Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Jaj, a legyőzöttnek! - Trianon, 1920. június 4.
  2020-05-08 20:00:30, péntek
 
 










JAJ, A LEGYŐZÖTTNEK! - . . . . . . . . .




TRIANON, 1920. JÚNIUS 4. . . . . . . . . . . .





Nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás.

(Delcasse)


A trianoni békediktátum előzményei. Ami a kulisszák mögött történt.
A magyarság mióta visszatért a Kárpát-medencébe útjában állt és áll a világnak, több politikai érdekcsoportnak, ezért elhatároztatott, el kell tűnnie, vagy legalábbis életképtelenné kell zsugorodnia. El kellett tűrnie, hogy az I. világháborút lezáró trianoni békediktátummal elvegyék területének 2/3-át és népességének 3/5-ét. Nagy-Magyarország nemzetiségei a hazánk testéből kiszakított területeket nem harccal, hanem cselvetéssel, hazugságokkal, a történelmi tények hamisításával szerezték meg, és adták a kezére az alig 100 éves államiságra visszatekintő országaiknak. S ehhez a I. világháború un. győztes hatalmai (USA, Anglia, Franciaország és Olaszország...) hozzájárultak.
Az alábbi összeállítás /Marton Veronika/ bemutatja a trianoni ,,békeszerződés" előzményeinek kulisszatitkait, továbbá rávilágít az I. vh. állítólagos győzteseinek, és a ,,dédelgetett" nemzetiségeknek magyar pusztító törekvéseire, csalásaira, hamisításaira, melynek eredménye hazánk megcsonkítása lett.


Juhász Gyula: Trianon


Link







A történelmi Magyarország, a Kárpátok övezte föld, Európa közepe. Minden oldalról jól védhető, természetes határokkal övezett. Tökéletes földrajzi és gazdasági egység. Sokak szerint Magyarország határait nem is az emberek húzták meg, hanem maga az Úristen alkotta. A magyarok hiszik ezt, és tudván tudják, hogy 1920-ban a Trianonban erőszakkal és csalással létrehozott békediktátum érvénytelen: Pár éve Romániában, az Ojtozi-szorosnál egy nénikével beszélgettem. Ott lakott a hágón: ,,Tudja kedveském, amíg világ a világ, a magyar határ mindig itt lesz a Kárpátok gerincén."


1. A feldarabolt Mo._2.png - A feldarabolt Magyarország





Magyarország nemzetiségei

Magyarország évszázadokon keresztül védelmezte Nyugatot, óvta az európai kultúrát a tatárdúlástól, a török pusztítástól. Végül keserűen kellett tapasztalnia, hogy saját magyar halottjai helyét a szerbek, a románok és a tótok foglalták el. Európa meg az I. világháborút lezáró békekötéskor ,,hálából" e népeknek ajándékozta azokat a területeket, melyekért a magyarok a véröket ontották. Magyarországot ,,megbüntették", mert elhanyagolta az egyesítést, és hagyta a saját földjén a nemzetiségeit szabadon fejlődni. Ha valóban elnyomta volna őket, mint ahogy állítják a szomszédaink, nem lennének trianoni határok, s oly nagy lenne hazánk, mint pl. Franciaország.

Magyarországnak az idegenekkel való bánásmódját I. István király határozta meg:


"A vendégnek és az idegennek adj helyt országodban! Hagyd meg nyelvöket, szokásaikat, mert gyenge és törékeny az ország, amelynek csak egy nyelve és azonos szokásai vannak!"


István király ültette el azt a magot, amely ezer év múltán Trianon fájává terebélyesedett, mert a menekültként érkezett és befogadott nemzetiségek az I. világháború után ádáz dühvel vetették magukat hazánkra.

A románok a XII. századtól a török elől menekülve húzódtak Erdélybe.
A szerbek a XV. századtól kezdődően szintén a török elől menekültek
A szlovákok őseit, a tótokat az avarok határőrnépként telepítették az Északi Kárpátokba, s csak a jobb megélhetés kedvéért húzódtak a magyar Alföldre.
Az erdélyi szászokat II. Géza (1141-1161) magyar király hívta be.
A svábok a török kiűzése után a XVIII. században érkeztek.
Horvátország a XII. században örökségként került a Magyar Koronához.
A ruténok a XII. században keletről menekültek Magyarországra.
A muraközi vendek erőszakkal soroltatnak a horvátokhoz. Hivatalosan nem is külön nemzetiség, pedig sokan azt tartják magukról, hogy a XIV. században betelepült franciák (templomosok) leszármazottjai.
A zsidók csak mostanság kezdik magukat nemzetiségnek érezni. Első csoportjuk Géza fejedelem idején érkezett. A XIX. század végétől tömegesen vándoroltak be Galíciából. A történelmi Magyarországon számuk kb. egymillió volt, ma is ennyien élnek a trianoni határokon belül! Idegenszívű kormányaink jóvoltából jelenleg is jönnek, jönnek, folyamatosan jönnek
A magyaroktól sem fajilag, sem nyelvileg nem különböző szkítafajú népek a kunok, a jászok, az úzok, a besenyők a magyarságot gyarapították. Későbbi csatlakozásukról csak a népnevük árulkodik. Nem is tekinthetők nemzetiségnek.

