|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 15
|
|
|
|
|
|
2020-06-20 23:00:28, szombat
|
| |
| |
,,Az emberért való küzdelem a szentség rendjében"
Jézus Szentséges Szívének ünnepén, június 19-én pappá szentelte Udvardy György veszprémi érsek Godzsa Tamás István premontrei szerzetest a veszprémi Szent Mihály-bazilikában.
...... ........
A szentmise kezdetén a főpásztor köszöntötte az ünnepre összegyűlteket. Elsőként a szentelendő elöljáróját, Fazakas Z. Márton csornai premontrei apátot; Balogh Péter Piusz gödöllői premontrei apátot, a Heiligenkreuzból érkezett elöljárót, a velük érkezetteket, a megjelent bencés elöljárókat és szerzeteseket Tihanyból, Bakonybélből és Győrből.
Udvardy György érsek külön köszöntötte a veszprémi székesegyház hívő közösségét; plébánosát, Nagy Károly címzetes apát, kanonokot - hiszen a szentelendő innen indult el szerzetesi szolgálatára. Köszöntötte a szertartáson megjelent jubiláns egyházmegyés atyákat, akik hálaadásra érkeztek szentelésük kerek évfordulója alkalmából.
Bővebben Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kegyhelyek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-06-20 22:56:09, szombat
|
| |
| |
Szeretlek, mert szebb vagy mindenki másnál
Szeretlek, mert a hajnal pírja,
Szeretlek, mert a rózsa szirma,
Szeretlek, mert az ég selymes kékje,
minden elfakul, hogyha rád nézek.
Szeretlek, mert te vagy az ígéret,
Szeretlek, mert te vagy az élet,
Szeretlek, mert jó vagy, kegyes, anyás,
Szeretlek, mert te vagy a vigasztalás.
Szeretlek, mert sajnálsz, ha elesem és rám mosolyogsz kegyelmesen.
Szeretlek, mert ha nyomorultul bántalak, nem fordítod el rólam orcádat.
Szeretlek, mert te vagy a Szeretet.
Szeretlek, mert te vagy a Tisztaság.
Szeretlek, mert te vagy az Irgalom.
Szeretlek, mert meghallod panaszom s nem hagysz magamra lélekvesztőn.
Szeretlek, mert hogyha vérem lobban,
Te intesz felém megbocsátóan s hívsz, hogy bánatom könnyét eléd ejtsem.
Szeretlek, mert segítsz, hogy megfejtsem a célt, amiért élnem adatott...
Szeretlek Téged Csodák Asszonya s bűntipró lábad elé omolva kérlek, könyörgök hozzád ezerszer:
hitványságomért most se vess el.
Senkit árván ne hagyj bolyongni, csalóka fények után loholni, beleszédülni undok bűnörvénybe.
És ha Istenharag ostorverése vért csíkoz rajtam gőgömért, (ó nékem nincs más érdemem, csupán az, hogy szeretlek nagyon).
Somlyói Mária, Te csodás Asszony, bánatom könnyét mind eléd ejtem:
Könyörögj értem...
Könyörögj, hogy vétkes-hiába ne éljek, hogy ne hulljanak rám csüggedés-éjek, s hogy mindig szeresselek s mindig szeress:
Könyörögj... könyörögj... könyörögj értem... |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Litániák gyűjteménye |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-06-20 22:51:29, szombat
|
| |
| |
OLVASMÁNY Jeremiás próféta könyvéből
Megszabadította a szegénynek lelkét a gonoszok kezéből.
Jeremiás próféta így panaszkodik szenvedése idején: Hallom sokak gyalázkodását: ,,Rettegés mindenütt! Jelentsétek föl! Följelentjük!" Még azok is, akik barátaim voltak, bukásomra lestek: ,,Hátha valamiképp tőrbe csalhatnánk, legyőzhetnénk, és bosszút állhatnánk rajta."
De az Úr, mint hős harcos, mellettem áll. Ellenfeleim meginognak, s nem bírnak velem, szégyent vallnak és elbuknak.
Örökké tartó, soha el nem múló gyalázatban lesz részük. Te pedig, Seregek Ura, igazságos Bíró, aki a vesék és szívek vizsgálója vagy, engedd, hadd lássam, miként állsz rajtuk bosszút, mert eléd tártam ügyemet.
Énekeljetek az Úrnak! Dicsőítsétek az Urat, mert kiszabadította a szegénynek lelkét a gonoszok kezéből.
Ez az Isten igéje. Jer 20,10-13
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a rómaiakhoz írt leveléből
A kegyelem hatása nem olyan, mint a bűnbeesésé.
Testvéreim!
A bűn egy ember által lépett a világba, és a bűn következményeként a halál. Így a halál minden ember osztályrésze lett, mert mindnyájan bűnbe estek.
Volt a világon bűn a mózesi törvény előtt is, de a bűn, ha nincs törvény, nem számít bűnnek. Ám a halál mégis uralkodott Ádámtól Mózesig azokon is, akik nem vétkeztek mint Ádám, aki az Eljövendőnek előképe.
A kegyelem hatása azonban nem olyan, mint a bűnbeesésé. Mert ha egynek bűnbeesése miatt sokan meghaltak, Isten kegyelme és az egy embernek, Jézus Krisztusnak irgalmából nyert ajándék még inkább kiárad sokakra.
Ez az Isten igéje. Róm 5,12-15
EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg!
Abban az időben Jézus ezt mondta apostolainak: Ne féljetek az emberektől! Nincs rejtett dolog, amelyre fény ne derülne, sem titok, amely ki ne tudódnék. Amit én sötétben mondok nektek, azt ti mondjátok el világosban: és amit fülbe súgva hallotok, hirdessétek a háztetőkön!
És ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, de a lelket nem tudják megölni. Inkább attól féljetek, aki a lelket is, a testet is a pokolba taszíthatja.
Egy fillérért ugye két verebet adnak? És mégsem hull a földre egy se közülük Atyátok tudta nélkül? Nektek pedig minden szál hajatokat számon tartják! Ne féljetek hát: sokkal többet értek ti a verebeknél! Ha valaki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van. De ha valaki megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van.
