|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
2020-10-18 19:56:47, vasárnap
|
|
|
Anyaság
Hancuroztunk... Te óvakodva léptél,
vigyázva vitted rejtett, drága terhed,
a fénybe tartva arcod, mint virágot.
Utadból még a szél is félreállott.
Az újuló fű néma hódolattal
borult eléd, a téli fák hajából
hajadba röppent át egy harmat-ékszer,
s úgy csillogott, úgy szikrázott a fényben!
Szelíd ritmussal ringtál át a kerten,
szívedben ünnep: teljes, tiszta béke
őrizte csendjét, míg fejedre szállt az
áldott anyáknak ősi glóriája.
Füle Lajos
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2020-10-18 19:51:21, vasárnap
|
|
|
A búbos kemence
Kövéredik lassan emlékezetembe'
s rám mosolyog - hassal - a búbos kemence.
Ahogy félre billent csípeje, mert sánta
emlékezet óta a bal oldalára.
Ott ül a kuckóban gyermekkori kedvem,
átjárja a szívem meleg szeretettel
emléke is, mintha ma is rám borulna
selymivel a kuckó mélyiben a bunda.
Terülj asztalkánkon párolog a lángos,
kemence öléből kenyér szaga szálldos,
míg a tetejéről - gyümölcse ha lenne -
dió, kettő-három potyog az ölembe.
Öregszik az este, fölvillan a lámpa,
csillag a kemence sötét homlokára.
Mesebeli árnyak rajzanak a falra,
gyermekéletemnek boldog birodalma.
Szól a mese arról, amiről kívánom:
Királyné asszonyról meg a kis királyról.
Mesebeli hős jön: apám, a nagy néma,
mosolyogva dől a rozzant kanapéra.
Mire lecsókolja szememet az álom,
királyné asszonynak már anyámat látom.
Fényes udvarában vagyok a királyfi,
nem tudok eléggé nagyokat kívánni.
- Tudnék bizony immár bezzeg, de hiába:
annak az országnak meghalt a királya.
Királyné asszonynak hó hullt a nyomára,
koldús a királyfi: kétszeresen árva.
Már csak azt kívánnám, hogyha kívánhatnám,
apámat, anyámat mégegyszer láthatnám.
Neki dőlnénk mind a búbos kemencének,
s elmesélném nekik, mit mesélt az élet.
Füle Lajos |
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2020-10-18 19:20:30, vasárnap
|
|
|
Apám
Öreg képeskönyv áll előttem:
a múltamat lapozgatom...
Az életünkből eltűnőben
Apám benéz az ablakon.
Szemében nedves, szürke bánat,
szívében mázsás súlyú gond.
Harmadnap múlva bús Apám a
sorsát eltörte, mint csuport.
Kifolyt belőle minden élet,
fekete örvény nyelte be
őt s gondjait: a vizes évek
szívet szakasztó tengere.
Jöttére már hiába várok,
hiába tárok ablakot,
csupán egy gyűrt és könnyel ázott
papírlapot szorongatok.
Füle Lajos |
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2020-10-18 19:12:56, vasárnap
|
|
|
Szántóvető volt az apám
Szántóvető volt az apám,
szekér zörgött az udvarán,
ló prüsszögött a ház előtt,
mögötte meg akácfa nőtt.
Fát ültetett, gázolt sarat,
gyomok ellen viselt hadat.
Fegyvere volt: kapa, eke,
pacsirtaszó az éneke.
Hajnalba' kelt, sohsem henyélt,
barázdákba írta nevét,
szántás közben tükröt talált:
ekevasban nézte magát.
A földnek élt és ott maradt,
a földbe tért, mint búzamag.
Helyén csak egy szál búza nőtt,
így állok itt az ÚR előtt.
Füle Lajos |
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2020-10-18 18:52:36, vasárnap
|
|
|
,,Tudván tudjad, hogy a te magod jövevény lesz olyan földön, amely nem az övé, és szolgálatra szorítják... őket négyszáz esztendőig... De... majd kijönnek onnan nagy gazdagsággal" (1Móz 15,13-14).
Bizonyos lehetek abban, hogy Isten nekem ígért áldásai késhetnek, és ez szenvedéssel jár. Ábrahám életidejében ez a késés, úgy tűnt, hogy látszólag véget nem érő késlekedés. De valóban csak késlekedés volt - az ígéret beteljesült, mert végül is ,,kijöttek onnan nagy gazdagsággal".
