2020-10-03 21:53:46, szombat
|
|
|
Budapesti Hírlap 1919. november 7.
Szüret
Nálunk is működik most a sajtó, de nem kell rotációs gépekre, újságpapírhengerekre, szedőgépekre és bozontos hajú újságírókra gondolni, mert nálunk ilyesmi nincsen s az a bizonyos működésben levő gépezet csupán - borsajtó. Helyesebben leírva: borsajtoló. Balatoni nyelven mondva: prős.
Ebből a bevezetésből könnyű kitalálni, hogy szüret van. Nem jó szüret, mert bor is kevés lesz, a mi lesz, az is savanyú lesz, mert a rizling nem érett be, de legalább mindamellett — víg szüret van.
Zeng a nóta, hangos a határ, vidámság, pajkosság, tréfa pajzánkodik az emberek lelkében.
A Bakony felől hideg szelek fuvoláznak már s füstszerű fellegek loholnak alá a hegyekből, alacsonyan szállva, mint a lomha madár s a szüretelők körme ugyancsak megfázik a tőkéken, a munka azonban nem lankad s az okos gazda a hideget is jó oldaláról tekinti.
Nem baj, ha hideg van - annál kevesebb szőlőt esznek a szedők, mennél jobban fáznak.
Igaza van, mert a hideg szőlőt nem eszi meg az, aki fázik.
A rátarti gazda azonban mustot forraltat, szegfűszeget, erős paprikát tétet bele, azzal kínálja a szedőket. Aki még ettől sem melegszik fel, az már igazán gebbedjen meg.
|
|
|
0 komment
, kategória: Szüret |
|
|
|