Ezek az evangélium igéi. Mt 10,26-33
Imádság
Urunk, Jézus Krisztus! Te meghívsz minket, hogy téged kövessünk és vezetéseddel eljussunk a mennyei Atyához. Meghívsz, hogy tőled tanuljunk és szolgálatodba álljunk. Tudjuk, hogy tanítványodként ugyanaz a sorsunk, mint a tiéd, aki mesterünk és tanítónk vagy. Nem akarjuk kikerülni a keresztutat. Nem keresünk más utat, ami könnyebbnek tűnhet. Azzal a szándékkal hallgatjuk szavaidat, hogy azok szerint éljünk. Hozzád hasonlóan engedelmeskedünk a mennyei Atyának, mert hisszük, hogy türelemmel viselt szenvedéseink jutalma az örök élet és az örökké tartó boldogság lesz. Segíts minket az üdvösségre!
Elmélkedés
A gondviselés természete
Valamelyik forgalmas út mellett, az út két oldalán dolgozott egy-egy kolbászárus. Sokan megálltak náluk útközben, mert elterjedt a hírük, hogy mindketten kiváló kolbászt sütnek. Az egyikük munka közben állandóan rádiót hallgatott, zenét és híreket. Egy nap azt hallotta a rádióban, hogy gazdasági válság jön, spórolni kell, vissza kell fogni a költségeket. A hír hallatán rögtön döntött és a következő naptól olcsóbb kolbászt vásárolt. A gyengébb minőséget kis idő után a vendégek is észrevették, s emiatt egyre kevesebben álltak meg nála. Ő pedig azt gondolta, hogy valóban beköszöntött a gazdasági válság, emiatt van kevesebb vendége, és helyesnek tartotta, hogy időben lépett. A másik árusnál is mindig szólt a rádió, azzal kezdte a napot, hogy reggel bekapcsolta. De ő egyre finomabb kolbászt sütött, egyre több lett a vendége. Ő semmit nem érzékelt abból, amit a másik árus gazdasági válságként élt meg. Ennek oka az volt, hogy süket volt, nem hallotta a rádiót, a zene csak a vendégek miatt szólt.
Ez a humoros történet azt tanítja nekünk, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy mit hallunk meg és mit nem. Mi az, ami befolyásolja az életünket és mi az, ami meg sem érint minket. A tömegkommunikációs eszközökből, az internetből, a rádióból és a televízióból nap mint nap félelmet keltő dolgok zúdulnak ránk. A globális felmelegedéstől az áramdíj emelkedéséig, a jégkorszaktól az újfajta influenzavírusig mindentől félünk, nem is beszélve a facebook esetleges leállásáról, amely sokak szemében a világvégét jelentené. Vajon az információk özönvízében meglátjuk a szigetet, ahol kiköthetünk? Meghalljuk a szívünket megnyugtató üzenetet? Jézus újra és újra megismétli: Ne féljetek!
A félelem, a szorongás, a bizonytalanság fokozatosan megmérgezi életünket, ha nem tartunk időnként méregtelenítő kúrát, azaz nem tárjuk fel félelmeink okát. E vizsgálódás során aztán rájövünk, hogy sok esetben semmi alapja nincs a félelmeinknek, például olyan jövőbeli események bekövetkeztétől rettegünk, amelyeknek semmi esélye sincs. Ha a jövőt nem is tudhatjuk előre, azért szeretnénk biztonságban tudni életünket és kizárni a fenyegető veszélyeket. A hívő ember számára a gondviselésbe vetett hit a legjobb ellenszer a félelmek ellen. Aki Istenre és az isteni gondviselésre bízza életét, annak nincs miért aggódni!
Az isteni gondviselés természetét sokan félreértik. Egyesek azt gondolják, hogy Isten úgy gondoskodik rólunk, hogy minden apró bajunkban azonnal a segítségünkre siet. Mások azt várják, hogy saját mulasztásaikat majd Isten kipótolja. Ha Isten ilyen módon avatkozna bele az életünkbe, akkor az emberi szabadságunk megsértése volna, ami távol áll Istentől. Isten nem fogja kényelmessé tenni életünket olyan módon, hogy elmulasztott kötelességeinket elvégzi helyettünk. Arra is figyelnünk kell, hogy a gondviselésbe vetett hit még véletlenül se bátorítson minket felelőtlenségre. Nem mondhatjuk: Miért vigyázzak, amikor Isten úgyis vigyáz rám, gondomat viseli! A céltalan, bizonytalan, tétovázó embereket messze elkerüli a gondviselés. De abban a pillanatban, amikor elkötelezzük magunkat valamilyen jó megtételére és elkezdjük annak megvalósítását, akkor megérezzük Isten segítségét, megtapasztaljuk azt, hogy megáldja munkánkat, törekvéseinket. Ez az isteni gondviselés.
C. Horváth István Sándor
Hanganyag Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-06-20 22:41:46, szombat
|
| |
| |
Úgy élj, hogy méltóképpen szolgálhass - Állandódiakónus-jelöltek a katolikussá (akolitussá) avatása Budapesten.
...... ...........
Cserháti Ferenc Esztergom-budapesti segédpüspök február 9-én, az évközi 5. vasárnap a budapesti Avilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplomban akolitussá avatta az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye négy állandódiakónus-jelöltjét. A jelöltek lektorrá avatására 2019. novemberében került sor Pünkösdfürdőn.
Erdő Péter bíboros, prímás megbízásából Cserháti Ferenc püspök a vasárnap este fél hétkor kezdődött ünnepi szentmisében akolitussá avatta Matlári Gergelyt, Nyulassy Zoltánt, Spala Tamást és Zarka Dénest, az Esztergom Budapesti-Főegyházmegye másodéves állandódiakónus-jelöltjeit. Az akolitus a liturgiában a diakónus segítője, az oltár körül teljesít szolgálatot. Feladata a szentmiséken való áldoztatás, valamint a szent edények purifikálása (megtisztítása). Ezenkívül az Oltáriszentség elvitele betegek és idősek részére otthonukba és kórházakba.
Az evangélium felolvasása után Füzes Ádám, az Esztergom-budapesti fő egyházmegyei állandó diakónusok referense mutatta be a jelölteket. Ezt követően Cserháti Ferenc homíliát mondott, melyet az alábbiakban teljes terjedelmében közreadunk.
Bővebben Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Budapest képekben, hírek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-06-20 22:34:52, szombat
|
| |
| |
,,Hogy méltó hajlék és Isten dicsőségének temploma legyetek"
...... ..........
Június 20-án Ternyák Csaba egri érsek áldozópappá szentelte Barta Márton István, Marosi Balázs, Nagy Ferenc és Thiago Costa diakónusokat. A járványhelyzet miatt a papok és a hívek idén csak szűk körben ünnepelhettek a bazilikában - a szertartást az interneten és kivetítőn a Dobó téri Szent Antal-templomban követhették az érdeklődők.
