|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
|
|
2020-08-11 19:29:15, kedd
|
| |
| |
Azoknak, akik nem értik, mi történik a Színművészeti körül - Székely Csaba írása
2020. augusztus 11., kedd 14:14
Székely Csaba egy Facebook bejegyzésben próbálja szemléltetni, mi zajlik most a Színház- és Filmművészeti Egyetem körül. Az engedélyével közöljük sorait.
Ezt azoknak írom, akik nem értik, mi történik a Színház- és Filmművészeti Egyetem körül, vagy azt gondolják, hogy ami történik, az teljesen rendben van.
Képzeljük el, hogy Ralf Schumacher bemegy a stuttgarti Daimler-központba, és azt mondja az igazgatótanács elnökének fejcsóválva: nagy bajok vannak az általatok gyártott Mercedesekkel. Nagyon nagy bajok.
- Mi a gond? - kérdezi aggódva Ola Källenius, az igazgatótanács elnöke. - Mi itt igyekszünk a legjobb minőségű...
- Hagyjuk a minőséget! - vág közbe Schumacher - Én az értékrendről beszélek!
- Attól tartok, nem értem - mondja Källenius, és tényleg nem érti.
- Nos, van a gyáratokban egy fő politikai-ideológiai irány, ami...
- Nálunk? Nincs ilyen.
- Mondom, VAN egy fő politikai-ideológiai irányotok, ami mostanáig egyeduralkodó volt, és én azért jöttem, hogy ezt a téves vezetői hozzáállást helyreigazítsam.
- De nálunk nincs semmiféle ideológiai...
- Nem akarjuk kiszorítani a ti ideológiátokat, azt az ocsmány, fertőző, gennyedző, bűnös liberalizmust - mondja kedvesen Ralf Schumacher -, csak teret adunk a mi szent és tiszta, fennkölt eszméinknek is. Legyenek ezentúl, hasamra ütök, nemzeti és keresztény Mercedesek is! Nyugi, nem akarunk mindent átalakítani, csak pár kisebb dolgot. Például ezentúl minden Mercedes dudálás helyett játszhatná a Deutschlandliedet. Zavarna ez valakit? Ugye nem. És mostantól a csillag helyett egy kereszt lesz a Mercedes jele. Ezek végül is apróságok, de nekünk fontosak. A többi változtatást majd menet közben, például, hogy kiket fogunk lecserélni, ilyesmik. Hova akartam kilyukadni: én most egy kántorral, egy fogtechnikussal és egy kisállatkereskedővel együtt ezennel átveszem a vállalat vezetését.
- Kántor? Mi? Nem értek semmit.
- Mondom: ősztől én leszek itt a főnök!
- Álljon meg a menet! - emeli fel a hangját Källenius. - Ehhez nekünk is lesz egy-két szavunk!
- Nem lesz - nyugtatja meg barátságosan Källeniust Ralf Schumacher. - Az erre vonatkozó törvényt már elfogadták, a baráti sajtó máris tele van azzal, hogy az eddigi undorító irányotok helyett most végre jön a helyes irány, a közvélemény velünk ért egyet, aki pedig bármit megkérdőjelez az egészből, az az én szakértelmemet kérdőjelezi meg. Meri-e valaki azt állítani, hogy én, egy Schumacher, nem értek az autókhoz? Van-e, aki azt gondolja, hogy én, aki annyi versenyautót vezettem, nem tudnék elvezetni egy vállalatot is? Mármint, még egyet, az öt másik mellett.
Källenius-szal forog a világ:
- De... de... de...
Mire Schumacherben felmegy a pumpa:
- Mi ez a gyűlölködés?! Baráti jobbot nyújtok, próbálom megtalálni a közös nevezőt, mit kapok érte? Ajvékoló-sivalkodó fröcsögést!!!
- De...
- Szörnyű, hogy aki nem ért egyet veletek, arra azonnal ráokádjátok ezt a borzasztó gyűlöletet!!!
Ralf Schumacher sértetten elviharzik, hogy majd újult erővel térhessen vissza, és ősszel végre átvehesse a Mercedes-gyártás vezetését egy kántorral, egy fogtechnikussal és egy kisállatkereskedővel.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek innen-onnan |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-08-11 18:03:01, kedd
|
| |
| |
Buda Ferenc - Szürkeszemű
Szürkeszemű szelid este
ereszkedik a szívemre.
Szürkeszemű szelid éjjel
elmegyek nincsen-reménnyel.
Elmegyek, hisz úgysem bánod,
úgysem voltam, csak barátod.
S egyszer úgyis el kell menni.
Szerettelek és szeretlek.
Akarom, hát elfeledlek.
Elfeledlek, de megtartlak
régi szépnek, drága dalnak.
Ami jó volt, nagyon jó volt;
de szíveden fehér hó volt.
Fehér hóba beleestem,
nem tudtam, hogy feneketlen.
Nem tudtam, hogy ilyen forró
a fehér hó, a fehér hó.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szerelem és szeretet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-08-11 17:54:45, kedd
|
| |
| |
Szabó Lőrinc: Különbéke
Ha tudtam volna régen, amit
ma már tudok,
ha tudtam volna, hogy az élet
milyen mocsok,
nem fütyörésznék most az uccán
ilyen vigan:
valószínűleg felkötöttem
volna magam.
Régen, mint az álamok tékozló
más fiai,
azt hittem, lehet a világon
segíteni,
azt hittem, szép szó vagy erőszak
ér valamit
s az élet, ha sokan akarjuk,
megváltozik.
