|
2020-09-15 12:51:59, kedd
|
| |
| |
A gyümölcsök rendjére beértek
kamrába , kosárba kerültek .
Megszáradt levelek zizegve ,
a szikkadt földre lehulltak .
A szél bőszen tépi az elkorhadt
ágakat , süni a tüskéjén hordja ,
a tarka vadvirág szirmokat .
Korábban köszönt be az alkonyat .
Vadrózsa rozsdabarna ágain
kis madár dalolgat , érzi , hogy a
szép időknek vége lesz maholnap .
A szelíd , békés idill egyhamar elmúlhat .
Az őszi szél megsebez , s nem fakaszt
illatos virágot , csupán sötét ködfátyolt .
Nyugtalan madárraj készül a nagy útra ,
melegebb országba messzi tengeren túlra .
S ki tudja , mi előtt is állunk . . . ?
Milyen napok is következnek utánunk ?
Mint vándorok , úgy éljük a sorsunk ,
reményt egyedül Istentől várhatunk !
**********
 Bédné Marika : 2020 . 09 . 15 . 12 : 51 - / saját versem /
|
|
| |
|
3 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