A papszentelés az egyik legnagyobb ünnep az egyházmegyében - mondta a szentmise elején Ternyák Csaba egri érsek. Köszöntötte a szentelendő diakónusokat, szüleiket, családtagjaikat. Sajnálatát fejezte ki, hogy Thiago Costa diakónus szülei nem tudtak eljönni Brazíliából erre az ünnepre. A főpásztor köszöntötte az egyházmegye másik bazilikájából, Sárospatakról érkezett gyalogos zarándokokat; a jubiláló papokat, köztük Kuklay Antal atyát, aki éppen ebben az időben mutatja be vasmiséjét; továbbá a Szent István Rádió és Televízió közvetítésén keresztül bekapcsolódó híveket.
Buda Péter és Michał Bartosz Muszyński szemináriumi rektor szólították az áldozópapi szolgálatra jelentkezőket, kérték szentelésüket, s kifejezték, hogy a szentlendők - Barta Márton István, Marosi Balázs, Nagy Ferenc és Thiago Costa - méltóak a hivatás gyakorlására.
Ternyák Csaba érsek homíliájában kifejtette: régebben a misszió azt jelentette, hogy Európa országaiból fiatal misszionáriusok távoli kontinensekre indultak, hogy Krisztus örömhírét hirdessék. Mára azonban Európa vált missziós területté. ,,Így egyre gyakrabban fordul elő nálunk is, hogy fiatal emberek idegen országokban vagy nem születési egyházmegyéjük területén szolgálnak. Aki missziós hivatást vállal, az meghallotta Jézus halk, de kitartó hívását."
A főpásztor XVI. Benedeket emeritus pápát idézte, aki a papság évének lezárásakor arról elmélkedett, hogy a keresztre feszítettre tekintve megérthetjük, hogy Krisztus szíve értünk van nyitva, mely által Isten szíve nyílt meg számunkra.
A liturgia azt a nyelvet is feltárja számunkra, ahogy Jézus szíve szól hozzánk, és Istenről beszél nekünk, az emberek pásztoráról, ily módon nyilatkoztatva ki a szíve legmélyén gyökerező krisztusi papságot.
Ez a papság pedig minden papi hivatás örök alapja és hiteles ismérve. ,,A hivatásnak Jézus szívében kell horgonyt vetnie és belőle kiindulva kell léteznie" - mondta XVI. Benedek emeritus pápát idézve Ternyák Csaba érsek.
A szentelendőket megszólítva a főpásztor így fogalmazott: ,,Úgy tekintünk rátok, mint hozzánk küldött misszionáriusokra, akik készen álltok arra, hogy miután magatokat Krisztusnak adtátok. Most arra kaptok küldetést, hogy az élet vizét ajándékozzátok a szomjazó világnak. Ti négyen, akik itt álltok előttem, és az Egri Főegyházmegye szolgálatára jelentkeztek, öt különböző országhoz kötődtök. Márton, bár a mi egyházmegyénk szülötte, édesanyja révén lengyel gyökerekkel is rendelkezik. Ferenc Felvidékről, Balázs Erdély országból, Thiago pedig Braziliából érkezett hozzánk."
Ternyák Csaba érsek Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ünnepére hivatkozva arról is szólt, hogy Mária a szívében a legkorábbi, senki más által nem ismert történéseket őrzött. Lukács evangélista is utalt arra, hogy Jézus gyermekkoráról magától Máriától értesült. Így van a szívében őrzött emlékkel minden édesanya, így a papi édesanyák is - emelte ki a főpásztor. Majd a szentelendőkhöz fordult: ,,A ti papi szívetek is legyen olyan tiszta, mint Máriáé, hogy méltó hajlék és Isten dicsőségének temploma legyetek a Szentlélek számára. Ilyen a jó papi szív! Tegyetek ti is így, mint ő! Őrizzetek fontos szavakat, gondolkodjatok el az Úr életének és a ti életeteknek eseményein. Jézushoz hasonlóan pedig fáradozzatok ti is a mennyei Atya dolgaiban! Akkor biztosan nem tévesztitek el szívetek ritmusát."
Hangsúlyozta: ne féljenek, hiszen a papságban Jézus és Mária szíve is segíti őket, másrészt egy nagy közösség, az Egri Főegyházmegye presbitériumának lesznek tagjai a szentelés által. Az egri érsek a szentelendők szüleinek és családjaiknak külön is megköszönte mindenki áldozatát, amivel hozzájárult ahhoz, hogy Krisztus oltárához segítse őket. Isten áldását kérte szentelendőkre.
Szentbeszéde végén a főpásztor minden jelenlévő imáját kérte új hivatásokért a Boldogságos Szűz Máriának, a papok Édesanyjának, valamint Szent János apostolnak, az Egri Főegyházmegye védőszentjének közbenjárására.
Ezt követően a szentelendők a közösség előtt is kinyilvánították hivatásuk iránti elkötelezettségüket, és az érsek kérdéseire válaszolva, s engedelmességet fogadtak a főpásztornak
A papszentelés során, a szentséget kiszolgáló érsek a felszentelő ima és kézrátétel által adta át a Krisztustól kapott áldozópapi hatalmat és küldetést.
...... ............
Az egyházmegye papjai kézrátétellel fogadták be az új áldozópapokat az egyházmegye papi közösségébe, majd az újonnan felszentelteket beöltöztették a papi ruhába.
...... ...........
A főpásztor megkente a kezüket krizmával, illatos olajjal, ahogy a kiválasztottak: a királyok, a próféták és a papok esetében évszázadok óta szokás. Az újmisések a főpásztorral és a jelenlévő papsággal együtt mutatták be a szentmisét. Ternyák csaba érsek köszönetet mondott a szemináriumi vezetőknek, a tanároknak, a papoknak a szülőknek, családtagoknak, hogy az oltárhoz segítették a felszentelteket. A négy újmisés pappal együtt összesen 194 lelkipásztor teljesít szolgálatot az Egri Fő egyházmegyében.
...... ..........
Az újmisések így vallanak magukról:
Barta Márton István
,,Mádról származom, 28 éves vagyok. Hivatásom története általános iskolás koromra vezethető vissza. 12-13 éves lehettem, amikor egy szentmisén, az átváltoztatás alatt éreztem, hogy milyen jó és örömteli lenne, ha az Urat szolgálnám az ő oltáránál. Az érettségit követően beadtam a jelentkezésemet az Egri Hittudományi Főiskolára és az Érseki Szemináriumba, ahol 2010 és 2012 között folytattam tanulmányaimat. Meginogtam a hivatástudatomban, és ezért felhagytam tanulmányaimmal, dolgozni kezdtem, de a boldogságkeresés mindvégig megvolt bennem. 2015 májusában ismét erős hívást éreztem a papi hivatásra, ezután egy személyes lelkigyakorlat keretében megkaptam Krisztustól a megerősítést, s folytattam tanulmányaimat a szeminárium falai között. Lelkiéletem és pappá formálódásom középpontjában az Oltáriszentség imádása és a rózsafüzér imádkozása áll. Jelmondatom is kapcsolódik ehhez a két imamódhoz: »Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mintha valaki életét adja barátaiért« (Jn 15,13). Bízom Jézus Krisztusban, az ő erejében, s így merem odaadni egész életemet, amit tőle kaptam."