A Magyar Szent Korona magába foglalja a nemzet hagyományos szabadságjogait fajra, nyelvre, nemzetiségre való korlátozás nélkül. A nemzetiségeink mindegyike századokig teljes egyetértésben élt a magyarokkal, s csak osztrák hatásra lettek ellenségek (Divide et impera!).

A török uralom elmúltával a Magyarországon soha nem üldözött, s lassan-lassan nemzetté érlelődött nemzetiségi csoportok mindenáron igyekeztek létrehozni saját nemzeti államaikat.

A szlovák nemzeti mozgalom, a Slovenská matica a XIX. század derekán Pesten kezdődött. Emiatt a szlovákok Pestet fővárosukként emlegetik.

A századforduló román értelmisége a debreceni egyetemen anyanyelvi oktatásban részesült. 1544-ben Kolozsvárt nyomtatták az első román nyelvű könyvet.

A szerb nemzeti mozgalom és a szerb irodalmi műhelyek is Pesten szerveződtek a XIX. században.

E nemzetiségek a Magyarország testéből kiszakított területeket nem harccal, hanem cselvetéssel, hazugságokkal, a történelmi tények hamisításával szerezték meg, és adták a kezére az alig 100 éves államiságra visszatekintő országaiknak. S ehhez a I. világháború un. győztes hatalmai (USA, Anglia, Franciaország és Olaszország...) hozzájárultak.

Nagyon kevesen tudják manapság, hogy mi történt az I. világháborút követő békekötésen. Még kevesebben tudják, miért lett Magyarország bűnös nemzet, miért kellett eltűrnie, hogy elvegyék területének 2/3-át és népességének 3/5-ét.

Az 1980-as években cseh ismerősömmel vonaton jöttünk Budapestről. A komáromi hídnál a túloldalra mutattam: Nekünk, magyaroknak mindig összeszorul a szívünk, ha átnézünk a Dunán. Fáj, hogy elveszítettük. Miért mondom ezt? - kérdezte az ismerősöm, hisz a magyar bűnös nemzet, megérdemelte. Egyébként is, ha valamelyik szlovákiai magyarnak nem tetszik, jöjjön Magyarországra, senki nem tiltja.

A beszélgetés során kiderült, hogy minden holmiját, házát, szívét hagyja ott, csak menjen el. Nem értettünk egyet.

Ha egy cseh értelmiségeinek néhány évtizeddel a trianoni békekötés után is ez a véleménye, és ezt komolyan is gondolja, akkor semmi segítséget nem várhatunk a világtól, de könyörületet sem. A magunk erejéből kell talpraállni!

Magyarország az I. világháború befejeződése után Németországgal, Ausztriával, Törökországgal és Bulgáriával együtt vesztes maradt. Mindenik országot területcsonkítással büntették meg, de a legnagyobb veszteség Magyarországot érte.

Magyarország útjában állt és áll a világnak, az egyes érdekcsoportoknak, ezért elhatároztatott, el kell tűnnie, vagy legalábbis életképtelenné kell zsugorodnia.


Az I. világháború és előzményei

Oroszország a XIX-XX. század fordulóján többször próbálkozott a háború kirobbantásával, de mindig sikerült diplomáciai úton elodázni.

Az oroszok célja az volt, hogy egy egységes szláv államot hozzanak létre Európában. E terv egyedüli akadályozója az Osztrák-Magyar Monarchia, főleg Magyarország volt. Az oroszok megtalálták szövetségeseiket a Monarchia kis szláv népecskéiben a csehekben, a szerbekben és a tótokban. Segítőjük a háttérben Franciaország, ill. Románia volt.


2. Masaryk és Benes.png - Tomas Garrugie Masaryk (1918) és Eduard Benes (1921)





Masaryk és Benes, a két cseh értelmiségi vállalta az un. pánszláv mozgalom vezetését, és mesterien kiszolgálták az orosz megbízóikat. Osztrák-magyar állampolgárságuk dacára ők ártottak a legtöbbet Magyarországnak. Kiváló diplomáciai érzékkel számos szláv és nem szláv, főleg szabadkőműves politikust, nemzetközi újságírót nyertek meg a pánszláv eszmének.

A századforduló elejére az Osztrák-Magyar Monarchia megérett a változásokra. Ennek szükségét a Monarchia vezetői is felismerték: Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös Horvátország és Szlavónia részvételével (Magyarország ellenében) katolikus szláv uniót akart létrehozni. Oroszország és Szerbia nem nézte jó szemmel e tervet. Ezért 1914. június 28-án Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolta Ferenc Ferdinándot és feleségét. A szerb konfliktust az Osztrák-Magyar Monarchia békésen akarta rendezni, de orosz utasításra Szerbia minden békés kezdeményezést visszautasított. Így a Monarchia 1914. július 23-án kénytelen volt ultimátumot küldeni Szerbiának.


3. Ferenc Ferdinánd s Chotek Zsófia_1.png - Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolja Ferenc Ferdinándot és a feleségét, Chotek Zsófiát (1914. VI. 28.)





A közvélemény úgy tudja, a háborút Ausztria-Magyarország robbantotta ki, mégpedig gr. Tisza István magyar miniszterelnök ösztönzésére. Ma már köztudott, hogy Tisza volt az egyedüli a Monarchia kormányában, aki ellenezte Magyarország hadbalépését.


