet megmondani, hogy mi az a föltámadt új élet. Arról fölösleges is beszélni. Mert akiben megvan, az tudja, hogy az micsoda; míg ellenben, akiben nincs, annak hiába beszélnek róla.
A beszédből meg nem érti, mert az élet olyasmi, amit élni s nem elgondolni kell. S ez az izgalom s ez a mély lélegzetvétel s ez a szomjas sóhajtás s ez az ingerkedő új életakarás kell belénk is, hogy húsvétunk legyen.

Prohászka Ottokár







,,A zsidóság valamennyi európai és egyéb országból a nemzeti típust akarja száműzni, következőleg helyesnek tartom, hogy a szemitizmust mint közös gyökérproblémát ugyancsak az erők egyesítésével intézzék el. Megéri, hogy a szent cél [sic!] érdekében más-más államok, fajták fiai találkozót adjanak egymásnak."

Prohászka Ottokár 1925 ősz











 
 
0 komment , kategória:  Prohászka Ottokár  
Ártatlan a kínpadon: A magyar nemzet meghurcolásának történe
  2020-05-06 20:00:35, szerda
 
 




ÁRTATLAN KÍNPADON: A MAGYAR NEMZET MEGHURCOLÁSÁNAK TÖRTÉNETE


Hogyan csinálj elnyomót az elnyomottból, ártatlant a bűnrészesből? Avagy a politikai boszorkánykonyha rövid elbeszélése







Kezdjük azzal, hogy amikor a Habsburgok Magyarországon hatalomra kerültek, megszenvedték azt, hogy egy náluk magasabb szinten lévő népet akartak bekebelezni. Meg is sínylették mindezt, de az akkor még kapaszkodónak használt Magyarországról és magyar népről nem tudtak lemondani. A kincses birodalom volt az egyenes út a gazdagsághoz és a Habsburgok útja a világpolitika porondjára lépéséhez.

Az akkor még a magyar néphez képest jócskán elmaradottabb Habsburg gyülekezet mindent bevetett hogy uralma alá tudja hajtani a Magyar államot. Tudták, hogy az akkor még kulturálisan is elmaradottabb Ausztria vagyis Habsburg állammal szemben a magyarok nem fogják könnyen adni magukat. Kiváló lenyomatot képez a történelem későbbi időszakaiban a magyarság szabadságharcai.

Persze a Habsburg hatalomnak kiválóan meg tudott ágyazni az ország török hadjáratok miatti meggyengülése. Csak ezután tudtak rést vágni az addig sziklaként álló magyar birodalom testén.

A török által kivéreztetett ország kiváló alapot adott a megszállásra, ha még ekkor csak egy részére is. Bár még ekkor nem volt lebetonozva a Habsburg hatalma Magyarországon, de ütközőzónának tökéletes volt a török elleni harcokban. Védve ezzel az osztrák tartományokat a harcoktól, s egyben gyengítve a magyar területeket.

A török harcok elmúlása után a Habsburg hatalmi rendszer teljes befolyás alá akarta vonni Magyarországot, mely ellen a magyarság természetesen védekezni próbált. A XVIII. századra már mind kulturálisan mind gazdaságilag megelőzte a Habsburg állam Magyarországot így gondolkozhatott a teljes bekebelezésen. Az ekkorra már lenézett magyar nép ,,rebellis" lázongása ellen mindent be kellett vetni. Magyarország mind népességben mind anyagilag kimerült, a több részre szakadt állam újraegyesített tartományként sem tudta utolérni önmagát így könnyű prédának gondolták, de a folyamatos ,,lázongás" nehezítette a Habsburgok dolgát.

A magyar állam, mint a Habsburg birodalom egyik kiváló alappillére, a birodalom részét kellett, hogy képezze a folyamatos nyersanyag és anyagi források miatt.

A kivéreztetett magyar nemzetre ekkor már kimondták a halálos ítéletet, és tervben volt, hogy szépen fokozatosan beolvadjon a birodalomba.

A magyar állam népessége ekkorra már a töredékére zsugorodott, lakatlan területek sokasága hevert parlagon. A Habsburgok nem engedhették meg, hogy a magyarok ötven vagy száz év alatt visszanyerjék erejüket és az elnéptelenedett magyar területek újra benépesüljenek. Legalábbis magyarral biztos nem.