Marosi Balázs
,,Erdély egyik legszebb városában, Kézdivásárhelyen születtem. Gyermek- és fiatalkoromat egyaránt meghatározta a hit, a templom és a közösség. Már kisgyermekként kíváncsisággal töltött el az Isten szolgálata, és az, hogy mi történik az oltárnál, ezért az akkori plébános biztatására elkezdtem ministrálni. Attól a naptól kezdve, hogy először léptem az Úr oltárához, nem igazán volt más ilyen fontos szolgálat, ami felülírhatta volna az ott megtapasztalt kegyelmeket. A szentmise és a ministrálás ettől kezdve mindennapos lett. Rögtön az első időszakban plébános- és káplánváltások történtek városunkban, és olyan pásztorokkal, olyan példaképekkel ajándékozott meg az Úr, akik méltó módon folytatták elődeik munkáját. A liturgia szeretete, az odaadó istenszolgálat, a lelkesedés mindennap arról tanúskodtak, hogy jó az Isten és jó őt szolgálni. Mindig is a kedvenc zsoltáraim közé tartozott a 39. zsoltárból vett rész: »Íme eljövök Uram, hogy teljesítsem azt, amit kívánsz«, így papi jelmondatomul is ezt választottam, már akkor. Ahogy növekedtem, folytattam ezt a sort azzal a lelkülettel, amit Jézustól tanulhatunk meg: ,,Legyen meg a Te akaratod". Csak így érthető a kereszténység, csak így értelmezhető a papság. Mindenben Isten akaratát keresni, és azt teljesíteni, keresve az igazságot. Nincs más evangélium, csak ez: Imádni Istent és szeretni az embert őszintén, tisztán, haszonlesés nélkül, bölcsen. A cél pedig a mennyország, amelynek eléréséhez méltó és Istennek tetsző életet kell élnünk. Ehhez kérem a kedves testvérek imáját!"
Nagy Ferenc
1994-ben születtem Királyhelmecen, Szlovákiában. Szüleimmel és két bátyámmal, valamint nagyszüleimmel Nagykövesden éltem. Vallásos nevelésben részesültem, és viszonylag fiatal korom óta ministráltam. Az általános iskolát magyar nyelven végeztem, majd a szakközépiskolában szlovák nyelven tanultam idegenforgalom szakon, és az érettségit is itt szereztem meg. Hivatásomat tekintve gyerekkoromban is gondolkoztam a papi hivatáson. Középiskolás koromban kezdtem komolyabban gondolkodni, és érdeklődni a papi hivatás iránt. Egyik alkalommal, amikor triduumot tartottak a templomban, egy pálos szerzetes, Borsos József atya vezetésével, neki beszéltem először a hivatásomról. Ő tanácsolta, hogy a plébánosomhoz forduljak, és tőle kérjek lelki támogatást. Pár hónap elteltével jeleztem is neki. Böőr Roland akkori kormányzó mindenben segítségemre volt, és készítette utamat a szemináriumba. Érettségi után közvetlenül jelentkeztem az egri Érseki Papnevelő Intézetbe. Papi jelmondatomnak János első leveléből választottam, »A szeretetben nincs félelem« (1Jn 4,18). Kérem a kedves testvérek imáit papi életemre és lelkipásztori szolgálatomra!"
Thiago Costa
,,Brazília Betlehem nevű városából származom. Amikor négyéves voltam, a szüleim elkezdtek járni a Neokatekumenális út egyik közösségébe, ahová a három testvéremmel együtt én is rendszeresen elmentem. Ez egy nagy ajándék volt, mert akkor kaptam a hitet. Katolikus iskolába, majd egyetemre jártam, majd egy kórházban kezdtem dolgozni. Nagyon szerettem a munkámat. A családom, a munkám és a barátaim ellenére nem voltam boldog. 2011-ben egy lelkigyakorlatra mentem, és az Isten Szava nagyon megérintett, mert észrevettem, hogy én mindig azt csináltam, amit akartam, és mégsem voltam boldog. Azon a lelkigyakorlaton egy katekéta kérte, hogy azok, akik az Isten akaratát akarják tenni, álljanak föl. Abban a pillanatban mindenre gondoltam, ami fontos volt nekem: a családomra, a munkámra és a barátaimra, de végül elfogadtam az Isten meghívását, és a szemináriumba jelentkeztem. 2011. október elején hallottam, hogy az egri Redemptoris Mater Missziós Szemináriumba kell mennem. Addig az egyetlen dolog, amit tudtam Magyarországról, az volt, hogy itt van a Forma-1 egyik fordulója. Amikor ide kerültem, nagyon furcsa volt a más kultúra, a más nyelv, de most már mondhatom, hogy szeretek itt lenni. 2012-ben kezdtem el az Egri Hittudományi Főiskolára járni, és a nehézségek ellenére Isten segített a tanulásban. 2019. június 22-én volt a diakónusszentelésem az egri bazilikában. Érsek úr gyakorlatra Jászberénybe küldött szeptembertől januárig. Ott megtapasztaltam az Isten jelenlétét az embereken keresztül."
Szöveg és fotó: Balogh Ferenc
Forrás: Egri Főegyházmegye
A bemutatkozások forrása: Egyházmegyei Hírek/Homa János
Fotó: Balogh Ferenc, Bérczessy András
Magyar Kurír 2020.06.20 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kegyhelyek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-06-20 22:09:22, szombat
|
| |
| |
Katolikus papokat és diakónusokat szentelnek hétvégén és a következő hetekben országszerte, 25 pappal és 35 diakónussal gazdagodik a Magyar Katolikus Egyház. Erdő Péter bíboros az esztergomi bazilikában ma délelőtt fél 11-kor kezdődő szentmise keretében három papot és hat diakónust szentel.