4. Gavrilo Princop elfogása.png - Gavrilo Princip elfogása (Bosznia, Szarajevo)





A franciák, legalábbis a hivatalos körök ádáz ellenségeink lettek, mert az 1871-es francia-porosz háborúban Magyarország nem az oldalukon harcolt. Franciaország és Oroszország szövetséges volt; s a magyarok úgy tartottak az oroszoktól, hogy még a franciákat sem támogatták. Inkább az osztrákokkal együtt a németekkel szövetkeztek, ennek ellenére a háború idején nem volt magyar katona a francia fronton.


5. Gr. Tisza István.png - Gróf Tisza István (1861-1918)





A politikai erőviszonyok már a XIX. században körvonalazódtak:

- A Központi Hatalmak Szövetsége: 1879-ben létrejött a német-osztrák-magyar kettős szövetség, ehhez később Olaszország majd Bulgária és Törökország is csatlakozott (Az olaszok a háború kitörésekor kiléptek).

- Entente Szövetség: A Központi Hatalmak ellensúlyozására l892-ben Oroszország, Franciaország, Anglia ... és az USA hozta létre.


A világ két ellenséges táborra szakadt, s csak az erőpróba, a háború volt hátra.

Az 1914. július 24-i orosz mozgósítást a franciák elől két napig sikerült eltitkolni, akik csak az erre fel elrendelt német mozgósításról szereztek tudomást. Az oroszok mégis úgy tájékoztatták Franciaországot, hogy az orosz háborús intézkedés a német mozgósítás következménye.


6. Magyar bakák a Szávánál.png - Magyar haderő a Szávánál (korabeli képeslap)





Masaryk 1916-ban állt elő a már l904-ben megszerkesztett követeléseivel, miszerint a ,,cseh nép független, önálló alkotmánnyal bíró cseh államot követel, Magvát a cseh-morva-sziléziai tartományok és a hozzácsatolt magyar Felvidék képezné. (Ekkor még nem használták a Szlovákia elnevezést!) Követelték, hogy az így létrejött Csehországot Magyarország testéből kihasított, nyugati folyosó kösse össze a szerb és a horvát néppel, hogy könnyebbé váljon a cseh ipari állam és a szerb agrár-állam közötti összeköttetés. A cseheknek pedig kijutásuk legyen a tengerhez. ,,Kinyilvánította, hogy az ,,új cseh állam Oroszországhoz köti sorsát. A csehek és az oroszok osztoznak a Felvidéken. A csehek megkapják a Ruténföldet, Munkácsot, Ungvárt és Mármarosszigetet. "A cseh nép akarata, hogy az új cseh államnak, mint királyságnak orosz nagyherceg legyen a királya". Az orosz cár bukása után Masaryk elejtette a korábbi gazdáival való közösködést.

1924-ben Masaryk, az egyetemi tanár maga árulta el, hogyan fáradozott egy ,,jó" béke megteremtésén. Már 10 évvel a szarajevói merénylet előtt a pánszláviszmusra nevelte, buzdította a szláv ifjúságot, anélkül, hogy összeütközésbe került volna a Monarchia hatóságaival.

A csehek nem harcoltak a háborúban, mégis ők kapták a zsákmány oroszlánrészét. Amikor Clemenceau végre tisztán kezdett látni a ,,győzelem sakáljai"-nak nevezte őket.

A pánszlávistákkal megdolgozott közvélemény egyengette a bizalmas tárgyalások menetét, így mire a békekonferencia összeült, már megvolt a döntés: Magyarországnak pusztulnia kell!

Erősen közrejátszott Magyarország könyörtelen feldarabolásában az a körülmény, hogy először megnyirbálták, majd a háború után betiltották a szabadkőművességet.

A románok 1916-ban megváltak osztrák szövetségesüktől, csatlakoztak az Entente-hez, s hadat indítottak a Monarchia ellen, azaz megtámadták Erdélyt. Árulásukért Franciaország odaígérte nekik Erdélyt és a Partiumot.

1916-ban a Monarchia támadásai elől az egész szerb hadsereget Korfu szigetére menekítették, számítván arra, hogy a háború befejeztével, a békekötéskor jó hasznukat veszik.

1917-ben, az orosz-osztrák különbéke felmerülésének idején Franciaország magyar területeket ígért a cseheknek, akik orosz és ukrán területeket is kértek, mondván csak addig, amíg Oroszország vissza nem nyeri erejét, vagyis a bolsevizmus bukásáig.

A békekötéskor mind a románoknak mind a cseheknek tett ígéreteket teljesítették.


A fegyverszüneti egyezmény

1918-ra hadviselő feleknek elegük lett a háborúból; csak az alkalomra vártak, hogy befejezhessék. Kapóra jött Wilson amerikai elnök 1918 elején közzétett un. 14 pontja, amely kimondja a Monarchia népeinek önrendelkezési jogát, s hogy e jogot tiszteletben fogják tartani. Bízván ez ígéretben, az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege letette a fegyvert.


