|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
|
|
2020-08-07 20:53:52, péntek
|
| |
| |
,,Jézus pedig felemelte szemét az égre, és azt mondta: Atyám, hálát adok neked, hogy meghallgattál engem" (Jn 11,41).
Az események sorrendje, ahogy le van írva ebben a fejezetben, különösnek és szokatlannak látszik. Lázár még bent volt a sírban, de Jézus hálaadása már megelőzte az ő halálból való feltámasztásának csodáját. Úgy tűnik, hogy a hálaadást csak akkor kellett volna elmondania, ha már a nagy csoda megtörtént, és Lázár visszanyerte az életét. Jézus azonban hálát adott azért, amit majd megkap ezután. Hálaadása megnyilvánult, mielőtt az áldás megérkezett volna, ami annak a bizonyosságnak a kifejeződése, hogy a csoda úton volt. A diadaléneket már a csata előtt elénekelték. A Magvető éneke volt ez az aratás megkezdése előtt - hálaadás volt a csodát megelőzően!
Ki gondolt volna valaha arra, hogy meghirdeti a győzelmi dalt, amikor a hadsereg még csak éppen indul a harcmezőre? Vajon hol hallottunk valaha hálaadási és köszönetmondási éneket egy válaszért, ami még nem érkezett meg?
Mégis, semmi furcsa, semmi erőltetett, semmi észszerűtlen nincs a Mester dicsőítése sorrendjében a csodatétel előtt. A dicsőítés ténylegesen a legelevenebb fölkészülés a csodatételekre. A csodák a lelki erő által mennek végbe, és a mi lelki erőnk mindig arányban van a hitünkkel. (John Henry Jowett)
A dicsőítés megváltoztatja az eseményeket.
Semmi sem tetszik jobban Istennek, mint a dicsőítés, ami része az imaéletünknek, és semmi sem szerez annyi áldást az imádkozónak, mind az előre felajánlott dicsőítés. Egyszer nagy áldást kaptam ennek alapján még Kínában. Akkoriban rossz hírek hazulról érkeztek, és mintha a sötétség mély árnyai betakarták volna a lelkemet. Imádkoztam, de a sötétség fennmaradt. Késztettem magam arra, hogy kitartsak, de az árnyak csak sötétültek. Aztán egy napon, amint beléptem a missziós otthonba egy belföldi állomáson, ezeket a szavakat láttam a falon: ,,Próbálj hálát adni!" Tehát ezt tettem, és egy pillanat alatt minden árnyék eltűnt, és soha nem tért vissza. Igen, a zsoltárírónak igaza van: ,,Jó dolog dicsérni az Urat!" (Zsolt 92,1) (Henry W. Frost)
L. B. Cowman |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-08-07 20:25:36, péntek
|
| |
| |
Krisztus a mi testvérünk
,,Nem szégyelli őket testvéreinek nevezni." ( Zsid 2,11)
Lehet, hogy egy tisztességes embernek van egy hitvány testvére. Ez a tény nagyon kényelmetlen lehet a tisztességes testvérnek. Soha ne kérdezd tőle: ,,Hogy van az a testvéred, aki valamikor börtönben volt?" Jóravaló barátunk szégyelli a testvérét, és inkább nem beszél róla.
A Zsid 2,11-ben van egy meglepő vigasztalás, amely azt mondja nekünk, hogy az Isten Fia nem szégyell bennünket testvéreinek nevezni.
Isten örök Fia látta a zendülést, mely bolygónkon játszódik le. Látott téged és engem, földig
görnyedve és sebesülten. Bűneink börtönében voltunk, semmi tisztelni való nem volt rajtunk. Akkor így szólt Atyjához: ,,Atyám, azok a te teremtményeid elvesztek, és most haldokolnak. El akarok menni és osztozni akarok sorsukban. Élni akarom az ő életüket, és az ő halálukkal akarok meghalni. Testvérükké akarok válni, azért, hogy ők meg a te gyermekeiddé legyenek."
Így lett ő a mi idegenvezetőnk. Előttünk járt, nyomorúságunk dzsungelének kellős közepén, át bűnön és halálon és poklon, és utat nyitott, mely az Atyához vezet. Ujjongva állt meg ismét az Atya előtt, és így szólt: ,,Íme, itt vagyok, én és a gyermekek." (13.v.).
Ő nem szégyell minket. Ha belemélyedünk ebbe az igazságba, s aztán eszünkbe jutnak azok az alkalmak, amikor mi szégyelltük, hogy közösségben vagyunk Jézussal, csak sóhajtozunk bűnünk terhe alatt.
Ha megfontoljuk azt a tényt, hogy Jézus nem szégyellt minket fitestvéreinek és nőtestvéreinek hívni, hogyan részesíthetjük előnyben ismét a gazdagok és a népszerű emberek társaságát? Nem! Minthogy Jézus nem restellte, hogy magához öleljen minket, mi a legnagyobb tisztességnek fogjuk tartani, hogy azonosuljunk legkisebb testvéreivel.
Ha egyszer tudjuk, mennyire érdemtelenek vagyunk szeretetére, soha nem fogjuk szégyellni egymást.
Napi gondolat
Jézus testvérének nevez. Mit jelent ez neked?
Andrew Kuyvenhoven |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-08-07 06:53:00, péntek
|
| |
| |
,,Legyetek férfiak, legyetek erősek!" (1Kor 16,13)
Soha ne imádkozz könnyebb életért - imádkozz azért, hogy erősebb legyél! Soha ne imádkozz olyan feladatokért, amelyek egyenlők az erőddel - imádkozz olyan erőért, amely egyenlő feladataiddal! Aztán munkád elvégzése nem lesz csodává - te magad leszel a csoda. (Phillips Brooks)
Emlékeznünk kell arra, hogy Krisztus nem vezet minket nagysághoz könnyű és elkényeztetett élet által. A könnyű élet nem emel fel minket, hanem csak lever. A menny mindig fölöttünk van, és állandóan afelé kell tekintenünk.
Egyesek mindig kerülik az olyan utakat, amelyek költségesek, vagy amelyek önmegtagadást, önmegtartóztatást és önfeláldozást követelnek. Mégis a kemény munka és a nehézségek azok, amelyek elvezetnek minket az igazi nagysághoz, mert a nagyság ott található, ahol ki kell vésnünk ösvényünket a saját kezünkkel.
Kész vagy-e áldozatot hozni, hogy elérd Isten neked kitűzött céljának dicsőséges hegycsúcsait?
Légy erős!
Nem játék, nem álom, hanem munka
Emel föl az óhajtott magasba,
Ne kerüld, vedd válladra,
Ez Isten ajándéka.
Légy erős!
Ne mondd soha: a napok gonoszak,
Lemondóan ne kárhoztasd magad!
Hősen képviseld Urad!
Isten bátorságot ad!
Légy erős!
A gonosznak bár fellegvára van...
Végül te győzöl Jézus Krisztusban;
Holnap diadalmasan
Fogad fönt országában!
Maltbie D. Babcock
L. B. Cowman
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
2020. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
6 db bejegyzés |
| e hónap: |
366 db bejegyzés |
| e év: |
3633 db bejegyzés |
| Összes: |
35916 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2285
- e Hét: 10997
- e Hónap: 22872
- e Év: 210674
|
|
|
Offline