A papság, vagyis egyházi rend a hét szentség egyike. Három fokozata van: a diakonátus (vagy más néven szerpapság), az áldozópapság és a püspökség. A diakónusok temethetnek, eskethetnek, keresztelhetnek és igét hirdethetnek, a papok pedig ezeken túl misézhetnek, gyóntathatnak és feladhatják a betegek kenetét is.
A leendő papokat a szeminárium utolsó évében diakónussá szentelik, majd általában egy év szolgálat után részesülnek az áldozópapság szentségében.
Rajtuk kívül - a II. vatikáni zsinat óta ismét - léteznek úgynevezett állandó diakónusok, akikből nem lesz áldozópap. Többnyire az ő feladatuk a peremen lévők segítése: ők szolgálnak a börtönökben, kórházakban, a szegények és az úton lévők - zarándokok, menekültek - között. Az állandó diakónusok lehetnek családos férfiak, ebben az estben csak 35. életévük betöltése után szentelhetők fel.
A szentelés szertartása során a jelöltek ígéretet tesznek, hogy szolgálatukat Istennek tetsző módon fogják végezni, ünnepélyesen engedelmességet fogadnak a püspöküknek, majd a földre borulnak a teljes önátadás jeleként. A püspök ezután a fejükre teszi a kezét, átadva ezzel a papi hatalmat. Ezt követi a főpásztor szentelési imádsága.
A szentelési liturgiához hozzátartozik, hogy a püspök átadja az újonnan felszentelt diakónusoknak az evangéliumos könyvet, a papoknak pedig a szentmise ünneplésére előkészített kenyeret és bort.
Az újonnan felszentelt papok a szentmise további részében a püspökkel együtt miséznek. Az első újmisés áldást az új papok püspöküknek adják a szentmise végén, első miséjüket pedig általában azon a településen mutatják be, ahonnan származnak.
Magyarországon a római katolikus egyház 2016-ös statisztikai évkönyve, az Annuarium Statisticum Ecclesiae szerint 2112 pap szolgál, 1730 egyházmegyés és 382 szerzetes pap.
*
- A gondosság és a buzgóság szent Lelkével - Erdő Péter diakónusokat szentelt Esztergomban
...... ............
Erdő Péter bíboros, prímás június 20-án, szombaton, Szűz Mária Szeplőtelen Szívének emléknapján tíz férfit diakónussá szentelt az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye szolgálatára.
A járvány miatt idén rendhagyó módon, két külön időpontban ünnepelték a pap- és a diakónusszentelést az Esztergom-Budapesti Fő egyházmegyében. Június 13-án volt a papszentelés.
Erdő Péter bíboros június 20-án diakónussá szentelte Forgács Balázs, Eredics Gergő, Kiss Géza Imre, Riesz Domonkos ötödéves papnövendékeket. Az ünnepi szentmise keretében került sor hat családos férfi állandó diakónussá szentelésére is. Lénár Andor, Matlári Gergely, Nyulasi Zoltán István, Őri Imre Ferenc, Spala Tamás és Zarka Dénes két év készület után részesült az egyházi rend első fokozatában, hogy szolgálatukkal segítsék plébánosuk munkáját. A hívő közösség közvetítésen keresztül kapcsolódhatott be a szentelési szertartásba.
Erdő Péter bíboros homíliáját, melyet Szűz Mária Szeplőtelen Szívének emléknapján mondott el, az alábbiakban közreadjuk.
...... ............
1. Diakónusszentelésre gyűltünk ma egybe egyházmegyénk főtemplomában. Ma, a Jézus Szíve ünnepe utáni szombaton Szűz Mária Szeplőtelen Szívéről emlékezünk meg. Mária Szíve, Mária szeretete a Jézushoz fűződő kapcsolat kifejezője, de kiterjed a Jézushoz legközelebb álló szeretett tanítványra, Jánosra is, akit maga Jézus bízott édesanyjára a kereszten: ,,Íme, a te fiad". Szent János személyében méltán érezzük úgy, hogy minket, minden idők keresztényeit Jézus különösen is édesanyjára bízott. A most felolvasott evangélium a gyermek Jézusról szól, akit elveszítettek, majd megtaláltak a templomban. Tanuljuk meg Szűz Máriától azt a csodálatos belső tiszteletet és figyelmet, ahogyan Jézus felé fordul.
2. Nagy örömmel szenteljük fel az egyházi rend szentségének első fokozatára négy, papságra készülő testvérünket, akik számára ez a fokozat átmenetet jelent. A diakonátus mint átmeneti állapot nem újdonság, nem is későbbi fejlődés eredménye az Egyházban, hanem kezdettől jelenlévő gondolat. A III. században, a Szent apostolok Egyházi Kánonjaiban (22. kánon) azt olvassuk a diakónusokról, hogy legyenek serények a szegények gondozásában. ,,Akik pedig jól és feddhetetlenül szolgálnak, pásztori helyet érdemelnek ki maguknak." Már a Timóteusnak írt első levélben megtaláljuk ennek megfelelőjét. A diakónusokról ezt olvassuk: ,,akik szolgálatukat jól végzik, szép rangot (fokozatot) és a Krisztus Jézusban való hitben nagy bizalmat szereznek maguknak" (1Tim 3,13). Ezt az értelmezést erősíti meg Egyházunk egyik legősibb liturgikus és fegyelmi okmánya, a Traditio Apostolica is. Ebben a diakónusszentelési imádság során a püspök ezt mondja: ,,add meg a kegyelem, a gondosság és a buzgóság szent Lelkét ennek a szolgádnak, akit arra választottál ki, hogy Egyházadnak szolgáljon és bemutassa szentélyedben, amit az ajánl fel neved dicsőségre, akit a főpapságra rendeltek; add, hogy feladatának feddhetetlen teljesítésével és életének tisztaságával méltó legyen magasabb fokozat elérésére" (Trad. Ap. 8,11). Ezekből a szövegekből kirajzolódik a diakónusi szolgálat két jelentős területe, a szegények gondozása és a liturgikus tevékenység. Ugyanakkor már az Apostolok cselekedeteiben azt olvassuk a hét kiválasztott férfiről, akiket az Egyház első diakónusaiként tisztelünk, hogy kivették a részüket az igehirdetésből is. Fülöp magyarázta a Szentírást az etióp tisztviselőnek, István pedig nyilvánosan hirdette Krisztus örömhírét.