7. A világ urai.png - A világ urai: Lloyd Georges, David (1863-1945), Clemenceau, Georges (1841-1929), Wilson, Thomas Woodrow (1856-1924) (Érdekes Újság)





1918. november 3-án Páduában Weber tábornok Ausztria részéről aláírta a fegyverszüneti egyezményt, amely kimondja, hogy Ausztria és Magyarország területe mentes legyen minden katonai megszállástól.

A francia kormány alig egy hónappal a fegyverszünet megkötése után elvetette a wilsoni 14 pontot, és elfogadtatta az annexió elvét.


Magyarország a fegyverszünettől a békekötésig

A trianoni területrablás nemcsak a pánszlávisták és a békekötő hatalmak bűne, akarva-akaratlanul kivette belőle részét a korabeli magyar vezetés is.

Az 1918. októberében Budapesten létrejött Magyar Nemzeti Tanács első ténykedése gr. Tisza István miniszterelnök meggyilkoltatása volt.


8. Tisza-villa.png - Tisza István villája (Budapest, Hermina út 45.)





Az új, Károlyi-féle kormányban a legfontosabb posztokat a kommunisták foglalták el.


9. A Kállay-kormány bemuttkozása.png - Károlyi-kormány bemutatkozása - középen Linder Béla, Hock János és Károlyi Mihály (1918.nov.16.)





A kommunista Linder Béla kijelentette: Nem akarok több katonát látni, csak a kaszárnyákban! Így a Károlyi kormány beleegyezésével a teljesen ép és sértetlen magyar hadsereg harc- és védelemképes részét leszerelték és szélnek eresztették, lehetetlenné téve az ország védelmét. Katonailag légüres tér jött létre Magyarországon. Ezt az intézkedést az Internacionálé is szentesítette, ha nem éppen a sugallatára történt!


10. Linder Béla felhívása.png - Linder Béla felhívása - 1,5 millió katonát szereltetett le





A Károlyi kormány egy nappal a páduai fegyverszünet megkötése után, 1918. nov. 4-én, Belgrádban békét akart kötni d'Espery tábornokkal, a társult hatalmak balkáni hadseregének vezetőjével. Mivel egy hadsereg tábornokával nem lehet békét kötni, katonai egyezmény lett belőle, amit 1918. nov. 13-án éjjel 1/2 12-kor írtak alá. Ebben a magyar kormány hozzájárult, hogy a szövetséges és a társult hatalmak (csehek, szerbek, románok) csapatai egy esetleges német támadás elhárítására előrenyomulhassanak a Maros-Szabadka-Pécs vonaláig. Ostoba lépés volt, mert egy nappal korábban, 1918. nov. 11-én már létrejött a román-német különbéke, és a 300 ezer fős német hadsereg kivonulóban volt Romániából.


11. A frontról hazatérő magyar bakák.png - A frontról hazatérő magyar bakák





Sajnos a román-német különbéke megkötése után Károlyi nem hatálytalaníttatta a ,,Belgrádi egyezmény"-t, ezért a román csapatok erre hivatkozva, a franciák jóváhagyásával, a kivonuló németek után megszállták Erdélyt a Szatmár-Nagyvárad-Beszterce vonaláig.


12. A székely hadosztály katonái átkelnek egy patakon.png - A Székely Hadosztály katonái átkelnek egy patakon, Erdély, 1919.





A magyar kormánynak a fegyverszüneti egyezmény értelmében jogában állt volna fegyverrel védekeznie, de nem volt hadserege. Egyedül a Kratochwill vezette Székely Hadosztály állt ellen. Nem sokáig védthette Erdélyt, mert Kún Béla hatalomra kerülése után nem kapott utánpótlást. A román túlerővel szemben megadta magát.


13. Kratohwill Károly.png - Kratochwill Károly, ezredes, a Székely Hadosztály parancsnoka





A román hadsereg erdélyi előrenyomulásának alig ismert oka, hogy a franciák Oroszországban milliárdokat ruháztak be, amit csak a szovjet megsemmisítése révén tudtak volna visszaszerezni. Clemenceau l918 októberében megbízta Foch marsallt, hogy a románok bevonásával készítse elő a szovjet elleni hadműveletet. Mivel Románia nem támadta meg a szovjetet, a franciáknak ki kellett üríteni az elfoglalt dél-orosz területeket, pl. Ogyesszát.

Közben Magyarországon Károlyi átadta a kommunistáknak a hatalmat (Kún/Kohn Béla). A románok ezt arra használták fel, hogy elhitessék a nagyhatalmakkal, Európa számára sokkal nagyobb veszélyt jelent egy kommunista Magyarország, mint a távoli szovjet. Így, Bratianu román miniszterelnök kérésére engedélyezték, hogy Románia a Foch-terv végrehajtása helyett Magyarországot szállja meg. Sőt, az Ukrajnában harcoló nyugati intervenciósok helyzetének megnehezítésére a magyarországi kommunista kormány megnyitotta Budapestet a román hadsereg előtt.

A szerbek pedig még a német-román fegyverszünet megkötése előtt megszállták a védtelenül hagyott Délvidéket és Baranyát.


