|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
|
|
2020-12-10 22:38:05, csütörtök
|
| |
| |
Gyújts világot!
URAM, leszáll az este újra,
szívemben is nagy félhomály,
de itt belül nem látja senki
csak néha fáj, csak néha fáj.
Halványabb lett az Ige fénye,
belőle oly kevés elég!
Bizonyságtevő szóra ajkam
de régen nyílt, URAM, de rég!
Mások keserve, gondja, búja
nem érdekel, vagy nem nagyon,
s könnyes, borús testvéri arcok
úgy elmosódnak, mint a nyom.
Minap az utcán szürke testvér
merengve szembejött velem,
nem szóltam rá, nem vette észre,
mentem utamra nesztelen.
URAM, leszáll az este újra,
sötét a város, itt belül
sem látni fényt... TE gyújts világot,
amíg a hajnal földerül!
Füle Lajos |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-12-10 22:24:41, csütörtök
|
| |
| |
Névtelen
Vannak dicsők, "menő fejek",
vannak neves, eszes, kegyes,
szoborban őrzött emberek,
kiknek neve történelem.
A samaritánus névtelen!
Füle Lajos |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-12-10 22:20:16, csütörtök
|
| |
| |
Egy ember állt
Egy ember állt a nyitott peronon,
és szomorú volt mérhetetlenül,
mint őszi fák a dérütött mezőn.
A ködbe nézett - sűrű volt a köd -,
fakó szemében harmat csillogott.
Álltam mellette, némán, jeltelen,
szomorú voltam mérhetetlenül,
mert életemben eltévedt a fény,
és nem volt hozzá fényt vivő szavam.
Füle Lajos |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-12-10 22:07:47, csütörtök
|
| |
| |
Éjjel az eszpresszóban
Készíti hajszos ostorát
hetvenkedőn a másnap.
Lelkem, ne gunnyassz itt tovább,
bomoljanak a társak!
Kenyérért táncol egy leány,
gyors rítmus űzi, fárad,
sikamlós tréfa hull le rá,
füst és fekete-pára.
Hogy is kerültem én ide?
Hol is vétettem én el?
- A lámpák hervadt fényiben
nyújtózkodik az éjjel;
pőrére vetkezik a test,
lúdbőrözik a lélek,
kacaj-börtönből sóhaj esd,
s egy szempár mondja: félek.
Minek is ülök itt fakó
arccal, elvágyva innen?
- Megyek a mámor illanó
mérgével ereimben...
Füle Lajos |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-12-10 21:38:34, csütörtök
|
| |
| |
Viselt dolgainkban
Viselt dolgainkban
sokféle másság van,
de egyek lehetünk
a szabadításban.
Ahol szeretet van,
a MEGVÁLTÓ ott van.
AZ ISTEN ORSZÁGA
egy és oszthatatlan.
Füle Lajos |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-12-10 21:32:13, csütörtök
|
| |
| |
Más
A másik ember más, és nem hibás, ha
nem érted őt, bár szíve, lelke nagy.
Minden zebrának más a csíkozása,
de "zebra" ő is, zebrább, mint te vagy!
Füle Lajos |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-12-10 07:04:46, csütörtök
|
| |
| |
,,Ha szorongatnak minket, az a ti vigasztalásotokért és üdvösségetekért van, ha pedig vigasztalást nyerünk, az a ti vigasztalásotokért és üdvösségetekért van, amely erőt ad ugyanazon szenvedések elviselésére, amelyeket mi is elszenvedünk" (2Kor 1,6-7).
Vannak-e olyan emberek barátaid körében, akikhez természetesen odafordulsz a próbák és a szomorúság idején - emberek, akik mintha mindig megtalálnák a megfelelő szavakat, és akik éppen azt a tanácsot adják, amire annyira vágyakozol? Ha igen, akkor gondold végig azt a nagy árat, amit azért fizettek, hogy ennyire értsenek tátongó sebeid bekötözéséhez és könnyeid felszárításához. Ha megvizsgálnád múltjukat, azt találnád, hogy többet szenvedtek, mint a legtöbben mások.
Megfigyelték az ezüstkötelet, amin az élet lámpája függött, ahogyan lassan kioldozódott. Látták az öröm aranykelyhét összetörni a lábuknál és tartalmát kiömleni. Átéltek tomboló hullámokat, kiszáradt terméseket és sötétséget fényes nappal, de mindez szükséges volt ahhoz, hogy belőlük ápolók, orvosok és mások szolgái legyenek.
Fűszereket tartalmazó dobozokat Távol-Keletről talán fáradságos szállítani, és lassan érkeznek ide, de ha már megérkeztek, akkor csodálatos illat tölti be a levegőt. Ugyanígy, a szenvedés próbára tesz és nehéz elviselni, de elrejtőzni közvetlenül a felszíne alatt, az önfegyelmezés, ismeret és korlátlan lehetőségek sora. Ezek mindegyike nemcsak megerősít és érlel minket, hanem fel is szerel, hogy segítsünk másoknak. Ezért ne aggódjunk, és ne szorítsuk össze a fogunkat, miközben várunk makacs eltökéltséggel arra, hogy elmúlik a szenvedés. Ehelyett döntsük el, hogy mindent megszerzünk belőle, amit tudunk mint magunknak, mint pedig azok érdekében, akik körülöttünk vannak, Isten akarata szerint.
Egyszer édes hang csendült föl
A hajnali időben,
Úgy hangzott az erdő felől,
Mint imádság a légben.
Amint kerestem a forrást,
Csodás zengedezőt,
Láttam, hogy egy madár trilláz,
Mit egy tövis átdöfött.
Láttam egy szomorú lelket,
Szárnya megsebesülten,
Mégis örömet terjesztett
A kínnal teli téren.
Tudom jól, hogy e hangulat
Fájdalomban jött létre.
Egy sérült madár dalolgat,
Testében éles tüske.
Tudjuk jól, hogy szeret minket
Jézus Krisztus, mint Bárány,
Hisz értünk hordott keresztet,
Lándzsaseb volt oldalán.
Kegyetlenül ostorozták,
Gúnyt szórtak rá aljasul,
Megváltásunkért halt halált
Isten szent Fia, az Úr.
Nem vagyunk több, mint a Mester,
Aki értünk ember lett,
Fölkarolt minket kegyével,
Vállalt szenvedéseket.
E megváltó kegyelemért
Áldjuk drága Urunkat,
Ez minden bűnösnek elég,
Ha megtér, mennybe juthat.
L. B. Cowman |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2020. December
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
242 db bejegyzés |
| e év: |
3633 db bejegyzés |
| Összes: |
35918 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1621
- e Hét: 15195
- e Hónap: 27070
- e Év: 214872
|
|
|
Offline