3. Hat testvérünket ugyancsak a diakónusi szolgálatra szenteljük, de ők úgynevezett állandó diakónusok lesznek, vagyis azzal a szándékkal kérik felszentelésüket, hogy további életükben ezt a szolgálatot folytassák. A II. vatikáni zsinat után különös hangsúlyt kapott a diakónusi szolgálat. A megújuló társadalmi környezetben egyre inkább tudatossá vált, hogy a papság és a sajátosan egyházi tevékenységet végző Krisztus-hívők nem élnek a világtól elszigetelten, hanem a sokszor bonyolult, súlyos terhekkel járó, vagy éppen szétszórtságra csábító világi élet mindennapjaival szerves kapcsolatot kell tartaniuk. Ennek a kapcsolatnak és hivatásnak a jellege az egyes egyházi szolgálatok esetében más és más. Lehetnek azonban az egyházi rend szentségének első fokozatával felszentelt személyek, akik egyben családot nevelnek, világi munkahelyen dolgoznak, és közben nem csupán általános keresztényi tanúságtételükkel, hanem szent szolgálatukkal is hirdetik az evangéliumot a világban. Különös öröm számomra, hogy állandó diakónus testvéreink egy-egy meghatározott plébánián kezdik meg működésüket, segítenek a papok munkájában, de hivatásuk az is, hogy a világi híveknek mintegy példaképei legyenek, akik egyszerre megállják helyüket a mindennapi életben és az egyházi szolgálatban.
4. Szűz Mária Szívéről azt olvassuk, hogy tőr járja át. Már Jézus bemutatásakor a templomban elhangzik ez a jövendölés, ami majd a Kálvárián teljesedik be. Igen, Szűz Mária Szívének tisztelete számunkra ezt az üzenetet is hordozza. Nekünk is ott a helyünk azok között, akik Jézust a legnagyobb szeretettel veszik körül, ezért ránk is kiterjed, szükségképpen minket is különösen fájdalmasan érint Jézus minden szenvedése, az is, ami személyét minden bűn, megaláztatás formájában közvetlenül éri, de az is, ami a történelem során titokzatos testét, az Egyházat sújtja. Már Szent Pál azt mondhatta, hogy az Egyházért szenvedve testében egészíti ki azt, ami Krisztus szenvedéséből hiányzik.
Szűz Mária anyai szeretete az Egyház iránt különleges pártfogás és erőforrás mindannyiunk számára.
5. A diakónus név Jézus személyére emlékeztet minket. Ő ugyanis azt mondta: ,,Aki első akar lenni közületek, az legyen mindenkinek a szolgája" (Mk 9,35). Az utolsó vacsorán pedig ő maga szolgált tanítványainak. Köszönöm a most szentelendő diakónusoknak, hogy vállalták ezt a szolgálatot, és kérem közös Urunkat és Mesterünket, hogy kísérje életüket és hivatásukat kegyelmével és erejével.
Szűz Mária Szeplőtelen Szíve, légy a mi menedékünk! Szűz Mária, az Egyház anyja, könyörögj értünk! Ámen.
*
A szentelési szertartás az evangélium után kezdődött, amikor név szerint szólították azokat, akik a diakonátus szentségében szeretnének részesülni.
Képen látható jelenet a Szentek litániája felolvasása közben /Láttam a misét a Bonum TV csatornáján/
...... ............
...... ........... .......
...... ........... .......
Ezt követően a szentelendők ígérete következett, majd a Mindenszentek litániájával folytatódott a szertartás. Ezalatt a jelöltek leborultak a földre, amely a teljes önátadást fejezi ki, azt, hogy életüket Isten akaratának rendelik alá. Ezután a szentséget kiszolgáltató főpásztor mint az apostolok utóda imádság és kézrátétel által átadta a Krisztustól kapott hatalmat és küldetést.
A beöltözés után a felszenteltek megkapták szolgálatuk liturgikus eszközét, az evangéliumos könyvet.
- Állandó diakónátus az Egyházban
A legfrissebb egyházi évkönyv adatai alapján (2019) az Egyházban összesen 46 894 diakónus szolgál, ebből Európában 14 819 fő (142-vel több, mint 2018-ban), Ázsiában 346 (28-cal több, mint 2018-ban), Óceániában 451 (11-gyel több, mint 2018-ban), Afrikában 465 (7-tel kevesebb, mint 2018-ban), Amerikában 30 813 (408-cal több, mint 2018-ban). Magyarországon 161 fő szolgál állandó diakónusként, melyből 5 fő görög katolikus. Az Esztergom-Budapesti Fő egyházmegyében - a frissen szenteltekkel együtt, összesen 39 fő szolgál.
Füzes Ádám, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye állandó diakónusokért felelős referense kérdésünkre elmondta: a diakónus ,,hídember", a szolgáló szeretet és a figyelmesség hídja. Őt küldi az Egyház a peremre, a közösségek, a társadalom, a hit peremére. Megtaláljuk őket a kórházakban, a börtönszolgálatban, az idősek mellett, a karitászban, az ifjúság mellett. Az egyházi szolgálat színességét jelenítik meg. Ők az Egyház figyelme és emlékezete, akik a közösségeikben megjelenítik e szolgálat fontosságát. Munkahelyeiken felszenteltségük révén érzékelhetővé teszik Isten jelenlétét, figyelmes szeretetét. A diakónus az egység és Isten el nem felejtő szeretetének hídja, mert házastársként, családapaként, nagyapaként, miközben Istennek szolgál, nem felejti el a felebarát szeretetét, különleges módon felesége, gyerekeik, unokáik szeretetét, amelyek nem ellentétesek egymással, hanem egységet képeznek.
Fotó: Erdős Dénes/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Magyar Kurír 2020.06.20
*
2020.06.13 videó Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szent István bazilika misék |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-06-20 13:49:36, szombat
|
| |
| |
Mária el nem választható Fiától a szentmise áldozatban sem, ahol ,,az Eucharisztia mintegy folytatja a megtestesülést", és ahol az oltár nemcsak az ő méhéhez, hanem a Golgota hegyéhez is hasonlít.
Kovács Zoltán rektor a szent pápa születésének centenáriuma alkalmából készült írását olvashatják a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ünnepén.
Száz éve született Szent II. János Pál, az ezredforduló pápája. Péteri szolgálatának bő huszonhat esztendeje alatt számos tanítóhivatali dokumentum látott napvilágot. A Szűzanyát érintő megnyilvánulásaiban különösen is érezhető iránta való személyes lelkesedése, izzó szeretete, melyet talán édesanyjának korai elveszítése is még jobban megalapozott lelkében. Szenteljük most e sorokat - a teljesség igénye nélkül - hálás megemlékezésül II. János Pál pápa máriás tanításának!