A ,,rebellis" magyarokat, ha már nem tudták meghunyászkodó alattvalóvá tenni, akkor mindent meg kellett tenniük, hogy a magyar kisebbségbe kerüljön a magyar állam területén, és ha lehet, szorítsák vissza a magyar népességet ott ahol csak tudják, ezzel is gyengíteni a régi büszke nép erejét.


csanki_dezso_magyarorszag_tortenelmi_foldrajza_a_hunyadiak_koraban.jpg





Ezzel elkezdődött a XVIII. században ismert tömeges betelepítések ideje. Ez volt az utolsó előtti lépés a magyarság megszüntetése felé vezető úton. Ebben az időszakban változott meg erőteljesen a magyar haza, vagyis a kárpát-medence népi arculata. Még a Mátyás király korabeli Magyarországon a teljes Kárpát-medence lakosságának több mint 90%-a magyar nemzetiségű volt, a XVIII. század végére sikerült ezt az arányt 50% alá vinni. Az idegen betelepítés csak a belső területeken egy tömbben élő magyarságánál nem tudott nagyobb hatást kiváltani, bár az erre irányuló folyamatok a XIX. század elején ott is megkezdődtek.

A reformkor és a magyar újjászületés tudta csak a magyar népesség saját hazájában történő szisztematikus beolvasztására való kísérletet lelassítani.

Az 1848-49-es szabadságharc katonai leverése után még mindig nem volt teljes a Habsburg mű. A XVIII. században megkezdett elnémetesítés nem volt teljes, viszont az idegenek Magyarországra való betelepítése kiválóan működött. De ez még nem volt tökéletes. Sok új betelepült lakos szimpatizált a Magyarsággal, ahogy ezt láthatjuk a szabadságharc története esetén is.







Ekkor jött az utolsó lökés, vagy mondhatnánk a tőr az állam testébe, mely után a lavina nem volt megállítható és mind a mai napig érezteti hatását. Ez volt az újonnan betelepített népek és az őshonos magyarság között szított ellenségeskedés magvának elhintése.

Az ellenségeskedés szítása nem volt nehéz, könnyen el lehetett hitetni, hogy a magyarok elvennék a többi néptől az újonnan megkapott területet, persze ami nem volt igaz. De ha a félelem magvát elhintik, nagy károkat tud okozni. Ebben az időben talán ezen új népek nem is tudták, hogy a magyar ember ellenében lettek betelepítve és magyar területre. Ők ekkor még azt hihették, hogy a jóságos Habsburgok a Habsburg birodalom területén telepítették le őket, mely csak részben volt igaz. Ezért is lehetett félelmetes nekik az a gondolat, ha a Habsburg helyett a magyar lesz az úr, akkor az el fogja venni tőlük az általuk lakott területeket. A suttogó propaganda könnyen kialakította azt a máig ható gondolkodásmódot, hogy a valójában áldozat magyar nemzet a betelepülők szemében egy elnyomó figurává váljon és az időben visszamenőlegesen is elnyomó hatalmat vizionáljon a valóság ellenében.

A XX. századra mindez odáig fajult, hogy a valójában évszázadokon keresztül elnyomott és irtott magyarságból sikerült egy elnyomó ,,figurát" kialakítani a környező népek szemében. A magyarság ellen elkövetett bűntetteket meg csak legyintve azzal elhessegetni, hogy ,,ez nekik jogos büntetés az évszázados elnyomásért". Így alakult ki az, hogy az egyébként is több sebből vérző magyar nemzetet sikerült bűnbakká tenni s ezzel láthatjuk azt, hogy mind a mai napig elnyomót kiált az elnyomó, s üti, vágja a magyart.

trianon.jpg





A magyar nemzet kivégzésének gondolata ekkor már önálló életre kelt, nem kellett már megtámogatni. Lavinaszerűen megindult és senki sem tudhatta megáll-e valaha. Utólag tudjuk, hogy bár hatalmas veszteségeket okozott, de a terv nem vált teljesen valóra. Népünk túlélte az évszázados borzalmakat, az elnyomatást, a kivégzésének tervét. Még a legnehezebbet is sikerült túlélni, egy tisztességes nép befeketítését, besározását sem lehetett örökké folytatni. Évszázadokkal vetette vissza a magyar fejlődést a fentebb leírt pusztítások sorozata, de a magyar nép örökké kihajt, és mindig újra kezdi, mert ,,eltemettek, de nem tudták, hogy magok vagyunk" így kihajtottunk újra.


Link



"Irtsátok ki a magyarokat" - Teljes fim

Link



A farkas és a bárány - Tanmese
/Mintha csak ma lenne, vagy Nagy István a jövőbe is belelátott?/

Link















Nagy Lajos birodalma



Nagy Lajos éa Mátyás birodalma



A Magyar Birodalom országai



Magyarország a XX században



Magyarország 1938-1945



Magyarország ma


 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2020.04 2020. Május 2020.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 26 db bejegyzés
e év: 276 db bejegyzés
Összes: 4824 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 455
  • e Hét: 1951
  • e Hónap: 19095
  • e Év: 156467
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.