|
2020-05-09 08:17:36, szombat
|
| |
| |
Nem azt mondja: ,,Nem fogtok szenvedni, semmiség az egész". Nem. Megmondja az igazat: ,,Mellettetek vagyok. Ez az igazság: ez egy csúnya pillanat, veszélyes, halálos. De ne nyugtalankodjék a szívetek, őrizzétek meg a békét, ami minden vigasz alapja, mert ismét eljövök majd, és kézen fogva odavezetlek, ahol én leszek.
Május 8-án, pénteken reggel a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén a pápa megemlékezett a Nemzetközi Vöröskereszt és a Nemzetközi Vörös Félhold világnapjáról. Homíliájában a Szentatya rámutatott: az Úr mindig megvigasztal minket a közelségével, az igazsággal és a reménnyel.
Húsvét negyedik hetében a péntek reggeli szentmise elején, a Pompeji Szűzanya emléknapján így imádkozott a pápa: ,,Ma ünnepeljük a Vöröskereszt és a Vörös Félhold világnapját. Imádkozzunk azokért, akik ezekben a kiváló intézményekben dolgoznak: az Úr áldja meg munkájukat, mellyel oly sok jót tesznek."
Homíliájában a pápa a mai evangéliumi szakaszhoz (Jn 14,1-6) fűzte gondolatait, melyben Jézus így szól tanítványaihoz: ,,Ne nyugtalankodjék a szívetek! Higgyetek az Istenben, és bennem is higgyetek! Atyám házában sok hely van. (...) Ha majd elmegyek, és helyet készítek nektek, ismét eljövök, és magammal viszlek titeket, hogy ti is ott legyetek, ahol én vagyok." Jézusnak ez a beszélgetése a tanítványokkal az utolsó vacsora alatt zajlik. Jézus szomorú, és mindenki bánatos: Jézus azt mondta, hogy egyikük el fogja árulni őt, ugyanakkor azonban elkezdi vigasztalni övéit. Ferenc pápa megjegyezte: az Úr vigasztalja tanítványait, és itt látjuk, hogy Jézus milyen módon vigasztal.
Nekünk is sok módunk van a vigasztalásra, a leghitelesebb, legközvetlenebb formáktól a leghivatalosabbakig - utóbbira példa a részvéttávirat, melyben így írunk: ,,Mély fájdalommal tölt el...". Ez nem vigasztal senkit, művi, formális. Hogyan vigasztal az Úr? - fontos tudnunk ezt, hogy így életünk szomorú pillanataiban mi is megtanuljuk felismerni az Úr valódi vigasztalását. Ebben az evangéliumi szakaszban azt látjuk, hogy az Úr mindig a közelségben vigasztal, az igazsággal és a reménnyel. Ez a három vonás jellemzi az Úr vigasztalását.
A pápa emlékeztetett az Úr szavára: ,,Itt vagyok veletek". Az Úr mindig itt van. Ez a közelség Isten stílusa, ez jelenik meg a megtestesülésben is: közel jön hozzánk. Az Úr mindig a közelséggel vigasztal.
Nem használ üres szavakat, sőt, a csöndet kedveli. A közelség, a jelenlét erejével hat, keveset szól, de közel van.
Jézus vigasztalásának másik jellemvonása az igazság. Jézus igazat mond. Nem mond formális dolgokat, melyek hazugságok: ,,Nyugodj meg; minden elmúlik; nem történik semmi; el fog múlni; vége lesz..." Nem. Megmondja az igazat. Ő maga mondja ebben az evangéliumi szakaszban: ,,Én vagyok az igazság". Az igazság pedig az, hogy ,,el fogok menni", vagyis ,,meg fogok halni". Mindannyiunkra halál vár. Ez az igazság. Egyszerűen kimondja, szelíden, hogy ne bántson vele: mind meg fogunk halni. Nem rejti el az igazságot.
Jézus vigasztalásának harmadik jellemzője a remény. Azt mondja: ,,Igen, ez egy rossz pillanat. Ne nyugtalankodjék a szívetek! Higgyetek az Istenben, és bennem is higgyetek! Atyám házában sok hely van. Elmegyek, és helyet készítek nektek." Először Ő megy oda, hogy megnyissa előttünk annak a háznak az ajtaját, ahova minket is el akar vinni. ,,Ismét eljövök, és magammal viszlek titeket, hogy ti is ott legyetek, ahol én vagyok". Az Úr mindannyiszor újra eljön, ahányszor közülünk valaki itt hagyni készül ezt a világot. ,,El fogok jönni és magammal viszlek": ez a reménység. El fog jönni, kézen fog és elvisz minket. Nem azt mondja: ,,Nem fogtok szenvedni, semmiség az egész". Nem. Megmondja az igazat: ,,Mellettetek vagyok. Ez az igazság: ez egy csúnya pillanat, veszélyes, halálos. De ne nyugtalankodjék a szívetek, őrizzétek meg a békét, ami minden vigasz alapja, mert ismét eljövök majd, és kézen fogva odavezetlek, ahol én leszek."
Nem könnyű hagyni, hogy az Úr vigasztaljon minket. A rossz pillanatainkban sokszor megharagszunk az Úrra, nem engedjük, hogy eljöjjön és így beszéljen velünk, ilyen kedvesen, közvetlenül, szelíden, igazsággal és reménnyel. Ferenc pápa homíliája végén így fohászkodott: ,,Kérjük a kegyelmet, hogy megtanuljuk átadni magunkat az Úr vigasztalásának. Az Úr vigasztalása igaz, nem téveszt meg. Nem érzéstelenít, de ő közel van, igazat mond, és megnyitja előttünk a remény kapuját."
...... ........... ......
A híveket a lelki áldozásra buzdította a Szentatya, majd a szentmisét ezúttal is szentségimádással és eucharisztikus áldással zárta. Végül elimádkozta a Regina Coeli kezdetű Mária-antifónát.
A szertartás végén Ferenc pápa felköszöntötte a Szent Márta-ház recepcióján dolgozó egyik munkatársat, Silviát, aki születésnapját ünnepli.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican news
Magyar Kurír 2020.05.08 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Vatikan_Ferenc pápa |
|
|
|
|
|
Offline