A legfontosabb dokumentumok között a Redemptoris Mater enciklikát (1987) kell megemlítenünk, mellyel a Szentatya a 2000. év nagy jubileumára készülve az Istenanya születése ,,feltételezett idejének" millenniuma alkalmából - minthogy Mária 13-14 éves lehetett az angyali üdvözletkor - irányítja a hívő világ figyelmét a Názáreti Szűzre. E körlevél azért is fontos, mert miután kifejtette benne az istenanyaságon túl a Szűzanyának az Egyház iránt megmutatkozó lelki anyasága témáját, a pápa kiemelt figyelmet fordít Máriára mint kegyelemközvetítőre, aki Fiával kétezer éve is, de ma is, a mennyei dicsőségben anyai szeretettel működik együtt a lelkek üdvösségéért, mint ,,az emberiség lelki anyja és kegyelmi közbenjárója" (n. 47).
II. János Pál nevéhez fűződik annak szorgalmazása is, hogy még ugyanebben az esztendőben a Mária-misék gyűjteménye napvilágot láthasson, melynek magyar kiadása 2007-re el is készülhetett. A Máriával és a szentekkel való közös ünneplés, Krisztus misztériumához való együttes odalépés, melyet a liturgia életszerű közege nyújt, szintén szívügye volt János Pál pápának. Egy 1984-ben mondott Úrangyala imádságban például arról tanított, hogy Mária jelen van az Egyház liturgikus ünneplésében. Nemcsak a keresztelőkutaknál, ahol a Lélek életadó tevékenysége által Isten új gyermekei születnek, és nem is csupán a szentségek kiszolgáltatásának Lélekkel teli atmoszférájában, vagy a vele együtt az ,,emeleti teremben" (ApCsel 1,14) imádkozó tanítványok módjára egyszerűen fohászkodó közösségekben (mint például egy-egy rózsafüzér-társulat). Mária el nem választható Fiától a szentmise áldozatban sem, ahol ,,az Eucharisztia mintegy folytatja a megtestesülést" (Ecclesia de Eucharistia, n. 55), és ahol az oltár nemcsak az ő méhéhez, hanem a Golgota hegyéhez is hasonlít, mert a keresztáldozat a liturgiában újra ,,megjelenítődik" a Szentlélek tüzében. Ő az ,,Euchariszikus Asszony" (n. 53), aki az angyalokkal és a többi Szenttel együtt mindig szeretettel társul a mi földi liturgiánk Istent dicsérő szavaihoz.
A katolikus világ örömmel fogadta 2002-ben a Rosarium Virginis Mariae apostoli buzdítást, melyben a szent pápa nem csupán ,,az evangélium összefoglalásának" (n. 19) nevezett szentolvasó imádságról elmélkedik, és buzdít, hogy a Szűzanya vezetésével szemléljük ,,a nagy dolgokat" (ld. Magnificat; Lk 1,49), melyeket Isten üdvösségünkért cselekszik, hanem ezzel a dokumentummal vezeti be a hívek imádságos gyakorlatába a világosság titkait is, melyek segítségével Krisztus nyilvános életének misztériumát szemlélheti az Egyház közössége, annak legkiválóbb tagjával, Máriával együtt. Bátorítólag írja, hogy ,,egy ilyen egyszerű, ugyanakkor ennyire gazdag imádság valóban megérdemli, hogy a keresztény közösség újra felfedezze" (n. 43).
Jóllehet az ezredforduló pápája maga is tanulékony és alázatos lélekkel kérte ki a szakemberek tanácsát, írásaiban érezhető az az eredeti, belső láng, melyekkel azokat írta. Egyik tanárunk, akinek volt szerencséje vele együtt dolgozni, egyszer meg is súgta: II. János Pál készülő máriás dokumentumainak tanulmányozásakor eleinte nehéz volt neki a szláv értelemmel és szívvel írt sorok sajátos gondolatmenetét megszokni, de igen hamar felismerte azok tartalmi értékeit. János Pál atyaként mindig szívesen tanította övéit, a hit továbbadásában a teológia szigorú fogalmain túl saját gondolatait, emberi érzéseit sem véka alá rejtve. Szóljanak bármilyen témáról - a Szentlélektől a keresztény küldetésig, a papi hivatástól a családpasztorációig, a keresztény erkölcstantól a betegekig -a Szentatya tanító dokumentumai a legtöbbször Máriára vetett kitekintéssel zárulnak. A női méltóságot tiszta keresztény gondolkodással védelmező Mulieris dignitatem (1988) apostoli levél is éppen Mária példájából meríti legmélyebb gondolatait. A szent pápa soha nem feledkezik meg Égi Édesanyjáról, és már pusztán ezzel is tanít.
II. János Pál érzékeny volt Mária tisztaságára is. Annak 1600. évfordulóján, hogy 392-ben Capuában már egy helyi zsinaton korai elődjének, Siricius pápának téveszmék között kellett ,,rendet tennie" Mária szüzességének kérdésében, a szent pápa 1992-ben is tanítást adott: Mária szüzessége azért ragyog ilyen páratlan módon, mert testi szüzességéhez (virginitas carnis) szívének szüzessége (virginitas cordis) is társul. A Szentatya e kérdésben is ,,kézen ragadott" bennünket, elvezetett a Misztériumhoz, és megtanított alázattal és hívő csodálattal megállni annak küszöbén, rácsodálkozva: Mária valóságos szüzessége nem legenda, nem is biológiai viták tárgya, hanem hitünk egyik titka, melyből számunkra üdvösség fakad.
Ne feledkezzünk el - mert ő sem feledkezett el - arról a személyről sem, aki Jézus és Mária életében is fontos szerepet töltött be: Szent Józsefről, aki nemcsak Mária szüzességének, hanem a kettejükre bízott Titoknak, magának a Megváltónak is őrzője. Épp e kezdő szavakkal - Redemptoris Custos - jelent meg 1989-ben János Pál pápának a ,,Szent Család fejéről" szóló apostoli buzdítása - de nem a többi családtag szemlélése nélkül! József alakját szemlélve nem mélyed el jámbor történetekben, hanem a kinyilatkoztatás tiszta forrását nyitja meg számunkra: úgy mutatja be Józsefet és a Szent Családot, ahogy Isten Igéje azt számunkra feltárja, még ha az nem is mond róla túl sokat. Igen, János Pál pápa ezen témákkal is a forráshoz tért vissza. Ő nemcsak az egyetemes Egyház legfőbb pásztoraként tanít, hanem a Szentlélektől ihletett, költői vénával megáldott emberként is. Római triptichon című elmélkedéseiben épp a Forrást keresi: ,,Ó forrás, merre vagy?"