Az utódállamok megalakulása

Wilson 1918. október 23-án ismerte el a rutén nép önállóságát. Erre Masaryk 1918. október 25-én írásos szerződést kötött néhány Amerikába kivándorolt ruténnal, akik a rutén nép nevében csatlakoztak a leendő Csehországhoz. Az Ungváron megalakult Rutén Nemzeti Tanács meg a Magyarországgal való unió mellett foglalt állást..., de Ungvár messze esik Párizstól.
1918. december 1-én Gyulafehérvárt, a magyarokat mellőzve a románok a szászokkal egyetemben kimondták a Romániához való csatlakozást.
A szerbek a magyarok részvétele nélkül kimondták a Délvidék Szerbiához való csatlakozását, amelyre a franciák áldásukat adták. 1918. december 21-én alakult meg Jugoszlávia, amit Wilson 1919. február 5-én ismert el. Ekkor megkapták Bácskát és Dél-Baranyát, és a horvátok megkérdezése nélkül Horvátországot.
A Muraköz megszerzése nehézségekkel járt, mivel soha nem tartozott Horvátországhoz. A szerbek megkísérelték elfoglalni, de a helyi vend lakosság elzavarta őket. Később, a békekonferencián sikerült megszerezni. A békekonferencián elismerték ugyan Magyarország jogát a Muraközre, de valószínűleg cseh kívánságra Tardieu, a békekonferencia elnöke éjszaka a jegyzőkönyvet a szerbek javára meghamisította. Így került Muraköz a szerbekhez.
Fiumét 1918. október 29-én horvát csapatok szállták meg. A lakosság Olaszországhoz akart csatlakozni, de a szerbekhez csatolták őket. Csak 1920-ban, a Rapallói egyezmény után lett szabad királyi város, majd csatlakozott Olaszországhoz.
1919. július 19-én Ausztria kapta meg a magyar Őrvidéket, Burgenlandot. Masaryk Nyugat-Magyarországot szláv korridorrá akarta tenni. Ezt a franciák támogatták, hogy egy esetleges másik háború esetén itt vonulhassanak fel a németek ellen. Ezt a béketárgyaláson elvetették, ekkor Ausztria kérte e terv saját javára való módosítását, és megkapta.
Túrócszentmártonban párszáz tót, minden felhatalmazás nélkül 1918. október 30-án kimondta a magyar Felvidék csatlakozását ahhoz a Csehországhoz, amelynek első elnökét, Masarykot csak 1918. november 12-én választják meg. A magyarbarát tótok Kassán megalakították a Szlovák Nemzeti Tanácsot és a Csehországhoz való csatlakozás ellen tiltakoztak. Kramarz, Csehország külügyminisztere nem ismerte el egyik határozatot sem, és az olasz tisztek vezette cseh hadsereggel elfoglaltatta a Felvidéket.

Benes a londoni Times-nak nyilatkozott, hogy Budapesten kommunista uralom van, és Magyarország megszállása európai érdek. Ezzel a cseh megszállás legálissá vált. Majd 1918-ban, a békekötő hatalmakhoz intézett beadványában, hamisított népességi adatok alapján területet igényelt a cseheknek.


14. A Vörös-hadsereg bevonul Kassára.png - A magyar Vörös Hadsereg bevonul Kassára (1919. jún.6.)





Stromfeld Aurél, k.u.k. tiszt, majd Károlyi honvédelmi államtitkára emlékirataiban leírta azt a katonai koncepciót, amelynek vége Magyarország teljes felszabadítása lett volna: A Vörös Hadsereg által a csehektől visszafoglalja a Felvidéket, nyugat felé kiűzi a cseheket, utána keletre fordul a románok majd délre a szerbek ellen. E tervnek megvolt a valós alapja, a 12-14 magyar hadosztály és a székelyek. (Írta, még az ördöggel is cimborált volna, hogy megszabadítsa Magyarországot az idegen megszállástól.)

A szövetségesek felszólították a magyar kormányt ürítse ki a magyarok felszabadította Felvidéket, sőt nem csupán a cseh, hanem a román és a szerb határszakaszon fegyvermentes övezetet hozzon létre. Sajnos az akkori kormány mondván, bízik a békekonferencia igazságos döntésében, e kívánságokat maradéktalanul teljesítette. Stromfeld Aurél erre lemondott. Alig vonult ki a Magyar Hadsereg a Felvidékről, bevonultak a csehek. A szerb és a román csapatok nemcsak a demarkációs sávot foglalták el, hanem mélyen benyomultak a magyar területekre.

- A románok átlépték a Tiszát, bevonultak Budapestre.

- A csehek elfoglalták Salgótarjánt, bevonultak Budapestre.

- A szerbek berendezkedtek Baranyában.

- Budapestet angol és francia csapatok
is megszállták.

A magyar kormány, hadserege nem lévén, nem tudta megvédeni hazánkat az idegen megszállástól. Így a katonai területrablást már csak politikailag kellett szentesíteni.


15. Brandholtz ezredes irata.jpg - Bandholtz, angol ezredes zárolta a Magyar Nemzeti Múzeumot a román rablók elől (1919. okt.5.)





Törökországot éppúgy fel akarták darabolni, mint Magyarországot, de a török kormány az épen maradt hadseregét nem oszlatta fel, hanem Kemal Atatürk vezetésével a nagyhatalmak minden ellenkezése dacára megvédte az ország etnikai határait. Az 1920. augusztus 10-i békeszerződés nagy területeket csatolt le Törökországról, de ezek az ország központjától messze estek, és a lakosságuk sem volt török.