Isten a késlekedésekkel próbál meg engem, és a késlekedésekkel együtt jár a szenvedés. Mégis mindezen át Isten ígérete megáll. Megkaptam az ő újszövetségét Krisztusban, és szent ígéretét minden kisebb áldásról, amire szükségem van. A késlekedések és a szenvedés lényegében része a megígért áldásoknak, hogy azokért dicsőítsem őt már ma. Bárcsak beteljesedne az életemben: ,,Várjad az Urat, légy erős, bátorodjék a szíved, és várjad az Urat!" (Zsolt 27,14)
Talán nem kaptál választ imádságodra,
Mit szívszorongva mondtál sok évig?
Talán kudarcot vallott hited ekkorra?
És hiába hullattad könnyeid?
Ne mondd, hogy az Atya nem figyel rád,
Óhajaid mind betelnek, meglásd!
Még nincs válasz? Ne mondd hogy sosem lesz!
Talán még munkád nem végezted el...
Azt, ami kezdődött, mikor kérted,
Isten végrehajtja nagy örömmel.
Ha oltárodon ég a tűz mindig,
Szent ígérete beteljesedik.
Még nincs válasz? Ámde megérkezik,
Mert szilárdan állsz a hit szikláján;
Bár vad vihar tombol is az égig,
Megjön a csend idejekorán.
A Mindenható téged meghallgat,
És végül hited diadalt arat.
Ophelia G. Browning
L. B. Cowman |
|
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
2020-10-18 07:39:45, vasárnap
|
|
|
Akik szabadok
,,Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek." (Jn 8,36)
Ámbár az emberek még mindig nem hajlandók elfogadni az eredendő bűnre vonatkozó keresztyén tanítást, többé már senki nem hiszi, hogy az ember tökéletes szabadságban kezdi életútját. Azok a rossz szokások, amelyeket csecsemőkorunktól felszedhettünk, nem szolgálhatnak magyarázatul az emberi megkötözöttség iszonyatos valóságára. Valamikor bizonyára láttál olyan jelenetet, hogy két ember sétált az utcán, és látszólag szabadon közlekedtek. De amikor közelebb kerültetek, egyszerre észrevetted, hogy kézbilinccsel voltak egymáshoz bilincselve. Először nem láttad a vékony láncot, közelebb kellett menned. Így van ez akármelyikünkkel. Ha gondosan megnézzük, kiderül, hogy ott van a lánc. Amikor imádkozunk, hogy Isten akaratát cselekedhessük, akkor azt is kérjük Istentől, hogy törje össze béklyóinkat. Képtelen vagyunk futni, ha lábaink össze vannak kötve. Nem tudunk odamenni, ahová Isten akarja, hogy menjünk, amíg vannak olyan erők, amelyek visszatartanak.
Élvben minden keresztyén megszabadult a bűntől, hogy engedelmeskedjék az Atyának. Többé már nem lehetetlen, hogy Isten tetszésére legyünk, mert a Fiú megszabadított bennünket.
De a bilincsek eltávolítása egy folyamat is. Ezeknek a vékony de szívós kötelékeknek némelyikét csak akkor vesszük észre, ha Krisztus fényözöne sugározza be életünket. Például lehetnek olyan erők a környezetünkben - s ezekhez nagyon hozzá idomultunk és hozzászoktunk -, amelyek tényleg visszatartanak bennünket attól, hogy hűséges szolgái legyünk Istennek. Imádkozzunk hát, hogy a Fiú tegyen minket szabaddá, és semmi más ne számítson nekünk, csak Isten akaratának a cselekvése.
Csak akkor vagyunk szabadok, ha teljes szívünkből tudunk engedelmeskedni Istennek. Mégis úgy találjuk, hogy az Isten szolgálatára irányuló vágyainkat egyéb vágyak gátolják. Még mindig van fenntartás szeretetünkben. Még mindig van valami kelletlenség, még az engedelmességben is.
Az eljövendő élet szépsége abban van, hogy teljesen szabadok leszünk a szolgálatra. Fenntartás nélkül tudjuk majd átadni magunkat szeretetben. Szívünket és mindenünket Istennek fogjuk adni. Akkor majd azzal ünnepeljük korlátlan szabadságunkat, hogy tökéletesen engedelmeskedünk.
Napi gondolat
Melyek azok a ,,vékony, de szívós kötelékek", amelyek visszatarthatnak attól, hogy olyan keresztyén legyél, amilyen akarsz lenni?
Andrew Kuyvenhoven |
|
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
2020. Október
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
114 db bejegyzés |
e év: |
3633 db bejegyzés |
Összes: |
35788 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 1136
- e Hét: 2340
- e Hónap: 12751
- e Év: 131843
|
|
|