Ezzel pedig már lelkiségébe is rövid bepillantást nyerhettünk, melyben kiemelt helyet foglalt el Égi Édesanyja. A lengyel pápa képes volt - igazi ,,máriás lelkiséggel" - maga is ,,el-elgondolkodtatni" (vö. Lk 2,19) hallgatóit. Két példát említek csupán. 1997-ben egyik katekézisében János Pál pápa azt a kérdést érintette, melyet XII. Piusz pápa 1950-ben szándékosan nem zárt le: Mária, aki ,,befejezve földi életét testesül-lelkesül a mennyei dicsőségbe vétetett" (Munificentissimus Deus apostoli konstitúció), tulajdonképpen meghalt-e? Mintha János Pál pápa azt sugallná: ne helyezzük Jézus fölé Máriát, hiszen Fia - aki pedig Isten Fia is! - maga is valóságosan meghalt a kereszten. Mária halálának feltételezését egyáltalán nem mondhatjuk minden katolikustól kötelező elfogadást követelő biztos tanításnak, még kevésbé a dogma ,,tartalmi kiegészítésének". A szent pápa sokkal inkább azt hangsúlyozta, hogy a halál mint az emberlét természetes velejárója (a bűn témájától függetlenül) egyáltalán nem összeegyeztethetetlen Mária elszenderülésének eddigi felfogásával. A szeplőtelenség kegyelmi ajándéka sem iktatja ki feltétlenül az ember - így az Istenszülő - életéből a természet rendjét, sokkal inkább megszenteli azt. Egy másik érdekes kérdés volt az az Egyház hagyományában is élő, népi hitű feltételezés, hogy a Feltámadott találkozhatott-e húsvét hajnalán Édesanyjával, netán elsőként köszönthette-e őt. E beszédére sokan felfigyeltek 1994 húsvéthétfőjén.
...... .......
Az sem véletlen, hogy az 1981. május 13-i merénylet alkalmával szerzett súlyos sebesüléséből felépülve a szent pápa testéből kioperált lövedék a fatimai Szűzanya koronájában kapott helyet, hálája örök emlékezeteként. És nem utolsósorban: hogy ezzel is tanítson. Hitre, irgalomra és a Szűzanya iránti feltélen, derűs bizalomra. Ő nyilatkozta később: ,,Nem tudom, ki adta a fegyvert a gyilkos kezébe, de azt tudom, hogy ki térítette el a golyót, egy láthatatlan kéz, egy anyai kéz irányította." A Szentatya a fatimai jelenésekre különösen is nyitott lélekkel 1984-ben Rómában az embereket és a nemzeteket Mária Szeplőtelen Szíve által Istennek ajánlotta, pápasága alatt (2000-ben) pedig a fatimai titok harmadik részére is rácsodálkozhattunk, mely a Hittani Kongregáció gondos tanító magyarázatával kiegészítve újra csak megerősített hitünkben: Krisztus a történelem Ura, Mária pedig szakadatlanul gondunkat viseli.
A hazatalálás élménye a częstochowai kegyhelyen az első lengyelországi pápalátogatás (1979) alkalmával is mélyen megérintette, sok erőt nyújtva élete és szolgálata további zarándokútjához, különösen amikor már egyre súlyosbodó betegségének kereszthordozása egyre erőteljesebben látszott meg vonásain. Viselte mindezt élő, sugárzó hittel, derűvel és Mária iránti töretlen bizalommal, mind utolsó zarándokútján, mely éppen Lourdes-ba vezetett 2004-ben, mind pedig végső ,,hazatalálásának" megindító óráiban 2005. április 2-án, az általa elrendelt Isteni Irgalmasság vasárnapjának előestéjén, mely akkor épp a Szűzanya Szívének oly kedves első szombatra esett. Odakint rózsafüzérek egész sorát imádkozó hívek kísérték e kivételes Embernek a mennyei Hazába költözését. János Pál pápa a halálos ágyán fekve is tanított: tapasztaljuk meg, hogy a Szűzanya életünk minden eseményében anyai szeretettel ölel át! Szeplőtelen Szíve mindig vár bennünket. Égi Édesanyánkat nemcsak megismerni, tisztelni lehet és kell, hanem gyermeki szívvel viszontszeretni is! Személyes emlékkel zárva e sorokat: II. János Pál pápa, amíg egészsége engedte, minden évben felkereste a római szemináriumot, az ott különösen is tisztelt Bizalom Édesanyjának (Madre della Fiducia) évenként visszatérő ünnepén. 2000-ben a kápolnában velünk együtt imádkozta a rózsafüzért, és persze akkor sem maradhatott el atyai tanítása. Ott, akkor elhangzott szavai most is visszacsengenek és kísérnek utunkon: ,,Kedves papnövendékek, szeressétek Máriát, égi édesanyánkat, a képzés teljes ideje alatt és a szent és nagylelkű szolgálat idején is, hogy egykor majd a mennyben tisztelhessétek őt!"
Fotó: Seminarioromano.it; Vatican News
Magyar kurír 2020.06.20 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szent II. János Pál pápa |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-06-20 13:36:46, szombat
|
| |
| |
Az idén 79 éves Bob Dylan nyolc év szünet után jelentkezett új dalokat tartalmazó nagylemezzel. Meghallgattuk és elmeséljük, milyen volt, egyszersmind visszatekintünk az új albumhoz vezető út fontosabb állomásaira.
...... .....
Amikor egy 79 éves dalszerző-énekes (úgynevezett legenda) új nagylemezt ad ki, óhatatlanul is eszünkbe jut, hogy ez lesz, ez lehet az utolsó. Főleg úgy, hogy az albumot egy közel tizenhét perces dallal vezeti fel, ami valójában nem is dal, hanem... Egy nagy, amerikai popkulturális Feszty-körkép? Egy dalba csomagolt nagyeposz? Mindenesetre nem egy dal a sok közül. Persze egy Bob Dylan-dal többnyire sosem csak egy a sok közül, főleg nem egy olyan, ami nyolc év szünet után érkezik. Dylan ugyan adott ki lemezeket ebben a közel egy évtizedben, de azok mind feldolgozásalbumok voltak, a nagy amerikai daloskönyvből vett sztenderdekkel - a legutóbbi saját szerzeményeket tartalmazó nagylemeze, a Tempest 2012-ben jelent meg.
Forrás HVG 2020.06.20
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: ma is élő híres Emberek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 15
|
|
|
|
2020. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
485 db bejegyzés |
| e év: |
6233 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2557
- e Hét: 14187
- e Hónap: 47341
- e Év: 281088
|
|
|
Offline