Az utódállamok, ,,a győzelem fogadott gyermekei", a letűnt uralom leghűségesebb kiszolgálói ,,azokat gyűlölik, akiknek ártottak" (Tacitus). Magyarországgal szembeni gyűlöletük rossz lelkiismeretükből fakad, s ez az érzés Trianon után sem hagyta el őket, sőt mindmáig tart...


A béketárgyalásokra való meghívás

A szövetségesek a Tanácsköztársaság bukása után, a megszállt Magyarországon olyan kormány(oka)t hoztak létre, amely maradéktalanul beleegyezett a békefeltételekbe. Friedrich István ötnapos kormányzása idején a király Horthy Miklóst fővezérré nevezte ki, majd az ultimátummal eltávolított román csapatok kivonulása után 1919. december 1-én megalakult Huszár kormány kapta meg a békeparancs átvételére, nem pedig a megtárgyalására idéző levelet.

Clemenceau 1919. május 1-én egyszerre hívta meg a béketárgyalásokra Ausztria és Magyarország képviselőit. Csak az osztrákok tudtak elmenni, mert Magyarországon akkor már kommunista uralom volt. Így Ausztria jobb helyzetből tárgyalhatott, és méltányosabb békekötésben is részesült. Az 1919. szeptember 10-én Saint Germaine-i békeszerződés biztosította Ausztria függetlenségét.

A béketárgyalások alatt törvényessé vált az igazság elferdítése és a gyűlölet felkorbácsolása. A kis, társult államok egymással vetekedtek a magyar területek megszerzéséért, és nem átallottak tisztességtelenebbnél tisztességtelenebb eszközöket felhasználni.


A béketárgyalások

Románia mind Ausztriával mind Franciaországgal szemben gyáván és hitszegően viselkedett, ezért Clemenceau a román-német különbéke és szovjet elleni meghiúsult támadás miatt oly keményen rótta meg Berthelot tábornokot, hogy sírva fakadt. Ennek ellenére remélte, hogy némi ügyességgel és pénzzel visszaszerezheti az elveszített előnyöket.

- Ionescunak és Bratianunak ördögi ötlete támadt: Párizsba hívták a bukaresti társaságbeli szépasszonyokat. A cél Románia hitelének visszaállítása volt; addig ostromolták a konferencia politikusait, diplomatáit és szakértőit, amíg nem álltak Románia pártjára.

- A szerbek sem maradtak tétlenül. A szerb diplomaták amerikai feleségei és a barátnőik teljesen feldúlták a tanácskozás résztvevőinek lelkivilágát.

- A csehek a hivatásosokat vetették be: a kis Doriát, a 72-es vöröshajú ügynököt Brünnből, madame Alexandre-t stb.

A szállodai szobákban, a mulatók páholyaiban, a irodák titokzatos mélyén ezek az asszonyok többet ártottak Magyarországnak mint a tárgyalások résztvevői.

A szerbek tevékenysége arra irányult, hogy meghiúsítsák a horvátok és a szlovének független államának létrehozását. Történelmi jogokra sem átallottak hivatkozni, amikor bemutattak egy 1853-as osztrák térképet, állítván, a Vajdaság mindig szerb terület volt, s a wilsoni elvek alapján joguk van rá. Azt elfelejtették közölni, hogy az 1848-49-es magyar szabadságharc után a Délvidéket Vajdaság néven az osztrákok szakították le a magyar államtestről. Dél-Baranyát azért tudták megszerezni, hogy Belgrád a magyar határtól lőtávolon kívül essen. Vita alakult ki a Bánát megosztásáról a szerbek és a románok között, ezért Clemenceau azt mondta: Legyen népszavazás! Tardieu ekkor hirtelen berekesztette az ülést. Másnap mindkét fél bejelentette, hogy megegyeztek, ezért eltekintettek a népszavazástól. Clemenceau még csak nem is tiltakozott.
A csehek azért kapták meg az Ipolysarkot, hogy a cseh ágyuk lőtávolán belül legyen Budapest. A Felvidéket történelmi jogokra való hivatkozással lett az övék, mondván, joguk van a magyar Felvidékre, mert Szlovákia mindig is Csehországhoz tartozott, s csak az l867-es osztrák-magyar kiegyezéskor vették el a magyarok és Kassa cseh város. Az angolok ezt sehogy sem akarták elhinni, ezért semleges szakértőket küldtek Kassára Kamev és Karmazin személyében. A két újsütetű amerikai állampolgár Benes gyermekkori barátja, iskolatársa volt. Kassán a cseh megyefőnök fogadta őket, és Hanzalik cseh rendőr kíséretében egy hétig a konferencia pénzén kocsmában mulatoztak. A szállodában írták meg a békekonferencia fontos dokumentumát, miszerint Kassa cseh város. Ennek alapján a színmagyar Kassát Csehszlovákiához csatolták.
Románia szintén történelmi jogokra hivatkozott. Bratianu miniszterelnök mély részvétet keltett, amikor kijelentette, hogy Románia határai egykor a Tiszáig húzódtak, és a magyarok fegyveres erővel telepedtek közéjük, nyomták el őket. Előterjesztésében azt mondta, hogy a kért területen 2,3 millió román mellett csak l millió magyar él. Orlando, olasz küldött felszólalt, hogy a román delegáció előterjesztésében 2 millióval több volt: ,,A román hadsereg talán kiirtotta őket?" Újra csak Tardieu mentette meg helyzetet, mondván a román előterjesztés nem a jelenlegi, hanem az 1916-os román követelésekre vonatkozott. E csalárd választ a konferencia elfogadta.

