|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 17
|
|
|
|
|
|
2020-05-08 20:54:06, péntek
|
| |
| |
Vince
Anyja balkézről szerezte,
szándékosan elejtette:
púpos lett az istenadta,
nyomorékká kárhoztatva.
Bojtárkodott, kanász mellett.
Már terelt, mire reggel lett.
Várta a nép, mikor kongat.
A plébánost "tésasszonynak"
szólította, - hisz barátot,
szoknyás férfit sosem látott.
Nyáron, mikor masináltunk,
az asztagon együtt háltunk.
Hajtottuk a lovat körbe,
a masinarúdon ülve.
"Piros rózsa, fehér rózsa..."
- ezt fújtuk, meg: "Ferenc Jóska
levelet írt..." Háború volt,
véres udvart viselt a hold.
Aztán árvaházba vitték,
nem is láttuk soká Vincét.
Harmonikáját ott kapta, -
hej, sok bálban megrángatta!
Kijárta a négy polgárit;
azt hitte: már úrnak számít.
Maradt, mi volt: "Hé, te gyerek!"
Nevelgették nagy tenyerek.
S lett levélhordó, lett esze
révén falunk mindenese:
írnok lett a jegyző mellett.
Passzust írt, számolt, s ha kellett,
kutyákkal harcolt, az árva,
s írta, házról házra járva:
hány tehén, ló, eb, tyúk, liba,
hány jószág van a faluba.
A jegyző szoknyázott, nyaralt, -
ő vezette a hivatalt.
Búcsújáró hely lett háza.
Nem jártak a községházra,
mert akinek baja, ügye
akadt: "A Vincéhez vigye,
majd elintézi!..." Már szinte
varázsige lett a Vince.
A púpos!... Semmibe vették,
de gondjukat hozzá vitték.
Mivel bántják? - sosem mondta,
de jogukat kiharcolta.
A drága Pesti Hírlapot
járatta, és jól mulatott,
ha a honatyák civódtak
s a kormánynak odamondtak.
Mivelünk is megsejtette:
korhad a rend, érik veszte,
hogy szócséplés, parlamenti,
ezt már ugyan meg nem menti.
Jutott jó ruhára pénze,
könyvvel tellett a szekrénye.
Anyjának is jó sort szerzett:
édesként élt fia mellett;
kímélte, hogy ne fárassza,
mint "tésasszonyt", úgy járatta.
Fésülten járt, öltözködött,
meg-megfordult lányok között.
El is kerülte az álom
fülledt nyári éjszakákon.
Ijesztő volt teste, akár
a kopasztott, csontos madár;
hullafoltos volt a bőre;
irtózott és futott tőle
a fehérnép, a cigánylány.
Csak sóvárgott, fonnyadt árván.
Ha ringyó, ha ócska cafat, -
nála egy napig se maradt.
Ő megszánta, kit a sora
hozzá vert, - őt senki, soha!
A front, a tél elbánt vele,
meghűlt, s kigyúlt a tüdeje.
Ágyú szólt, mikor temették.
Nincs is tán a sírján emlék.
Nem volt erős, vakmerő se, -
lett mégis a falu hőse.
Korcs testét a földnek adták,
...de ha ott túl van igazság:
szép szál gyerek most az égben,
Isten testőr-seregében.
Bódás János |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-05-08 20:28:16, péntek
|
| |
| |
Gergely bácsi
Paraszt, borbély és ezermester.
Még tesz-vesz, pedig jó koros már.
Szánt-vet, herél, (titkon) vadászik,
vasárnap tréfál, nyír, borotvál.
Sovány és szívós, mint a szíj,
kiaszalták nap és szelek.
Ín és izom. Ha felkötnék is,
fogadok: nem fulladna meg.
Egyszer a bika megtiporta.
Félholtnak látszott, tengett-lengett.
"Mi baj, öreg?" Sántítva szólt:
"A bikával birkóztam eggyet!"
Mindenre van kádenciája:
de nem csoda; naptárt, lapot,
szótárt, lexikont, faluszerte
minden könyvet elolvasott.
Ki tudja, hetykeség, tudás-e
az is, hogy nem félti magát?
Már dér esik, de nem cserélné
nadrággal fel a bőgatyát.
Farkasordító teleken
ráfagy az inge, szinte kong,
de mellényt nem gombol soha.
(Igaz, hogy nincs is rajta gomb.)
Kék az orra, jégcsap a bajsza,
a szemöldöke zord eresz,
könnyet facsar szél a szeméből,
vékát fon mégis, vadra les.
Ő bírta ki török-, tatár- és
labanc-idők veszett telét,
hevert ki dögöt, éhhalált, -
ő volt, tudom, maga a nép.
Bódás János |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-05-08 10:55:22, péntek
|
| |
| |
Ó örök igazság, igaz szeretet, ó drága örökkévalóság, éjjel-nappal feléd száll sóhajom!
Ágoston |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ágoston idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-05-08 10:53:06, péntek
|
| |
| |
Szeretet nélkül szegény a gazdag is, s ha van szeretet, gazdag a szegény is.
Ágoston |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ágoston idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-05-08 10:51:02, péntek
|
| |
| |
Istennek igaz tisztelete a hittel kezdődik, a reményben folytatódik, s a szeretetben éri el tetőfokát.
Ágoston |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ágoston idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-05-08 10:44:35, péntek
|
| |
| |
Mondhatja nekem valaki: nem tudok böjtölni; de vajon mondhatja-e nem tudok szeretni?
Ágoston |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ágoston idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-05-08 10:40:02, péntek
|
| |
| |
Az örök boldogságban semmi sem kedvesebb, semmi sem édesebb a szenteknél, mint az, hogy tökéletesen szeretik az Istent.
Ágoston |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ágoston idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-05-08 10:37:41, péntek
|
| |
| |
Ne féljen az a lélek, amely szereti az Istent, de rettegjen az a lélek, amely nem szereti őt.
Ágoston |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ágoston idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-05-08 10:34:48, péntek
|
| |
| |
Hiába fog bele az olvasásba, az elmélkedésbe, az igehirdetésbe, az imádságba az, aki nem szereti az Istent.
Ágoston |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ágoston idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 17
|
|
|
|
2020. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
470 db bejegyzés |
| e év: |
3633 db bejegyzés |
| Összes: |
35935 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 8234
- e Hét: 19945
- e Hónap: 49257
- e Év: 237059
|
|
|
Offline
