|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
|
|
2020-09-13 16:47:22, vasárnap
|
| |
| |
A társadalmunk szinte elutasítja az öregeket, ami hatalmas ostobaság, hiszen az öregség is elkerülhetetlen és természetes része az élőlények életciklusának. Arról nem is beszélve, hogy milyen szívtelenség.
A befejezésen gondolkozom c. film
Kép: Szász Endre Vallone
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézet özön |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-09-13 16:21:35, vasárnap
|
| |
| |
Törődj bele, hogy önző vagy és nem is lehetsz más. Ha pénzt adsz a koldusnak, legjobb esetben azért teszed, hogy saját jószívűséged panorámájában gyönyörködhess. A szeretet is önzés. Az az érzés is, hogy hozzátartozóidat jobban szeresd, mint másokat: az ösztön fűz hozzájuk és azért gondoskodsz róluk, mert neked fájna, ha hiányoznának szeretteid szükségletei. Törődj bele, hogy akármit téssz is, nem tudod másból, mint önzésből csinálni - ne is akarj önzetlen lenni, kár a benzinért. Légy egész ember az önzés keretein belül.
Weöres Sándor
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézet özön |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-09-13 16:14:02, vasárnap
|
| |
| |
"Ne csak beszélj, hanem éld meg! A kincsek a hétköznapokban laknak. Nem számít, mit mondanak mások. A mentőkötél a derékra, nem pedig a nyakra való."
(Andrea Weaver)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézet özön |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-09-13 16:10:01, vasárnap
|
| |
| |
"Ne Magadra figyelj, hanem a történésekre!
Ha Magadra figyelsz, folyton harcolsz,
ha másokra, folyton ítélsz.
Ha a folyamatokra, akkor folyton tanulsz."
(Andrea Weaver)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézet özön |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-09-13 15:58:41, vasárnap
|
| |
| |
Egan, Desmond - Requiem
"A zene amit szerettél mint az ősz szomorúan dadog
és a helyek hol együtt voltunk elviselhetetlenek
a virágok már nem is virágok és elsötétülnek a napok
mikor elmentél valami lehullt mint ősszel a levelek"
(Mesterházi Mónika fordítása)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézet özön |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-09-13 15:44:43, vasárnap
|
| |
| |
Szeretem Fekete István írásait, számomra gyönyörűség olvasni minden sorát, elbűvöl, és örömmel tölt el. Áldott legyen emléke.
Két bika (részlet)
Sóhajtott az erdő.
A harmatcseppek halk koppanásokkal jártak az avaron, és a domboldalak lágy ködtakarót húztak arcukra, hogy jobban egyedül legyenek.
Az erdei utak bujkálva kanyarogtak, és a fák pókhálódrótokon küldöztek egymásnak üzeneteket.
A pókhálók lyukasak, kopottak voltak, mint a vén halászok hálója, és a halálra váró legyek olyan egykedvűen sétáltak rajtuk, mint az öregemberek a sírgödör szélén.
Az erdő sóhajtott.
A mókusok megálltak egy pillanatra. Fényes szemük gondolkodó lett, és letették a diót, melyet a barátok kertjéből loptak, kik valaha ezen a tájon éltek, de nem maradt más utánuk, mint az öreg diófa és az elmúlt, holdas éjek virrasztóinak kámzsasuhogása.
A nyulak maguk elé bámultak. Azt sem bánták volna, ha a rókák megrohanják őket, de a rókák is ásítva ültek üres fészkű kökénybokrok alatt, melyeken a hamvaskék bogyók érintetlenek és kemény húsúak voltak, mint a lányok ezen a vidéken.
A fácánkakasok felemelték egyik lábukat, és piros karikás szemük figyelő lett. A varjak néma magasságban szálltak, a mátyások hallgatagon borzolták bóbitájukat, és a felhők is tehetetlenül álltak a hegyek felett.
Az erdő - egy pillanatra - csüggedt lombbal érezte, a benne élő élettel, hogy kár mozdulni, kár szeretni, fészkelni, virágozni, mert a távoli völgyekből ide is eljön az Idő, és a ráncos arcú Ősz kötényébe sodorja az egész világot.
Csend volt az erdőn, és ebben a nagy csendben minden érezte, hogy halkan mozdul a föld, távolodik a naptól, és rákanyarodik a nagy Mindenség őszi országútjára.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Fekete István |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2020. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
171 db bejegyzés |
| e év: |
1777 db bejegyzés |
| Összes: |
10039 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1114
- e Hét: 4225
- e Hónap: 7975
- e Év: 76895
|
|
|
Offline