Minden szörnyübb, mint hittem akkor,
fiatalon,
de, hálistennek, egyre csökken
az undorom,
egyre jobban bírom az évek
förtelmeit,
és az idő és a közöny már
fertőtlenít.
Mert fátylát sorra dobta minden,
egymásután,
s harminchárom évem ma átlát
minden szitán:
látom, sokkal több a mocsok, mint
az ifjukor
sejteni bírta volna bennem
valamikor,
látom milyen rútúl becsapják
a baleket,
s hogy a balek azért balek, mert
mást nem tehet,
s hogy az ész az érdek rimája,
és hogy magát
sugaras hőssé a bitang is
hogy költi át,
s ha van is, kézen-közön elvész
az ideál,
és hogy nem hozhat egyetértést,
csak a halál, -
s mert mindez mégcsak nemis aljas,
nem szomorú,
a minden dolog apja valóban
a háború:
úgy nézzem elszát nyugalommal,
az életet,
mint reménytelen lepratábort
vagy harcteret.
Ha egyszerre tudok meg mindent,
hogy itt mi van,
egész biztossan felkötöttem
volna magam.
De valamit a sors, úgy látszik,
akart velem:
megmutatott mindent, de lassan,
türelmessen:
különbékét ezért kötöttem
a semmivel,
ezért van, hogy csinálom, amit
csinálni kell,
ezért becsülök úgy egy-egy jó
pillanatot,
ezért van, hogy a háborúban
verset irok
s a leprások közt fütyörészek
és nevetek
s egyre jobban kezdem szeretni
a gyerekeket.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szabó Lőrinc |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-08-11 17:41:50, kedd
|
| |
| |
Pataki Edit - Kacifánt
Aki kapál, az rúgkapál?
Szerszám-e a rúgkapa?
Ki rúgkapál, az kalimpál?
Hol terem a kalimpa?
Medve, róka tán nem fark-as?
Malacon is van farok!
A nyakigláb hórihorgas.
No de mi a hórihorg?
Óláb, ikszláb,lőcsláb, tébláb
Vajon hogyan téblábol?
Meddig terjed a netovább?
Páha ugyan kit páhol?
Lóhalála, kutyafutta -
ebben szalad, ki siet.
Nem oda, de hova Buda?
Van-e, aki tudja ezt?
Tengerészben tenger ész van?
vadak ásza a vadász?
Stika cselekszik stikában?
S csak a magyar magyaráz?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-08-11 17:26:55, kedd
|
| |
| |
Dragomán György írása
Finnországban történt idén tavasszal. Három tudóssal ültem egy kocsiban, egy román szociológus, egy flamand antropológus és egy izraeli filozófus ült mellettem, mentünk épp valahova. Esőre állt, az alacsonyan lógó felhőkről eszembe jutott egy vers, és ahogy erről beszélgetni kezdtünk, kiderült, hogy egyikük sem olvas verseket. Ez annyira meglepett, hogy szinte meg sem tudtam szólalni, aztán persze gyorsan megtaláltam a hangom.
Mi a franc van veletek, kérdeztem, tudósok vagytok, mindenetek a gondolkodás, az agyatokból éltek, mi az, hogy nem olvastok verseket, hát ki, ha ti nem? Mi az, hogy nincs időtök, egy vers az két perc, három perc, ennyi ideje mindenkinek kell hogy legyen, és amúgy semmi a világon úgy meg nem éri a ráfordított időt, mint a vers, mert ez alatt a két perc alatt megváltozhat az életed, ha hagyod, hogy a szöveg megérintsen, ha megfelelő pillanatban és lelkiállapotban talál el, valósággal átprogramozza az agyad, jobban, mint bármilyen drog vagy bármilyen gyógyszer, kiránt a valóságból, felráz, magadhoz térít, egy pillanatra átröppent valaki másnak az agyába, egy villanásnyira másként fogsz gondolkozni, olyat látsz és érzel, amit egyénként sosem láttál és éreztél volna, és utána ez az élmény is veled marad, úgy fogsz emlékezni a pillanatra, ahogy egyébként nem emlékeznél rá. Gazdagabb leszel, mert a vers a mindennapi megvilágosodás eszköze, sokszor olyasmire ismersz rá általa, amit mindig is éreztél, csak éppen nem tudtál soha rendesen megfogalmazni. Ne mondjátok, hogy nem értitek, elég, ha elolvassátok, nem elemezni kell, elégodafigyelni rá, hagyni, hogy működjön, hogy hasson. A vers olyan, mint a káromkodás, vagy az imádság, vagy az átok, vagy a jó zene, akkor is veled van, amikor meztelenül állsz és szembe kell nézned a halállal, a születéssel, a bánattal, az örömmel, a szerelemmel. A vers az önreflexió legjobb eszköze, segít abban, hogy megértsd a saját érzelmeidet, segít abban, hogy megtudd, hogy ki vagy. A vers a legjobb meditációs tárgy, mondtam felhevülten, ha kell, megtölti, ha kell, kiüríti az agyat. És nem kell megijedni, nemcsak a nagy dolgokról lehet verset írni, hanem olyan apróságokról is, hogy mit érez az ember, amikor, mondjuk, egy hosszú utazás végén csomagolja befele a bőröndjét, egy pillanatra elkapja a honvágy, menne már, de még maradna is.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Olvasni jó! (részletek könyvek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
2020. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
116 db bejegyzés |
| e év: |
1777 db bejegyzés |
| Összes: |
10039 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 59
- e Hét: 3170
- e Hónap: 6920
- e Év: 75840
|
|
|
Offline