A székelyeket nem számították a magyarok közé, mondván a székely a román egyik nyelvjárása (Romániában ma is erre hivatkoznak!).


A kisantant létrejötte

Ha továbbra is hagyjuk, hogy a szlovákok, a románok és a szerbek a magyar történelmet ellopva építsék ki saját történelmecskéjüket, és igazunkat tudván még csak nem is tiltakozunk ellene, akkor valósággá válik Bratianu, román miniszterelnök l920. július l-én elhangzott óhaja:

Nem nyughatunk addig, amíg a magyar népet gazdaságilag és katonailag tönkre nem tesszük, mert mindaddig, amíg Magyarországon az életképesség csírája megvan, mi magunkat biztonságban nem érezhetjük!


16. Korabelil képeslap.jpg - Készenlétben a Kisantant (korabeli képeslap)





A békeszerződés aláírása után alig egy hónappal, a bűntudat mondatta ezt vele, mert Magyarországot életképtelenségével és csonkaságával együtt még mindig félelmetes ellenségnek tartotta. Szomszédaink még ma is félnek tőlünk.

1920-21-ben Jugoszlávia, Csehszlovákia és Románia létrehozták az un. ,,kis entente" szövetséget Magyarország ellen.

Alaptétele a következő:

,,Ha a három ország közül bármelyiket külső támadás éri, még akkor is megszállják Magyarországot, ha a magyarok semlegesnek is nyilvánítanák magukat."

E megállapodást 1939-ben megújították és még ma is érvényes.

Nem akarok kassandrai jóslatokba bocsátkozni, de nemzeti hadsereg hiányában sem külső támadás, sem belső zavargás ellen nem tudnók megvédeni a hazánkat, megvédeni a magyarokat. Ezt igazolták a 2006-os, államilag vezérelt események. A belső, mesterségesen szított bomlasztás immár kezelhetetlen. Csakis saját magunkra támaszkodhatunk! A magyar hadsereget nem leépíteni, hanem fejleszteni, erősíteni kell!


A trianoni békediktátum

Gr. Apponyi Albert 1920. január 15-én vette át a békefeltételeket, és engedélyt kapott arra, hogy másnap (!) egy órás előterjesztésben észrevételeket tegyen. És amit az utolsó szó jogán mondott, semmivel sem volt kisebb jelentőségű, mint Kossuth megajánlási beszéde, ám Magyarország védőbeszédét a magyar iskolákban nem tanítják, a magyarok nem ismerik.


17. Gr. Apponyi Albert.jpg - Gróf Apponyi Albert a béketárgyaláson





A magyar küldöttség tagjai:

Gr. Apponyi Albert, politikus, miniszter, nagybirtokos, az MTA tagja, 1911-32 közt ötször jelölték Nóbel díjra, de nem kapta meg.

Gr. Teleki Pál, miniszterelnök, földrajztudós, egyetemi tanár, földbirtokos, politikus, az MTA tagja,

Gr. Bethlen István, jogász, mezőgazdász, politikus,

Gr. Csáky Imre, diplomata, külügyminiszter. 1921-22 közt magyar részről a határmegállapító vegyes-bizottság vezetője,

Gr.Csákí István, diplomata, külügyminiszter. 1919-től külügyi szolgálatot töltött be.

Somsich Tibor,

Popovics Sándor, pénzügyminiszter, az MNB elnöke, az MTA tagja.

Báró Lers Vilmos, nemzetközi jogi író, államtitkár.

Pranovszky István,

Katonai szakértő: Láng Boldizsár, ezredes és Konek sorhajókapitány.

A kísérőkkel együtt összesen 73 személy.







Apponyi beszéde oly nagy hatást tett a békekonferencia tagjaira, hogy Clemenceau minden ellenkezése dacára vita kerekedett. Majd Apponyi Teleki Pál térképe alapján ismertette Magyarország nemzetiségi viszonyait és politikáját. Pitti, az olasz kormány nevében a békefeltételeket elfogadhatatlannak minősítette, mondván Magyarország szétdarabolása esetén a szláv túlsúly ellen nem lát semmiféle ellenerőt. Hivatkozott arra, hogy Olaszország a Monarchiával háborúzott, nem pedig Magyarországgal.

A csehek ezt előre sejthették, mert a január elején megérkezett magyar küldöttséget szigorú háziőrizetben tartatták a franciákkal. Csak Apponyinak engedték meg, hogy idős korára való tekintettel, rendőri kísérettel egészségügyi sétákat tegyen. Féltek, hogy a magyarok megneszelik a tárgyalás kimenetelét és ellenakciót kezdeményeznek, s akkor kiderül, hogy a tárgyalások hazug alapokra épültek.

