|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
|
|
2020-11-13 19:39:15, péntek
|
| |
| |
Wölfl-Molnár Eszter
Karjai, mint a polipé,
messzire nyúlnak,
maga körül tekergetve
keresi a bizonyítékokat rólad,
majd szövőgépén elkészíti személyiséged térképét,
de sosem jut el az igazsághoz,
mert csak álnok gondolatait szőtte,
melyek önmagáról adnak keserű képet,
és te rejtve maradsz,
akár a csodák a hitetlenek előtt.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-13 19:35:23, péntek
|
| |
| |
Wölfl-Molnár Eszter - Fattyú
Az igazság zúgó lavinaként tört gyermeki jelenembe,
átformálva múltam, jövőm.
Fattyú vagyok.
Véletlen szülött,
ki világok közt lebeg.
A kérdések viharként kavarogtak bennem:
Honnan eredek?
Kihez tartozom?
De titkos létem kezdetének homálya lassan szertefoszlott,
mikor megismertelek.
Nem haragudtam,
nem is kötődtem.
Kellett idő,
hogy megértsem,
odafönt van,
kihez leginkább tartozom,
nem e földi gyökerem.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-13 19:28:23, péntek
|
| |
| |
Auguszt Pavilon Farkasrét Cukrászda
Hogy maradtak titokban az Auguszt receptek?
Auguszt József öccse, Auguszt Elek siketnéma volt. Ő is kitanulta a cukrászmesterséget. Szoros kapocs alakult ki a két testvér között, különösen Elek ragaszkodott bátyjához. Artikulátlanul beszélt, de meg lehetett érteni. Gyakran hallatszott a műhelyből elnyújtott “Jóóózsi!" kiáltása, ahogy a bátyját hívja.
Ő felügyelte a Krisztina téri műhelyt. Zsebében kisebb-nagyon köveket hordott, s ezeket súlyként használva mérte össze a sütemény masszákat, hogy a családi receptúra titokban maradjon. Csak ő tudta, melyik kő milyen súlyt helyettesít.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek innen-onnan |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-13 19:24:42, péntek
|
| |
| |
Robert Herrick : A venyige
Azt álmodtam éjjel, hogy testem
átváltozott: szőlőtő lettem,
rügyet neveltem, lombot, szárat,
s beleptem velük Lúciámat,
indáimmal combját és pöttöm
lábát is átöleltem többször,
majd sok mohó, de lágy kacsommal
hátulját is magához fontam,
koszorúnak sok zöldessárga
fürtöt aggattam homlokára,
míg úgy állt mellettem a drága
lány, mint venyigék közt mezítlen,
fiatal, ittas bacchus isten.
Csavarodó indákkal közben
kezét-lábát is megkötöztem,
hogy zsákmányommá lett a rablány
minden testrésze: s mikor aztán
levéllel fedtem ama részét,
mit másnak nem mutat a szépség,
kirázott a gyors kéj, s egyszerre
nem voltam többé puha, szende,
jámbor venyige: sokat akaró
vesszőm felállt, mint a szőlőkaró.
Faludy György fordítása
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Erotikus versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2020. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
217 db bejegyzés |
| e év: |
1777 db bejegyzés |
| Összes: |
10084 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 523
- e Hét: 2668
- e Hónap: 12254
- e Év: 81174
|
|
|
Offline