A szabadkőmíves Tardieu felelős a Magyarország ellen elkövetett sok csalásért, hamisításért, hiszen mindenről tudott, mindent irányított és ellenőrzött. Mindvégig hű maradt cseh, szerb és román megbízóihoz. Clemenceau szabad kezet adott neki, mert nem tudott a személyes érzelmein úrrá lenni: Fia minden ellenkezése dacára magyar nőt, az érsekújvári Muzsnai Idát vette feleségül; s a házaspár állítólag éppen ez idő alatt lett öngyilkos. Ezért egy ország büntettetett meg.

Clemenceau kijelentette: Magyarország számára nincs könyörület. Választani kell a népszavazás, vagy Csehszlovákia megteremtése között! ... és választottak.

Apponyi gróf hiába kérte a népszavazást:

Magyarország fejet hajt, bármi lesz is az eredmény. Ne vegyék el a színtiszta magyar, határmenti területeket, és a történelmi városainkat'! Ne bánjanak úgy e néppel, mint egy nyájjal....!

A kérést Renner, osztrák küldött javaslatára elutasították. Népszavazás két helyen Kismartonban és Sopronban volt. Állítólag az eredmények hamisítottak.

Seaton Watson megfenyegette a magyarokat, ha nem írják alá a békefeltételeket, gazdasági blokádot emelnek Magyarország ellen. A blokádot a kommunisták által piedesztálra emelt szabadkőmíves Jászi Oszkár is támogatta a Benes sugallatára Bécsben megjelentetett cikkében.

Ekkoriban fogalmazódott meg Millerand francia külügyminiszter levele, melyben a szövetséges hatalmak nevében biztosítja Magyarországot, hogy a békeszerződés sérelmes rendelkezéseit a határmegállapító bizottságok orvosolják. E levél 15 napos határidőt adott a szerződés elfogadására. Apponyi gróf nem vállalta a békediktátum aláírását, mert a népszavazásra tett előterjesztését nem fogadták el. De úgy nyilatkozott, hogy bízik a Millerand levélben megfogalmazott hivatalos francia ígéretben, s nem ellenzi Magyarország jóváhagyását.

Millerand a békeszerződés aláírása után három héttel a határmegállapító bizottságokat körlevélben értesítette, hogy a nagyhatalmak nevében vállalt hivatalos kötelezettségek érvénytelenek. A Paleologue, a becsületes francia minisztériumi főtitkár megerősítette a revíziós kijelentéseket, ám ezért eltávolítottak a külügyminisztériumból.

A magyarokat újra becsapták, kijátszották, mert valahol valakik eldöntötték, hogy Magyarország területe nem maradhat a magyarok hazája.

Az aláírást a magyar kormány egyetlen tagja sem akarta vállalni, ezért sorsot húztak és

1920 június 4-én, délután fél négykor Trianonban Drasche Lázár Alfréd kíséretében dr. Bénárd Ágoston népjóléti miniszter könnyezve és reszkető kézzel írta alá Magyarország nevében a békediktátumot.

S ekkor Burgenlandtól a Székelyföldig, Szepességtől Fiuméig megszólaltak a harangok. Gyászoltak, sírtak, átkozódtak a magyarok: Magyarország elveszett! ...és megkezdődött a határokon túlra szorult magyarok kálváriája, és a csonka Magyarország élet-halál harca a megmaradásért.


18. Hiszek Magyarroszág feltámadásában.jpg





Megjegyzés: Sem Franciaország parlamentje, sem az Amerikai Egyesült Államok kongresszusa a mai napig sem ismerte el a trianoni békeszerződést, a hamisítások és diktátum volta miatt pedig jogtalan és érvénytelen.

E cikk a "Jaj, a legyőzöttnek! - Vae victis! c. előadásom rövídített, kivonatos változata.


Felhasznált irodalom

Badiny Jós Ferenc: Trianon és a harmadik világháború. Ősi Gyökér. Buenos Aires, 1984.
Daruvár, de Yves: Trianon. 1920. június 4. - A feldarabolt Magyarország. Balogh J. Kiadása, Svájc, Luzern,
Familienlexikon, 1-5. k., Isis Verlag, Chur-Schweiz, 1992.
Petit Larousse en coleurs, Librarie Larousse, Paris 1980.
Pethő Sándor: Világostól Trianonig, Enciklopédia R-t. kiadása, Bp., 1925.
Pozzi, Henri: Századunk bűnösei. Dr. Marjai Frigyes kiadása. 1936.
Raffay Ernő: Trianon titkai, avagy hogyan bántak el országunkkal, Tornado Danenija Kvk. Bp. 1990.
Révai Nagylexikona, 1-20. kötet. Révai Kvk. Bp.,1911-1927.
1921. XXXIII. törvénycikk =...az 1920. évi június 4. napján Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezése. (Országos Törvénytár, 1921. júl. 31.)
A világháború története, Franklin Kvk. Bp., (1927?)

Marton Veronika

Link


Mi lenne ha Nagy-Magyarország újra megalakulna? | Trianoni békeszerződés 100. évfordulója

Link



Senki ne ugasson Nyugaton

Link




Link

















 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2020.04 2020. Május 2020.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 26 db bejegyzés
e év: 276 db bejegyzés
Összes: 4824 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 220
  • e Hét: 1716
  • e Hónap: 18860
  • e Év: 156232
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.